Nincs áttörés, de lehetne

Az elsősorban Észak-Európában „karriert” befutó, már évek óta honos formáció az EU-ban jogi, technikai akadályok miatt (is) nehezen terjed. Az EU területén kibocsátott hozzávetőleg 30 milliárd számla fele a vállalkozások közötti ügyletek során keletkezik, amelyeknek Veszprémi István szerint mindössze 3 százaléka elektronikus. Az unió gazdaságának minden szereplője e-számlázásra való átállásával és a már említett folyamatoptimalizálással az éves megtakarítás 238 milliárd euróra rúghatna. Az e-számlázás terén élenjáró országok tapasztalata alapján terjedésében nagy szerepe lehet az állami szektor számlakezelési gyakorlatának és elvárásainak. Magyarországot nézve elég csak az e-ügyintézés anomáliáira utalni, így ez nem várható. Az élenjáró országok gyakorlatában szintén meghatározó szerepĹą kereskedelmi szektor hazai döntéshozói tehetnének az e-számlázás elterjedését gerjesztő lépéseket. A digitális átállás melletti döntésükkel párhuzamosan a beszállítóikat is támogató magatartásukkal gyorsabb, hatékonyabb és nagyobb megtakarítást hozó átállást remélhetnek.

Visszatartó erők

A nehezen megszülető e-számlázás melletti döntéseknek a Deloitte ügyfeleitől hallott okai között néhány „közismert” és több megdöbbentő is akadt. Közismert a pénzmozgással összefüggő folyamatok elektronizálásával, azok biztonságával szembeni bizalmatlanság miatti – még mindig létező – ellenszenv. Ezt csak fokozzák az erre ráerősítő, naponta megjelenő, az elektronikus adatokkal való visszaélésekről szóló, az elektronikus rendszerek biztonságát megkérdőjelező hírek. A biztonságra költeni kell. Eddig ezen takarékoskodni próbáltak a cégek, de ha hinni lehet a hozzáállás javulásáról (is) szóló statisztikáknak, várhatóan mind többen ráéreznek, hogy többet veszíthetnek a biztonság hiányával, mint annak megteremtésével. Szintén régóta ismert indok a befogadó oldal felkészületlensége. S bár már erre is van orvosság, sőt, az e-számlázás előnyeit igen, de a bevezetés esetleges kényelmetlenségeit nem kívánó kibocsátók számára is rendelkezésre állnak erre specializálódott szolgáltató cégek, ez alig változtat a hozzáálláson. Ugyanis a nemzetközi gyakorlattal ellentétben idehaza a kihelyezés, az outsourcing kapcsán is kulcskérdés a bizalom, illetve annak hiánya.

Ami megdöbbentő volt, az a témával kapcsolatos tájékozatlanság. A részben vagy egészében az e-dokumentumkezelő rendszerekre, ezen belül az e-számlákhoz szükséges hardver- és szoftvereszközökre specializálódott cégeknek se szeri, se száma, de egy erre specializálódott honlapon folyamatában is követhetők a témával összefüggő történések. Konferenciák sora foglalkozik évek óta az e-dokumentumkezeléssel, a témában NJSZT-szakosztály is alakult, önálló konferenciatéma is az e-számlázás, csak tavaly legalább két-háromra volt példa. A fentiek üzenetei, az e-számlázásra áttérő közismert szolgáltatókról, kiskereskedelmi láncokról szóló hírek, úgy tĹąnik, mindössze az érintettek töredékéhez jutottak el. Hogy valóban tájékozatlanság miatt (a gazdasági szférában ez sem erény) vagy érdektelenségből, netán cégen belüli ellenérdekeltségből – hiszen az e-számlázás bevezetésének lehetnek HR-hatásai is –, arra nem derült fény, nyilván ez is, az is közrejátszik. Az érintett kereskedők, szolgáltatók, tanácsadók számára mindenesetre figyelmeztető jel. Ahogy a sokak számára jó megélhetést biztosító ide-oda változó, a hatásait tekintve néha átgondolatlannak tĹąnő szabályozás is. Mert észre kellene már venni, hogy nem szigorú szabályozással érhetők el kedvező hatások, hanem – ha már az önmérséklet, a tiszta üzlet nálunk összetett okok következtében nem módi – a szabályok betartatásával, a kontrollal. Ami Magyarországon (is?) – és nem csak az e-számlázással összefüggésben – még gyerekcipőben jár.