Tavasszal Európa legnagyobb informatikai kiállítása, a CeBIT, ősszel idehaza az SAP helyezte rendezvénye középpontjába a környezetvédelmet. Az említetteken túl is számos vonatkozásban bukkan fel a „zöldebbé” válás kérdése; ha nem lenne a témával kapcsolatban ízléstelen, azt mondhatnánk, divatszín lett minden területen – legyen szó politikáról, gazdaságról, társadalomról vagy informatikáról – a zöld.

Zöld, zöldebb, legzöldebb és...

A Gartner szerint már a zöldinformatika fogalma is ellentmondásos. Informatikán túli elvről van szó, amelyben – ahogy arra fentebb már utaltunk – meg kell keresni az informatika helyét. A folyamat gyakorlatilag végtelen, hiszen mindig lehet a már elértnél környezettudatosabb gazdaságot, társadalmat, politikát folytatni, elérni. Kiváltképp a jelenlegi helyzetből kiindulva, amelyet leginkább egy korlátos erőforrásos világban való korlátlan mĹąködés jellemez. S ez az informatika vonatkozásában is igaz, ebből következően a zöldinformatika – a vállalat mĹąködése, az ellátási lánc mellett a termékek, szolgáltatások, erőforrások teljes életcikluson keresztüli menedzselésében is – optimális ICT-használatot jelent.

Iránymutatás

László Ervin egy nappal korábbi előadására utalva, amelyben a tudós 2012-re prognosztizálta a Földre jellemző éghajlati változás megfordíthatatlanná válását, Csajtai az ökológiai lábnyommal kapcsolatos megállapításra is kitért. Mivel átlagosan 30 százalékkal nagyobb a felhasználásunk, mint amennyit a Föld újratermelni képes, a CO2-kibocsátással és az üvegházgázokkal összefüggő gyökeres változásokra van szükség a 2050-re tervezett 50-60 százalékos csökkenésükhöz. Az informatikánál maradva, erre több lehetőség adódik. Maga az informatikai ipar is képes ezen változtatni, még akkor is, ha az általa világszinten évi 0,6 gigatonna CO2-kibocsátás felére csökkentése gyakorlatilag lehetetlen. Vásárlási policykkel, beszerzési és használati szabályokkal csökkenthető az informatikán belül 40 százalékot kitevő végeszközök energiafelhasználása (23 százalékért a szerverek a felelősek) s ezzel összefüggésben a CO2-kibocsátás is. A negatív környezeti hatásokat csökkentő alkalmazások és folyamatok informatikai támogatása is hatásos. Ezzel összefüggésben pl. az utazást – kiváltképp az extrém szennyezést jelentő repülőst – kiváltó, szállítást optimalizáló, e-kereskedelmet, e-üzletet, e-governmentet támogató technológiák alkalmazását kell favorizálni. Emellett az épületeink környezeti kontrollrendszereinek megvalósítása is komoly lépés lenne a fenntartható fejlődés irányába. A technológiák közül pedig az anyagnélküliséget, a digitalizálást, az utazások kiváltását támogatók, illetve analitikus rendszereknél az adatgyĹąjtések, a folyamatkontroll technológiái preferáltak.

Iparágankénti eltérések

Az egyes iparágak eltérő mértékben terhelik a környezetet, így az informatika is különbözőképpen járul(hat) hozzá a környezettudatosabb mĹąködéshez. A gyártásban a termelés a súlyponti kérdés, így ott az üzleti mĹąködés hatékonyabbá, környezettudatosabbá tételét kell szolgálnia. Hasonló szerep vár rá az energiavállalatoknál és a kiskereskedelmi láncoknál is, míg a pénzügyi szolgáltatások területén és a kormányzatnál ennél sokkal nagyobb súllyal esik latba, így ezeken a területeken a CO2-kibocsátás, illetve az egyéb környezeti hatások elsősorban önmagára összpontosítva csökkenthetők. A Gartner előrejelzése szerint 2010-re a szervezetek 75 százaléka határoz meg a teljes életciklusú energiafelhasználásra, illetve a CO2-kibocsátásra vonatkozó kritériumokat.

Csajtai a konferencia gazdájának érdekeltségét is érintve tért ki arra, hogy 2011-re a nagy, globális ERP-gyártók beszállítóinak folyamataik átláthatóságát is igazoló, auditált zöldbizonyítvánnyal kell rendelkezniük. Ugyanakkor a környezet-egészség-biztonság (EHS) megfelelőségének megoldáspiacát a funkcionalitás és EHS-funkcionalitás arányában bemutatva érzékeltette, hogy a piacon lévő megoldások többsége csak részben tesz ezeknek eleget. Az EHS-megfelelőségek között például az anyagbiztonsági adatlapokat, az oktatásmenedzsment, az incidensjelentések mikéntjét, a melegházgázok nyomkövetését, a vízhasználat, a szennyvíztervezés kérdéseinek való megfelelést említette, illetve a vegyianyag-leltáraknál a REACH szabályozás követelményei, továbbá a megfelelőségi menedzsment és a válságmenedzsment megoldásai szerepeltek a felsorolásban.

Változás a vezetés szintjén

A változások véghezviteléhez megfelelő vezetők kellenek, így végül Csajtai a CIO–k játékban maradásához 2012-ig teljesítendő játékszabályokra is kitért. Míg 2008-ban az üzleti elvárások főbb prioritásai között az üzleti folyamatok jobbítása, új ügyfelek becsábítása, új termékek kialakítása (innováció) és új territóriumokra való kiterjesztése szerepelt, 2011-ben fordul a kocka. A felsoroltak elé kerülnek az új ötleteket tartalmazó termékek, szolgáltatások, az új geográfiák, a kultúrákba való piacok megteremtése, és megjelenik az új, versenyelőnyt hozó források kialakításának igénye. Az informatikusok javarészt megfelelnek az üzleti elvárásoknak, azonban nem maradéktalanul, így ha a lemaradókban ez nem tudatosul, három éven belül szakemberhiány léphet fel. De az üzlet is változtatást kíván, ahogy az informatikai eszközökkel való kölcsönhatása is. A laposodó szervezetekkel együtt járó változásokhoz való alkalmazkodás rétegelt technológiát igényel. Az üzemeltetés, mĹąködtetés felelősségének változásával pedig jelentős szerepet kapnak a személyhez kötött technológiák. A mind gyorsabb riportolás iránti igény, a virtuális felhasználókká váló munkatársak, a gyakorlatilag határtalanná váló üzlet a már korábban felsoroltakkal együtt az informatikának a megszokottól eltérő irányítását igényli, ehhez kell a jelenlegi vezetőknek és a jövőbelieknek egyaránt megfelelniük.