K√∂rnyezeti probl√°m√°k adatgyŇĪjtŇĎ port√°lja

Már közel ezer bejelentés érkezett az EnviroMind nevŇĪ online portálra, ahol a felhasználók zavaró szaghatásokat, zajokat és illegális hulladéklerakókat jelezhetnek. A beküldött észlelések több mint 80 százaléka ismeretlen eredetŇĪ, kellemetlen szagokkal kapcsolatos - ez egyben az egyik leggyakoribb és legnehezebben kezelhetŇĎ környezeti probléma ma Magyarországon.

Az iASK által 2018 tavaszán létrehozott EnviroMind elnevezésŇĪ környezetvédelmi honlap célja, hogy a lakosság könnyen és egyszerŇĪen, akár egy telefonról vagy táblagéprŇĎl jelezhesse a mindennapokban tapasztalt környezeti problémákat, amelyek ezután gyorsabban összesíthetŇĎk és feldolgozhatók. Az idén tavasszal elindult oldalon a látogatók már 990 észlelést rögzítettek, amelyek nagy része, 85 százaléka volt zavaró szaghatással kapcsolatos. Ehhez képest sokkal kisebb arányban jeleztek a felhasználók ismeretlen eredetŇĪ zajokat (9 százalék) és illegális hulladéklerakókat (6 százalék).

Hatvan volt az epicentrum
 
A nyár folyamán fŇĎleg Hatvanban és a környezŇĎ településeken okozott gondot egy rendkívül büdös, ismeretlen eredetŇĪ szag terjengése. Ez az idŇĎszak a portálra beérkezett észleléseknél is jól megfigyelhetŇĎ, hiszen június közepén, a probléma kirobbanásakor másfélszer annyi szagészlelés érkezett, mint a nyár folyamán átlagosan, az egész nyarat tekintve pedig a legtöbb szagészlelés Hatvanból érkezett. Zavaró szagok bejelentésekor a honlapon több szagtípus közül lehet választani, az eddig leggyakrabban jelölt kategóriának az olajos-kátrányos típus bizonyult, ezt követi a bélsár jellegŇĪ, majd a hányingert keltŇĎ szagfajta. 
 
 
Minden bejelentés számít
 
Az EnvrioMind nevŇĪ oldalon bárki tehet bejelenést, aki zavaró környezeti hatást tapasztal. Az észlelések, a lakosság által adott információ nagyon fontos és hasznos láncszem környezetünk megfelelŇĎ állapotának fenntartásában: a felhasználók az ilyen jellegŇĪ megfigyeléssel és a bejelentések rögzítésével hozzájárulnak az egészséges, kellemes lakókörnyezet kialakításához. A beküldött adatok alapján az EnviroMind munkatársai kimutatásokat, riportokat készítenek, és itt jön a másik fontos tényezŇĎ: a „környezethasználóknak” szintén nagy szerepük van, hogy használják is ezt az információhalmazt, és visszacsatolják azt mŇĪködésükre. 
 
„A potenciális szagkibocsátók - pl. hulladékkezelŇĎ telepek, ipari üzemek, parkok - felvehetik velünk a kapcsolatot, és együttmŇĪködve meg tudjuk határozni a mŇĪködési, üzemeltetési adataik, idŇĎsoraik, valamint az általunk rögzített lakossági észlelések és a hozzájuk rendelt idŇĎjárási viszonyok mentén, hogy hol és mi az ok-okozati összefüggés, amely a kellemetlen szag megjelenéséhez vezetett. Így tudunk javulást elérni a mŇĪködtetésben. Ennek elérése nyilván nem egyik napról a másikra történik, de végre van egy eszköz, a portál, ami összeköti ezeket a szereplŇĎket.” – mondta el ErdŇĎs Gergely, az EnviroMind egyik alapítója, az iASK big data csoportjának vezetŇĎ kutatója. 
 
Ez az egyik legnehezebben kezelhetŇĎ környezeti probléma
 
Ugyanakkor tekintettel a probléma jellegére, az ismeretlen eredetŇĪ, kellemetlen szag az egyik legnehezebben kezelhetŇĎ környezeti probléma: a szag nem fotózható le, mŇĪszerrel nagyon nehezen mérhetŇĎ, a hatóság a reakcióideje miatt pedig lehet, hogy nem csípi el az éppen aktuális kibocsájtást. Sajnos sok esetben az önkormányzatoknak sincs hatásköre, sŇĎt, eszköze, és konkrét szakmai információja sem a problémáról. A portál ebben is segíteni próbál: az EnviroMind munkatársai az adatok biztosítása mellett a szagproblémákról ún. hŇĎtérképeket készítenek, amelyek alapján pontosítani lehet, hogy adott idŇĎszakban hol, milyen gyakoriságú volt a probléma, hol érdemes a hatóságnak mérnie.
 
„Mi is tudunk szenzorokat elhelyezni a problémás régiókban, amelyekkel éjjel-nappal, valós idŇĎben monitorozzuk a levegŇĎ minŇĎségét. Illetve azt is nézzük már, hogy a rögzített észlelések idején és helyszínén milyen környezeti, idŇĎjárási jellemzŇĎk (pl. szélirány, szélerŇĎsség, hŇĎmérséklet, páratartalom, légnyomás) voltak a meghatározóak. A megoldáshoz viszont hosszabb távon elengedhetetlen a szabályozási környezet átalakítása is: már a tervezési, engedélyeztetési fázisban sokkal pontosabb, részletesebb vizsgálatok szükségesek, egy tervezett ipari, „környezethasználó” létesítmény szaghatásait is figyelembe kell venni a létesítmény helyszínének kijelöléséhez. A szaghatások esetén a hatásterületekre a jelenlegi modellezési gyakorlathoz képest jóval részletesebb és alaposabb modellezésre lenne szükség. Mindehhez támpontot tud adni az EnviroMind-ban lévŇĎ információhalmaz, hiszen a közvetlen lakossági visszajelzések alapján a kerülendŇĎ irányokat fel lehet térképezni.” – tette hozzá ErdŇĎs Gergely.
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció