A világ adatközpontjainak összesített eszközértékéből több mint 388 milliárd dollárnyi kerülhet veszélybe a jelenleg figyelmen kívül hagyott éghajlati kockázatok miatt – derül ki a Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services legfrissebb tanulmányából. Az elemzés szerint a klímaváltozás hatásaira felkészítő, proaktív intézkedések – például a zöldáram-vásárlási megállapodások (PPA-k), a folyadékhĹątés vagy a mikrohálózatok alkalmazása – jelentősen mérsékelhetik ezt a kitettséget.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által közzétett kutatás rámutat, hogy az adatközpontok fizikai eszközeinek értékelése során az éghajlati kockázatok továbbra sem kapnak megfelelő hangsúlyt. Ennek következtében sok esetben elmaradnak azok a beruházások is, amelyek csökkenthetnék a klímaváltozásból eredő károk mértékét. A tanulmány szerint a tudatos, ellenállóképességet növelő fejlesztések akár egyharmadával is mérsékelhetik az éghajlati kockázatoknak való kitettséget.

Az elemzés számszerĹąsíti is a várható hatásokat: a mesterséges intelligencia térnyerésével párhuzamosan gyorsan bővülő adatközponti infrastruktúrában jelenleg mintegy 388 milliárd dollárnyi, eddig be nem árazott éghajlati kitettség halmozódott fel. Ez a globális adatközponti eszközállomány értékének 38 százalékát jelenti, ugyanakkor arra is rámutat, hogy milyen jelentős megtérülési lehetőséget kínálnak az ellenállóképességet növelő beruházások.

A kutatás szerint a kifejezetten mesterséges intelligencia alkalmazások kiszolgálására épülő új adatközpontok esetében az egy gigawattra jutó fizikai kockázat mintegy 2,6-szor magasabb, mint a meglévő létesítményeknél. Ennek oka elsősorban az, hogy egy esetleges leállás ezeknél jóval nagyobb pénzügyi veszteséget eredményezhet. Az MI jövőbeni elterjedését vizsgáló különböző forgatókönyvek alapján a jelenleg tervezés vagy kivitelezés alatt álló adatközpontok figyelembevételével az éghajlati kockázatoknak kitett eszközállomány értéke a jelenlegi 388 milliárd dollárról akár 1–3,7 billió dollár közé is emelkedhet.

A kitettség földrajzi régiónként is jelentős eltéréseket mutat. A különbségeket elsősorban a helyi éghajlati veszélyek, a hőterhelés, az energiarendszerek sajátosságai, valamint az ellátási lánc sérülékenysége magyarázza. A legnagyobb kockázat Kínát érinti, ahol az adatközponti eszközök 56 százaléka veszélyeztetett, ezt követi Európa 53 százalékkal. Ezzel szemben az Egyesült Államokban és az APMEA-régióban (Ázsia és a Csendes-óceáni térség, Közel-Kelet és Afrika) ez az arány egyaránt 28 százalék.

A tanulmány öt olyan fő területet azonosít, ahol az éghajlati kockázatok a legnagyobb hatást gyakorolják az adatközpontok mĹąködésére: a hĹątési rendszerekre, az üzletmenet-folytonosságra, a fizikai infrastruktúrára, a fĹątési hatékonyságra, valamint a szén-dioxid-kibocsátással összefüggő költségekre. Az elemzés egy éghajlati szempontokkal korrigált értékelési modellt alkalmaz, amely a fizikai és átállási kockázatokat diszkontált cash flow-hatásokra fordítja le. Ennek köszönhetően létesítményi szinten is megbízható becslések készíthetők a várható eszközérték-veszteségről.

A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy 2025-ben a természeti katasztrófák okozta globális veszteségek mintegy 170 milliárd dollárral haladták meg a biztosítási fedezetet. Ez a különbség évente további 6–10 százalékkal növekszik, így a klímaváltozás erősödésével az eszköztulajdonosok egyre nagyobb biztosítatlan kockázatot viselnek. Az adatközpontok tulajdonosai és üzemeltetői számára ez azt jelenti, hogy a klímaváltozással szembeni ellenállóképességnek a létesítmények tervezésében és üzemeltetésében is kiemelt szerepet kell kapnia.

Az alkalmazkodás üzleti előnyei

A tanulmány szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházások jelentős értéket képesek megőrizni. A proaktív intézkedések a meglévő adatközpontok esetében összesen mintegy 150 milliárd dollárnyi nettó eszközértéket védhetnek meg, ami a vizsgált forgatókönyvektől függően a veszélyeztetett vagyon 30–39 százalékának felel meg.

Azoknak a szervezeteknek, amelyek már alkalmaznak olyan megoldásokat, mint a PPA-k, a folyadékhĹątés, a mikrohálózatok vagy az éghajlati szempontokat figyelembe vevő telephelyválasztás, a tanulmány egy olyan pénzügyi keretrendszert is kínál, amely segítségével számszerĹąsíthető ezeknek az intézkedéseknek az eszközérték-védelmi hatása.

„Az éghajlati kockázatot nem lehet megfelelően beárazni anélkül, hogy létesítményi szinten is felmérnénk annak hatásait. Ez a modell megszünteti ezt a vakfoltot, és részletes, ellenőrizhető értékeléseket nyújt az egyes létesítményektől egészen a globális portfóliókig, amelyek közvetlenül felhasználhatók az alkalmazkodási döntések támogatására. A jövő legellenállóbb adatközpontjai azok lesznek, amelyek fejlett energiatechnológiákkal és intelligens rendszerekkel képesek előre jelezni az éghajlati kockázatokat, alkalmazkodni hozzájuk és hatékonyan reagálni rájuk” – hangsúlyozta Frédéric Godemel, a Schneider Electric Energy Management üzletágának ügyvezető alelnöke.

A teljes jelentés, melynek címe: „The Repricing of Compute: The Economics of Climate Risk and Resilience for AI-Era Capital”, innen tölthető le. 

English Summary

According to a new study by the Schneider Electric Research Institute and SE Advisory Services, unpriced climate risks could put $388 billion of global data center assets at risk—equivalent to 38% of their total asset value. As AI drives rapid expansion in data center infrastructure, climate-related exposure could grow to between $1 trillion and $3.7 trillion if resilience is not built into future facilities. The report highlights that proactive adaptation measures, including power purchase agreements (PPAs), liquid cooling, microgrids, and climate-informed site selection, can reduce climate risk exposure by up to one-third. It also finds that investments in resilience could protect around $150 billion in asset value across existing data centers. The findings underscore the need for data center owners and operators to integrate climate resilience into both infrastructure planning and long-term investment decisions.