Válaszra váró kérdések

Maga a hét féléves BSc is okoz némi fejtörést. A keresztféléves (februári) mesterszak indulással járó tantervi, tantermi, oktató elosztási gondok miatt az intézményekben, de a végzősök szeptemberi munkakezdésére „szocializált” piac miatt akár a gazdaságban is. Az alapszakon végzettek ugyanis februárban jelennek meg tömegesen a munkaerőpiacon, s mivel megfelelő kommunikáció hiányában a cégek erre felkészületlenek, a végzősöknek akár fél évük is elveszhet. (A bolognai rendszerrel kapcsolatos hazai kommunikáció egésze, az oktatók-hallgatók köztit is beleértve, meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után.) Márpedig mind többen gondolják úgy, hogy a mesterszakra tovább lépni szándékozók számára is hasznos lenne, ha csak néhány munkában eltöltött év után folytatnák a tanulást.

Ma úgy tĹąnik, hogy az informatikai cégek többsége inkább a BSc-n végzetteket részesíti majd előnyben, magukra vállalva a céges specialitásoknak megfelelő továbbképzésüket. Ezt a fajta „betanítást” az MsC-n végzetteknél is megtennék, de veszítenének két évet, és az onnan kikerülők már nehezebben alakíthatók. A cégeknek mérlegelniük kéne felvételkor, milyen fajta munkára keresnek szakembert. Az alapképzésben részt vettek közül azok, akik megfelelő gyakorlati óraszámot biztosító intézményből kerültek ki (jó esetben) értenek a szokványos technológiákhoz, eszközökhöz, így viszonylag hamar hadra foghatók. A rendszerszemléletet, szélesebb körĹą eszközhasználatot, rugalmasabb gondolkodást igénylő munkakörökbe az MsC-n végzettek lehetnek megfelelők. Hogy ez utóbbiak iránt mekkora lesz a kereslet, ma még nem tudni. Az sem kizárt, hogy a nappali helyett inkább a levelező és esti mesterszakok válnak dominánssá.

Nehezen beletörődők

Álságos lenne elhallgatni, hogy az egyetemek nehezen törődnek bele a gyakorlati-elméleti képzés sorrendjét tekintve (is) számukra 180 fokos fordulatot jelentő bolognai rendszer alkalmazásába. A főiskoláknál a korábbi gyakorlatuktól alig eltérő BSc-képzésre átállás ugyan zökkenőmentesebb volt, viszont az MSc indítás már ma is láthatóan komoly gondot okoz. Az informatikaképzésben részt vevő egyetemek „titkon” a néhány éven belüli kvázi visszarendeződésben reménykednek. Abban, hogy az egyetemes képzés sérülése nélkül, „automatikusan” beáll az általuk egyensúlyinak vélt helyzet, s az egyetemek lesznek a mesterképzés s ezzel együtt az innováció fellegvárai, s a főiskolák csak az alapképzésben vesznek részt. Az egyetemek az intézmények nyújtotta képzések közötti átjárhatóságot is nehezen fogadják el. Többen szakmai és politikai okokra is hivatkozva úgy gondolják, a főiskolák és az egyetemek közötti mĹąfaji, küldetésbeli különbség megmarad a bolognai rendszer bevezetése ellenére is. Azt remélik, elsősorban saját alapképzéseikben részt vett, így ismert tudású, teljesítőképességĹą hallgatókkal töltődnek fel mesterszakjaik. Ezzel összhangban BSc programjaikban igyekeznek a piacon hasznosítható tudást a korábbi képzési rendben honos elméleti felkészítés esszenciájával ötvözni, ami a felsőoktatásban az 1950-70-es évek között részt vettekben a felsőfokú technikumok kétes kimenetelĹą gyakorlatát idézheti.

A nemzetközi (kiemelten a korábbi EU-tagállamokra vonatkozó) tendencia viszont épp ellenkező. A mesterképzésekben részt vevők ritkán érkeznek az intézmény alapszakáról, és az MSc-k sokszínĹąsége nem okoz szorongást. (Az igazság kedvéért hozzá kell tenni tesszük, hogy a bolognai rendszer bevezetésének céljaival ellentétben a „külsősök” többsége nem EU-tagországbeli, ami ismét csak a rendszer felülvizsgálatának szükségét igazolja.) A szigorú szĹąrőn átjutott, bárhol és bármely alapszakon végzett tanulhat akármelyik mesterszakon. És nem (csak) saját presztízsük, hanem a hallgatók EU-piacképessége, nagyobb léptékben gondolkodva az EU-gazdaság teljesítőképessége a tét. Sajnos az újonnan csatlakozó tagországok „betagozódása” előtt azonban sok még az akadály (pl. a jelenlegi ösztöndíjrendszer). Ezért is hallani mind többet újabb EU-szintĹą felsőoktatási reformról, miközben a bolognai rendszer több országban még meg sem melegedett.