Az internetes térben egyre súlyosabb problémát jelent a deepfake technológia térnyerése, amely mesterséges intelligencia segítségével hoz létre megtévesztő képeket, videókat és hanganyagokat. A technológia fejlődésével egyre nehezebb megkülönböztetni a valós és a mesterségesen generált tartalmakat, ami komolyan rontja az online információkba vetett bizalmat. 

A Deloitte TMT Predictions 2025 jelentése szerint a jelenség elleni fellépés komoly anyagi és technológiai erőfeszítést igényel, amelyben a techcégek, tartalomgyártók, hirdetők és felhasználók közös felelősséget viselnek.

A Deloitte 2024 Connected Consumer Study kutatása szerint a válaszadók fele úgy látja, hogy az online tartalmak megbízhatósága romlott az elmúlt évben. Az AI-technológiákat ismerők kétharmada attól tart, hogy ezeket manipulációra használják, és egyre kevesebben képesek felismerni, mely tartalmak származnak valódi személyektől, és melyek gépi úton készültek. Sokan szükségesnek tartják az AI által generált tartalmak egyértelmĹą jelölését, bár ez önmagában nem elegendő megoldás.

A védekezés költségei

A deepfake-ek kiszĹąrésére irányuló fejlesztések egyre többe kerülnek: a becslések szerint 2023-ban a technológiai és közösségimédia-platformok összesen 5,5 milliárd dollárt költöttek erre, 2026-ra pedig ez az összeg akár 15,7 milliárdra is nőhet. A védekezés nem csak a nagyvállalatokat érinti – a fogyasztóknak, hirdetőknek és alkotóknak is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy lépést tartsanak a csalókkal.

A technológiai megoldások között szerepelnek a deep learning algoritmusokra és gépi látásra épülő rendszerek, amelyek képesek észlelni például a természetellenes ajakmozgást, hangszín-ingadozást vagy a fények torz visszaverődését. Ezek az eszközök azonban nem hibátlanok – a csalók folyamatosan új módszereket dolgoznak ki a felismerő rendszerek kijátszására. A jelenlegi deepfake-felderítők legfeljebb 90%-os pontosságúak, miközben a manipulációra alkalmas AI-modellek bárki számára elérhetők.

A hitelesség technológiai és szabályozási eszközei

A tartalmak eredetének nyomon követését célzó technológiák, például a digitális vízjelek és titkosított metaadatok szintén segítenek az információk megbízhatóságának ellenőrzésében. A Deloitte ezért is csatlakozott a Coalition for Content Provenance and Authenticity (C2PA) kezdeményezéshez, amely olyan szabványokat dolgoz ki, amelyek dokumentálják a képek és videók szerkesztési előzményeit.

A közösségimédia-platformok már vezettek be intézkedéseket a hiteles és mesterséges tartalmak elkülönítésére – például személyazonosság igazolását kérhetik a felhasználóktól, vagy kisebb díjakat vezetnek be a hitelesítés érdekében. Ezek azonban kérdéseket vetnek fel a költségek elosztásáról: vajon a platformok, az alkotók vagy a felhasználók viseljék a terheket?

Szabályozás és tudatosság – a jövő kulcsa

A deepfake elleni küzdelem nemcsak technológiai, hanem szabályozási és oktatási kihívás is. Az EU és az USA már lépéseket tettek a félrevezető AI-tartalmak visszaszorítására, de a szakértők egyetértenek abban, hogy hosszú távon globális szabályozásra van szükség. Emellett alapvető fontosságú a felhasználók oktatása is, hogy tudatosabban és kritikusabban viszonyuljanak a digitális tartalmakhoz.

A digitális bizalom megőrzése minden szereplő közös érdeke. A technológiai fejlődés ugyan új lehetőségeket ad a védekezésre, de a deepfake-ek egyre kifinomultabbá válnak. A jövőben azok a platformok és vállalatok lesznek igazán sikeresek, amelyek képesek biztonságos, átlátható és hiteles digitális környezetet kialakítani.

English Summary

The rapid spread of deepfake technology poses a growing threat to trust in online content. As AI-generated images, videos, and audio become more realistic, distinguishing between real and fake becomes increasingly difficult. Combating this issue requires significant investment from tech companies, content creators, advertisers, and users alike. In addition to detection tools, global regulation and public education are essential to preserve digital authenticity and safeguard information integrity.