Igen keserves dolog állandóan felidézni a különböző jelszavainkat. Mennyivel egyszerĹąbb lenne, ha bonyolult betĹą-szám-karakter kombinációk begépelése helyett csupán könnyedén meg kellene érintenünk a képernyőt vagy kimondanunk egy egyszerĹą mondatot? Ezekben az ötletekben nincs semmiféle túlzás. Brooklyni fejlesztők már arra "tanítják" az iPadeket, hogy ismerjék fel a tulajdonosokat ujjaik érintése alapján (elég végigsimítani az érintőképernyőn). Egyes bankok pedig olyan szoftvert használnak, amely a hang felismerésével képes biztonságosabbá tenni a szabványos PIN-kódok használatát.

 
    A brooklyni professzornak és csapatának érintőképernyős megközelítése viszont mĹąködőképes, mert arra a tényre épít, hogy mindenki másképp - egyedülálló módon - gesztikulál. Különbözőek az ujjak, különböző sebességĹą a mozgásuk, különböző a hozzájuk kapcsolt érzékelés. Az ilyen jellemzőkre építő beléptetés egyszerĹą, és attól az idegenkedéstől sem kell tartani, amely a különböző biometrikus azonosítási rendszerek - így az íriszfelismerés - bevezetésekor keletkezett hátborzongató képzetekből fakadt.
    A kutatások során a népszerĹą gesztusok közül választották ki a leginkább intuitívakat. Az egyik ilyen egy kombinációs zár elfordítása volt kilencven fokkal, egy másik esetben pedig a kísérleti alanynak meg kellett jelölnie a nevét a képernyőn. A gesztusok elvileg arra használhatók, hogy általuk lehessen hozzáférni az eszközhöz, illetve elindítani azt az alkalmazást, amelyik a biztonságos hozzáféréshez szükséges sokféle jelszót őrzi.
    Jóllehet a jelszavak rugalmasan alakíthatók, azért számítanak gyenge megoldásnak, mert a felhasználóknak korlátozott a memóriájuk, és hajlamosak kifecsegni titkaikat. A legtöbb embernek legalább egy tucat jelszót kell használnia, és vagy olyan bonyolultakat kell választaniuk, amelyeket képtelenség fejben tartani - leírják tehát -, vagy könnyĹą megfejteni őket. Az erre szakosodott bĹąnözők meglehetős ügyességre tettek szert abban, hogy a számítógépekre csempészett rosszindulatú szoftverek révén ellopják a jelszavakat, vagy arra veszik rá a felhasználókat, hogy begépeljék ezeket egy hamis weboldalon kialakított Ĺąrlapba.

Több millió oldalra "érvényes" jelszó
   
    Az olyan vállalatok, mint a Facebook és a Twitter, csak tetézték a jelszavakkal kapcsolatos frusztrációt.
    A felhasználónevek és jelszavak kombinációjának használatával egy több millió internetes oldalra vezető ajtót tárnak szélesre a felhasználók előtt, ez a kényelem pedig nyilvánvalóan számos kockázat forrása. Ha ugyanis egy tolvaj megszerzi egy account adatait, máris rengeteg kapcsolódó felhasználó adatai is megnyílnak előtte. (folyt.)