A mozgékonyabb, földrajzi helyváltoztatástól sem idegenkedő, minél szélesebb körĹą tapasztalatok gyĹąjtésére nyitott, projektmunkát kedvelő, kvalifikáltabb szakemberek körében kedvelt foglalkoztatási módról van szó. A több technológia, vállalati kultúra megismerése segíti később az alkalmazottként való elhelyezkedést, de saját vállalkozás alapításához, a tevékenység definiálásához, menedzseléséhez is hasznosak lehetnek az így szerzett tapasztalatok. A munkaerő-kölcsönzőkkel munkaviszonyban álló kölcsönzött szakemberek, miközben kedvezően értékelik, hogy mentesülnek a lojalitás sokszor erőszakoltnak vélt „kötelezvényei” alól, eleshetnek az informatikusok körében nagyra tartott, az alkalmazottak számára biztosított képzési lehetőségektől. Ilyen esetben (is), ha a felek elégedettek egymással, alkalmazott lehet a kölcsönzött munkaerőből. A fentiek elsősorban a kvalifikált közvetítettekre vonatkoznak.

Jó ajánlólevél

Olyan multinacionális cégek is alkalmaznak kölcsönzött munkaerőt, amelyekhez pályakezdőként vagy az utcáról gyakorlatilag lehetetlen bekerülni. Egy részük állandó ügyfele a munkaközvetítőknek, -kölcsönzőknek. A kiközvetített s bevált dolgozók szakmai önéletrajzába bekerülő, egyben szakmai elismerést is jelentő piacvezető cég neve pozitívan befolyásolhatja a későbbi karrierjüket. Munkaszerződést ugyan a közvetítő céggel kötnek, de a munkaköri leírásukban szerepel a munkavégzés konkrét helye, így ezt feltüntethetik a CV-jükben is.

Nincs megállás

Az informatikai munkaerőpiaccal foglalkozó összeállításunknak végére értünk. Ám az itt szerzett tapasztalatokból kiindulva a következő nagyobb lélegzetĹą cikksorozatunk témája is az IT-szakemberkérdés marad.

Ennek keretében a felsőoktatásból kikerülők gyakorlati tudásának naprakészségével s ennek egyik alapjaként az egyetemek, főiskolák és az informatikai cégek együttmĹąködésének mikéntjével, a jelenlegi állapot jellemzőinek feltárásával és a továbblépés lehetőségeinek latolgatásával foglalkozunk.

Az összeállításban, az érintett egyetemek, főiskolák karainak, tanszékeinek, az ott mĹąködő laborok, kompetencia-központok vezetőinek tapasztalatain túl, a képzés naprakészsége érdekében együttmĹąködésre kész informatikai cégeket s a katalizátorszerepre alkalmas informatikai szövetségeket is meghallgatva vonunk le következtetéseket, és igyekszünk „népszerĹąsíteni” a gazdaság számára kedvező gyakorlatokat.

Ugyanakkor a következetlenségek, a szellemi és fizikai értékek pazarlása mellett sem mehetünk el szó nélkül, s az oktatókkal, azok gyakorlati képzésével összefüggő jó és kevésbé üdvös tapasztalatok megosztását is fontosnak tartjuk. Kitérünk a bolognai rendszerre történő áttérés okozta változások nem mindig pozitív hatásaira, a többnyire februárban induló mesterképzések nehézségeire, remélve, hogy születnek ezekre megoldások. És nem utolsó sorban az egyetemre be-, majd onnan kikerülők, s persze az oktatók nyelvtudásának piacképességével, illetve az ennek hiányából fakadó, a gazdaságot is érintő hátrányokkal is foglalkozunk.