Szembe megy√ľnk a fenntarthat√≥s√°ggal

A gazdasági növekedés ellentmond a fenntarthatóságnak, nemhogy el vagyunk késve, de még az irány is rossz, amerre haladunk – nyilatkozta Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a green.hu legújabb podcastjában, a GreenPodban. Az új fenntarthatósági weboldal a szokásosnál elmélyültebb, kŇĎkemény zöld témákat érintŇĎ podcast beszélgetést folytatott az ország egyik legismertebb klímatudósával. 

A legnagyobb ellentmondás a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság között feszül – nyitotta a beszélgetést Gelencsér András, hiszen, mint mondta, a növekedés energiafelhasználást és anyagfelhasználást generál, ami ellenkezik a zöld célokkal.

 

„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerŇĪen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi  klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sŇĎt, folyamatosan nŇĎ a kibocsátás” – fejtette ki a klímatudós, aki azt látja a legnagyobb problémának, hogy elvált egymástól a beszéd, a vállalások, a politikai elhatározások, valamint a valóság. 

 

Gelencsér András

 

A közös cselekvés fontos lenne, hiszen 192 országnak kellene egyszerre cselekedni a klímaváltozás ellen, de Gelencsér András szerint a világ éppen nem az egyetértésrŇĎl és együttmŇĪködésrŇĎl szól manapság, inkább a háborúk, a békétlenség idŇĎszakát éljük.

 

A szakértŇĎ beszélt arról is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának a fele a nagyipari szolgáltatási szektorokhoz kötŇĎdik, ennek a szektornak azonban gyakorlatilag nincs alternatív energiafelhasználási stratégiája, nem mŇĪködnek dekarbonizált technológiák, a nehézipar teljes egészében fosszilis alapú, valamint a repülés, hajózás sem képzelhetŇĎ el alternatív energiaellátási módokkal.

 

A podcastban elhangzik az is, hogy a megoldás ugyanakkor nemcsak a klímavédelem szempontjából égetŇĎ, hanem azért is, mert már ebben a században komoly problémáink lesznek a fosszilis energiahordozókhoz való hozzáférésben, mivel a Föld készletei kimerülnek. Az is nehézséget jelent, hogy magának a zöld átállásnak is rendkívül magas a nyersanyagszükséglete. 

 

A növekedést, mint célt kellene levetkŇĎzni, globális szinten és az egyének szintjén is, folytatta Gelencsér. „Magyarországon három futballpályányi területet betonozunk le minden egyes órában. Eközben a magyarok népességszáma csökken, azaz elvileg vissza kéne adnunk területeket a természetnek. Ám mégis gombamód szaporodnak az épületek, az ipari létesítmények,  az utak, terek. A fejlŇĎdŇĎ országok ugyanezt gigantikus léptékben teszik” – tette hozzá a klímakutató. 

 

Gelencsér András beszélt még a hulladék újrafelhasználás árnyoldalairól, a mezŇĎgazdaság elképesztŇĎ energiaigényérŇĎl, arról hogy fosszilis energia nélkül nem is nagyon lenne mit ennünk. Kifejtette álláspontját a technológia (nem) fejlŇĎdésérŇĎl, ami szerinte nem hoz majd áttörést a zöld átállásban, azaz nem jó helyen keressük a megoldást. A klímakutató a podcastban választ ad arra is, hogy az egyén hogyan készülhet fel az energiaválság és a klímaváltozás (el nem kerülhetŇĎ) következményeire. 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció