Az előbbi kapcsán a bevezetéssel elérhető költségmegtakarítás nagyságrendjéről és nem utolsósorban (bár sajnos nem törve át az érdektelenség falát) annak környezetvédelmi hatásairól cikkeztek a papír- és e-lapok. Az Európai Bizottság az e-számlával szembeni követelményeket enyhítő, számlázásra vonatkozó áfairányelv szabálymódosítási javaslatával hívta fel magára a figyelmet. A Deloitte a fentiekre reagálva ügyféltalálkozón mérte fel az e-számlázással összefüggő hazai ismereteket és véleményeket.

Mielőtt ezekre és a nemzetközi tanácsadó hazai szakértőinek fentiekkel kapcsolatos gondolataira, állásfoglalására rátérnénk, a tőlük hallottakra is támaszkodva fussuk át röviden az e-számla eddigi, sikertörténetnek épp nem nevezhető hazai karrierjét. Majd már ennek ismeretében tekintsük át, hogy a bevezetésével elérhető, számszerĹąsíthető pozitív hatások ellenére milyen gátak nehezítik (nem csak nálunk), és miért, tömeges elterjedését. (Az e-számla mibenlétéről, a szükséges eszközökről, beruházásokról, a jelenlegi szabályozásról korábbi cikkünkben olvasható bővebb tájékoztató.)

Fél évtizedes múlt

Az elektronikus számla formai, tartalmi és egyéb követelményeit meghatározó hazai rendeletek és a 2001. évi XXXV. törvény az európai uniós direktíva (2001/115/EC) alapján készült. A technikai feltételek (pl. elektronikus aláírást hitelesítő központok) már 2001-ben adottak voltak, majd 2004-ben megteremtődött a beindításhoz szükséges szabályozás. Az APEH, az Elektronikus Kormányzati Központ és a mindennapi fogyasztási cikkek piaci szereplőinek szervezete, az ECR Hungary összefogásával létrejött technikai, jogi héttér végül 2005 októberében adott szabad utat itthon az e-számlázásnak. Ám a 2006 januárjában e-számla-kibocsátóvá lett három nagy beszállítót és két áruházláncot csak néhány szolgáltató követte. Elsődleges okaként a befogadói oldal felkészületlenségét, illetve a mindkét oldalt sújtó, a nemzetközinél sokkal szigorúbb hazai szabályokat emlegették. A sárga csekk hegemóniáján csak kis sebet ejtő, a fizikai pénzforgalmat s a számlázás papír-, humán- és postaköltségeit viszont jelentősen csökkentő formáról 2006 közepén még „felgyorsul az online számlázás” mottóval jelentek meg tudósítások, 2006 októberében a hírek azonban már az e-számla lassú terjedéséről szóltak.

A felmerülő jogi és adminisztrációs problémák, akadályok feltárását követően, 2007-ben megújult az e-számlázás és az e-archiválás szabályozási háttere. Az alapelvek között ugyan megjelent a papíralapúakéhoz képest indokolatlanul szigorúbb követelmények megszüntetése, de a 2007/CXXVII. (áfa-) törvény többek között kimondja, hogy az e-számla legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyeggel rendelkezik.

Ösztönzés EU módra

Az Európa Bizottság legutóbbi javaslata szerint azonban enyhülhetnek a feltételek. A gazdasági szereplőket sújtó terheket 2012-re negyedelni kívánó és az áfacsalások drasztikus visszaszorítását célzó akciótervének központi elemeként a szabálymódosítás bevezetését követően már a minősített e-aláírás és az elektronikus adatcsere sem szerepel majd a követelmények között, és lehetőség nyílik az eredetileg papíron kibocsátott számlák elektronikus tárolására is. Az e-számlázáshoz eddig előírt, vevővel, megrendelővel kötött előzetes megállapodás követelménye is megszĹąnhet. Arról azonban nem szól a fáma, hogy az elfogadást követően hogyan biztosíthatók a számlákkal szembeni, a törvényi szabályozásban megkövetelt elvárások. EgyszerĹąen fogalmazva, az EB mostani javaslatában nem találtunk az e-számla ma kissé túlszabályozott hitelességére garanciát. A könnyítés értéke és mértéke (bár ma még nem tudni, milyen változáson esik át a tagországokkal való egyeztetés során) így is vitathatatlan. Különösen, ha hozzátesszük, hogy a már említetteken túl az országonként eltérő számlázási szabályok egységesítését és egyszerĹąsítését is célozza. Az ehhez szükséges egyeztetési procedúra miatt azonban 4-5 év is eltelhet az elfogadásáig.