Hazai IT-álláspiaci körkép (4. rész)
Kereslet-kínálat - hol hibádzik?
2008. december 29.
S vajon ezek közül melyekre harapnak rá leginkább a munkaadók számára fontos kompetenciákkal rendelkező informatikai szakemberek? Milyen mértékben fedik egymást a munkát kínálók és a munkavállalók elvárásai?
(A tapasztalataikat megosztó állásközvetítők névsorát l. a cikk végén.)
Zsákbamacska?
Végigböngészve néhány informatikai álláshirdetést, a jelölttel szembeni elvárások részletes listája mellett kevés szó esik arról, mit kínálnak cserében a vállalatok. Versenyképes fizetés és/vagy juttatások, multinacionális és/vagy multikulturális, vonzó, stabil munkakörnyezet, változatos munka, dinamikus csapat a leggyakoribb hívószavak, a konkrétan megfogalmazott elvárások ellenében csupa általánosság. Ritkábban a változatos munka-, illetve kihívásokkal teli karrierlehetőséget is elhúzzák mézesmadzagként a hirdetésre kattintók orra előtt, s fehér hollóként a fejlett technológiai háttér és/vagy a nemzetközi projektmunka is feltűnik. Továbbtanulási lehetőségekről nincs szó, ezek inkább az interjúk során minden tekintetben megfelelő, de nehezen kötélnek álló jelölt meggyőzésére kerülnek elő végső érvként. Modori Adrienn mindezt nem tartja jó gyakorlatnak. Szerinte a csaknem minden hirdetésben ismétlődő általánosságok helyett célravezetőbb az egyediség képviselete, a releváns információként szolgáló konkrétumok említése.
A fentiek alapján az sem lehet véletlen, hogy a kellő számú projektben szerzett tapasztalat mellett a magas szintű képzéseken megszerezhető speciális tudást igénylő állások töltődnek be a legnehezebben. Úgy tűnik, a hazai vállalatok sokkal szívesebben hasznosítják a mások által finanszírozott tudást, mint hogy maguk hozzanak a számukra profitot termelő szellemi értékek érdekében anyagi áldozatot.