Hazánkban, sőt a régióban még nem elég fejlett a szolgáltatásmenedzsment, tradíciója pedig egyáltalán nem létezik, felgyorsult világunkban azonban egyre nagyobb szükség van rá. Sok az informatikával foglalkozó, technológiai tudással rendelkező szakember, ám tudásukat nem tudják megtámogatni menedzsment ismeretekkel, ezért karrierjük során egy bizonyos szintnél magasabbra nem juthatnak. Ebben segít a CEU képzése. Jay Fogelman és Vörös Tibor, az egyetem két oktatója elkötelezett kutatója az informatika üzleti felhasználásának, több évtizedes tudásukat adják át diákjaiknak.

- Milyen célt kívánnak elérni az MSC in IT képzéssel?

Jay Fogelman: - A CEU programja egy modern, néhány éve létező problémára koncentrál: nincs meg a megfelelő kommunikáció az IT és a menedzsment között. Így egy különlegesen meghatározott, de a területen belül rendkívül tág célcsoportnak nyújtjuk képzésünket. Olyan generációt szeretnénk kinevelni, amely technológiai alapokkal rendelkezik, és ezt a tudást képes kamatoztatni az üzleti életben. Hiszen a technológiai ágazatban van egy plafon, ahonnan pusztán technológiai tudással képtelenség továbblépni, ám ezzel a diplomával lehetséges.

- Hogyan épül fel a képzés?

Vörös Tibor: A CEU programja már öt éve mĹąködik, rendkívül sikeres éveket tudhatunk magunk mögött. Az egyéves MSc képzés egész pontosan 11 hónapig tart, ami alatt 30 creditet kell összegyĹąjteni. A diákok hétvégenként járnak az egyetemre. Mivel a hallgatók már dolgozó emberek, ezért alakítottuk úgy, hogy hétvégén legyen az oktatás, ám ezen idő alatt ugyannyit kell tanulniuk, mint egy normál képzésen, tehát meglehetősen intenzív a program. Ez a forma azért szerencsés, mert az egy év mindenki számára tervezhető intervallum, és a karrierépítésbe is belefér. Az üzleti alapokat szigorúan el kell sajátítani – például pénzügy, számvitel, marketing –, gyakorlatorientált oktatást valósítunk meg. Interaktív óráinkon esettanulmányokat dolgozunk fel, szerepjátékokat játszunk, projektmenedzsment feladatokat oldunk meg, fejlesztjük a hallgatók problémamegoldó készségét, a kritikus és az analitikus gondolkodásmódot. Amikor a diákok végeznek, elsősorban arra a kérdésre tudnak válaszolni, hogy mire képesek; és nem arra, hogy mit tudnak.

- Évente hány diák látogatja a képzést, és nemzetiség, illetve nemek tekintetében hogyan áll össze egy évfolyam?

V. T.: - Átlagosan 15 hallgatóval számolhatunk. Diákjaink sok országból érkeznek, kb 60%-ban magyarok, 40%- amerikaiak, angolok, kínaiak vagy éppen örmények. Az a tapasztalatunk, hogy a magyar hallgatók épp ezen diploma megszerzése után tudnak feljebb lépni a ranglétrán, hazánkban is és külföldön is. Például egy magyar diák egy multinacionális cég hazai leányvállalatánál dolgozott, de a képzés után a kínai anyacégnél kapott munkát, magasabb pozícióban.

- Kik érdeklődnek inkább a képzés iránt? A nagyvállalatok, akik saját munkatársaikat szeretnék elküldeni a programra, vagy a leendő hallgatók inkább egyénileg jelentkeznek?

J. F.: - Teljesen változó. Mivel a program költségtérítéses, és a gazdasági helyzet érezhető a jelentkezők számán, ezért a vállalatok könnyebben ki tudják fizetni a tandíjat. Sokszor előfordult már, hogy nagy cégek egyszerre több munkatársat küldtek hozzánk. Ez számunkra igen nagy elismerés, hiszen nem csupán egy-egy személy, hanem az egész vállalat tartja jónak képzésünket. Ettől függetlenül is tudjuk, hogy hazánkban, sőt szinte egész Európában hiányzik még ez a program. Magyarországon még csak hasonló sincs, hiszen az informatikai MBA képzések mind-mind a technológiai tudást gyarapítják, nem pedig az üzletit. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy egyetem rövid idő alatt nem képes megváltoztatni a gondolkodásmódot, a kultúrát, de hisszük, hogy mi megismertetjük ezt a szemléletmódot a diákokban és ők majd az egész világban szórják szét a saját tudás-magjaikat.