Az elhangzott előadásokban elhangzott néhány fontos megállapítást idézünk. 2015-ig várhatóan Európa-szerte elterjed a 100 Gigabit/sec sebességĹą adatforgalmat lehetővé tevő szélessáv, 2020-ig pedig megjelenik az internet új generációja.

Egészségügy: olyan implantált vezeték nélküli bioszenzorok kifejlesztése várható, amelyek valós időben képesek érzékelni a vérkép, szívritmus vagy agyhullámok szabályostól eltérő változásait, és szükség esetén automatikusan riasztják az orvost. Ígéretes kutatások folynak a szájmozgás keltette idegrendszeri jelek feltérképezésére és hangokká alakítására..

Közlekedés: várható az intelligens dugófigyelő rendszerek megjelenése. Ezek az autóforgalom függvényében képesek a pillanatnyi igényeknek megfelelően módosítani és összehangolni a közlekedési lámpák mĹąködését. A megfelelő hely- és mozgásérzékelők kifejlesztésével a jármĹąvek a jövőben akár emberi közbeavatkozás nélkül is eljuthatnak majd az egyik pontból a másikba.

Euópai Unió: ahhoz, hogy az EU tíz éven belül a világ kutatás-fejlesztési központja lehessen, nem elegendőek az ötletek: alapvető fontosságú az anyagi feltételek megteremtése is. Az ICT technológiák kutatás-fejlesztését elősegítő FP7-es keretprogram részeként 2009-2010 között az EU 557 millió euró támogatást tervez szétosztani. Az összegből 190 millió eurót a jövő hálózatainak kutatás-fejlesztésére fordítanak, de 110 millió euró jut „internetes szolgáltatások fejlesztésére”, valamint a szoftver és virtualizáció területére is. Az internetbiztonságra vonatkozó kutatások 90 millió euró, a hálózatos média és 3D témakör 80 millió euró támogatásban részesülnek. A jövő internetéhez kapcsolódó kísérleti labor és alapkutatás támogatására 50 millió eurót, a gépek közötti kommunikáció kutatására 37 millió eurót szánnak.

Magyarország: az országban folyó biometrikus azonosításra vonatkozó kutatások célja, hogy hang-, arc- és alakfelismeréssel határozzák meg a személyazonosságot. Szintén hazai kutatási terület a virtuális világ és a valóság összefüggéseinek, átfedéseinek vizsgálata, amely a jövőben forradalmasíthatja a 3D-s tervezést. Magyar állam: 2001 és 2008 között összesen 35,5 milliárd Ft támogatást nyújtott ICT témájú kutatási-fejlesztési projektek megvalósításához. A legnagyobb támogatást elnyert területek közé tartozik a mobil és multimédiás tartalomfejlesztés (2,8 milliárd Ft), az e-egészségügy (2,2 milliárd Ft), és az intelligens közlekedés (1,3 milliárd Ft).

MMplatform: A Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform munkájához eddig 40 szervezet csatlakozott, köztük az Ericsson, HP, Sun, Magyar Telekom és a GTS-Datanet. Meghatározózó szereplők továbbá: BME, ELTE, Pázmány Péter és a Pannon Egyetem, illetve egyes, a nemzetközi színtéren is kiemelkedően teljesítő kkv-k: Innomed, Adverticum, Port.hu, Cellum vagy az AITIA. A platformban már elkezdődött az ICT iparág hosszú távú stratégiai kutatási tervének előkészítése: a tagvállalatok több mint 30 szakértője kiértékelte területük 1-4 éves, valamint 5-15 éves jövőbeli lehetőségeit, illetve a jövőt várhatóan befolyásoló tényezőket. Elhangzott továbbá, hogy 2008 és 2012 között tíz MMPlatform projekt megvalósításán dolgoznak, több mint 30 elő-megvalósíthatósági tanulmányt készítettek.