Megállapításaink nem tekinthetők általános érvényĹąnek, mivel elsősorban nem a munkaerő-kölcsönző, hanem az eddig is segítségünkre lévő munkaerő-közvetítő cégek közül a kölcsönzéssel is foglalkozók tapasztalatain alapulnak. Mégis úgy gondoljuk, többségük helytálló. Bevezetésként röviden kitérünk a munkaerő-kölcsönzés jellemzőire.

Jellemző munkakörök és munkavállalók

A kizárólag munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó hazai cégek elsősorban a kölcsönzési kínálat összetételében térnek el egymástól. Körülbelül 90 százalékuk fizikai, ezen belül dominánsan adminisztratív munkaerőt kölcsönöz. Az asszisztencia, a back-office, a telefonos szolgálat, a telemarketing, a call center, a hitelbehajtás a jellemzően kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató terület. Ezekben a munkakörökben egyrészt magas a fluktuáció, másrészt e tevékenységek marginálisak, így a cégek saját keretein belül nem kívántak, és mind bérezési, mind munkajogi szempontból jól elkülöníthetők az alaptevékenységektől.

Atipikus foglalkoztatási formáról lévén szó, a kölcsönzés elsősorban olyan potenciális munkavállalóknak biztosít munkalehetőséget, akik a hagyományos nyolcórás, heti ötnapos, egy-két-három mĹąszakos rendszerben nem tudnak, nem akarnak vagy nem képesek elhelyezkedni. Az így foglalkoztathatók többsége egyetemen tanuló diák, nyugdíjas, gyermek mellett időlegesen munkát vállaló szülő, de idesorolhatók az időszakos keresetre vágyók is.

A felsorolt dolgozók kiközvetítése elsősorban a cégek rövid távú munkaerő-problémájára jelentenek megoldást, de akadnak hosszú távra kölcsönzött munkaerőt igénylő vállalkozások is (erre az informatikai munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó fejezetben visszatérünk). A kereslet és a kínálat, ahogy az IT-szakemberek piacán is tapasztaltuk, itt is eltér egymástól. Mert míg az ez úton kínált munkalehetőségek kb. 5 százalékához van szükség magasabb kvalifikációra, az így munkát vállalóknak 30-40 százaléka felsőfokú végzettségĹą.