Magyarország könnyen beragadhat a közepesen fejlett országok csapdájába, ha a hazai GDP továbbra sem biztosítja azokat a szükséges fejlesztéseket, amelyek elengedhetetlenek a gazdaság hosszú távú fejlődéséhez. Ennek elkerülése érdekében jelentősen növelni kellene a jól képzett mérnökök számát, akik hozzájárulhatnak a magasabb hozzáadott értékĹą ipari tevékenységek elterjedéséhez. 

A korszerĹą technológiák és módszerek ugyanis tudásalapú munkahelyeket igényelnek – ezek pedig elképzelhetetlenek magasan képzett, tapasztalt és megfelelően megfizetett mérnökök nélkül. Erre hívta fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss állásfoglalása, amely szerint tartós hiány mutatkozik a hazai felsőfokú mérnökképzés terén. A Szövetség becslése szerint jelenleg már több mint 10 ezer mérnök hiányzik a gazdaságból.

„Magyarország versenyképessége és gazdasági hatékonysága elmarad a kívánatostól – nyilatkozta Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke. – Ennek egyik fő oka, hogy túl sok olyan vállalat mĹąködik az országban, amelyek alacsony hozzáadott értékĹą összeszerelési munkákat végeznek. Ezek a cégek jellemzően alacsony bérszinttel – sok esetben a bruttó 300 ezer forintos minimálbér körüli fizetéssel – mĹąködnek, ami az állami költségvetésnek sem kedvez. Ha ezen nem változtatunk, benne ragadunk a közepesen fejlett országok körében. A kiutat a mĹąszaki diplomások arányának növelése jelentheti, hiszen rájuk alapozva magasabb hozzáadott értékĹą tevékenységeket tudnánk az országba vonzani.”

A szakember szerint a mérnöki utánpótlás komoly kihívásokkal küzd. Bár a középiskolás korosztály létszáma nem csökkent, kevesen választják a mérnöki pályát. A szakképző iskolákba egyre többen járnak, mint a gimnáziumokba, de a legtöbben a szakma megszerzése után nem tanulnak tovább, inkább munkába állnak – jellemzően az összeszerelő üzemekben. A gimnáziumokból kikerülő diákokat sem vonzza a mérnöki életpálya, sokan nem is ismerik az ebben rejlő lehetőségeket. Tovább rontja a helyzetet, hogy az egyetemre bekerülő hallgatók közül sokan idő előtt lemorzsolódnak, így a mérnöki utánpótlás bővítése komoly akadályokba ütközik.

Az EJMSZ szerint a megoldást egy átfogó, az oktatás minden szintjére kiterjedő program jelentheti. Ennek célja, hogy a gyerekeket már egészen kiskoruktól kezdve a mĹąszaki pályák felé terelje. Már az óvodákban is érdemes lenne bemutatókat tartani robotokról, technikai eszközökről, hiszen ebben a korban a gyerekek nyitottak és befogadóak – függetlenül attól, hogy fiúk vagy lányok. Az ilyen típusú korai élményeket a STEMOvee program keretében a Szövetség már sikeresen alkalmazza.

A következő lépcső az általános és középiskolákban megvalósuló szakköri foglalkozások lennének, ahol a diákokat alkotásra ösztönöznék különféle mĹąszaki témákban. Az élményalapú tanulásnak a STEM oktatás egészében jelen kellene lennie, hogy tartósan fenn lehessen tartani a diákok – különösen a lányok – érdeklődését. Az EJMSZ felmérései szerint a lányok tanulmányi eredménye a STEM tantárgyakban sokszor jobb, mint a fiúké, mégis kevesen választják a mérnöki pályát. Sajnos az önbizalmuk gyakran elvész, mire eljutnának a mérnöki egyetemekig – ahol jelenleg alig 8–10% az arányuk, néhány területet leszámítva, mint például a vegyészet vagy az építőmérnöki szakok.

Dr. Ábrahám László úgy véli, hogy ha sikerülne a lányok arányát megközelíteni az 50%-hoz, az nemcsak a mérnökök számát, de a minőségüket is javítaná, mivel a lányok jellemzően precízebbek és jobban végigviszik a teljes munkafolyamatot. Ezzel szemben a fiúk gyakran új projektbe kezdenek, mielőtt az előzőt teljesen befejeznék. A lányok bevonását célzott programokkal lehetne előmozdítani, például céglátogatásokkal, női mérnökökkel való találkozásokkal és mentorálással. Az EJMSZ „Női mérnök leszek” programjában tavaly közel 400 középiskolás lány vett részt. A visszajelzések alapján a résztvevők tudatosabban kezdtek a mérnöki pálya felé orientálódni, és sokakban megszĹąnt a pályaválasztással kapcsolatos bizonytalanság.

Végül a Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az EJMSZ-hez hasonló kezdeményezések önmagukban nem elegendőek a valódi áttöréshez. Ehhez országos összefogásra van szükség, amelyben részt vesznek a cégek, az oktatási intézmények és a kormányzat is. Csak így érhetjük el, hogy növekedjen a mérnökök száma, ami hosszú távon a GDP növekedéséhez is hozzájárul, és segít, hogy Magyarország kitörjön a közepesen fejlett országok köréből.

A 2025. március 5-én, a Budapesti MĹąszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megrendezett „Lányok a STEM porondon” címĹą EJMSZ konferencián az ipar és oktatás szereplői is egyértelmĹąen kiálltak az összefogás szükségessége mellett.

English Summary

Hungary risks falling into the middle-income trap unless it significantly increases its number of skilled engineers. The country’s economy needs higher value-added industrial activities, which require well-educated, well-paid technical professionals. The Alliance for the Future Engineers (EJMSZ) warns that over 10,000 engineers are already missing from the workforce. To reverse this trend, early STEM education and targeted programs – especially for girls – are essential.