Kilenc hónappal a felvásárlást követően az SAP Magyarország elérkezettnek látta az időt egy, a hazai Business Objects- (BO) disztribútorral közös rendezvényre. Az elsősorban az SAP- és/vagy Business Objects-ügyfelek tájékoztatását célzó, az SAP üzletiintelligencia- (BI) termékstratégiájának és az SAP, valamint a Business Objects piacon lévő üzletiintelligencia-termékpalettájának bemutatóján ez utóbbit a Processorg 82 Kft. vállalta magára.
Processorg 82 – BI-szakértelem
A világpiacot nem lepte meg a felvásárlás híre, kiváltképp nem a Business Objectset. A két cég együttműködése tíz évre tekint vissza, és sok SAP-felhasználó használ Crystal Reportst – mondta Klopfer Péter. A Processorg 82 portfólióját bemutatva kiderült, a BO a 26 éve piacon lévő informatikai vállalkozás három lábának csak egyike, a 40 fős cég szakértőiből 25 specializálódott erre a területre. A cég másik fő szolgáltatása az adattárház-tervezés, auditálás, a minőségbiztosítás és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, míg harmadikként máig megmaradt az indulásuk óta folyamatosan művelt egyedi szoftverfejlesztés. A három terület csak látszólag különbözik, a nagyobb lélegzetű projektjeik többségében szükség van mindhárom területen szerzett szakértelemre. Eddigi húsz, a kiaknázás oldalról közelített adattárházprojektjük mindegyikének fókuszában a riportálás, az üzleti intelligencia, a kihasználás állt. Klopfer az ebben még járatlanok számára fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az építés szakaszában az adattárházprojektek jelentős hányada meglehetősen öncélú. Tudományosan, a tankönyvek szintjén készülnek, így már csaknem felépülve derül(het) ki, hogy használatuk nem a kívánt célt irányozza elő. Mivel az adattárházas világban gyakoriak a több tízezres lekérdezések, ezek sebessége kardinális kérdés. Egy jól megtervezett adattárháznál ez jó teljesítménnyel végezhető, ellenkező esetben azonban akár örökre elriaszthatja a céget az adattárház-használattól. Garanciát jelent a felhasználónak, hogy a Processorg 82 profiljába beletartozik az üzleti intelligencia, vagyis az adattárház-kihasználás, a riporteszközök bevezetése, használatuk betanítása is, így egy elhibázott adattárház projekttel maguk alatt vágnák a fát.
A kínált riportoló eszközök közül (Crystal Reports, Business Objects és egyedi fejlesztés) az ügyfelek igényére optimalizált eredményt szem előtt tartva kell választani. Referencialistájuk spektruma széles, a kis cégektől a bankokig vannak ügyfeleik. Klopfer szerint ez azért fontos, mert az üzletiintelligencia- és ERP-alkalmazások bevezetése jelentősen különbözik. „Az ERP bevezetése nagy lélegzetű, jól előkészített nagy projekt, míg egy Business Objects-alkalmazásnál – bár örülünk, ha hasonló jelzőket alkalmazhatunk, mégis az a jellemző, hogy – a nagy cégek is próbaként kicsivel, pl. csak néhány userrel, 3–6 licenccel indulnak, s ha beválik, az alkalmazás nagy rugalmassággal bővíthető.”
Felvásárlások mellékhatásai a verziókra
Ha valaki gondosan végigkísérte a Business Objects-verziók számozását, tanúja lehetett néhány „trükknek”. Idehaza a Processorg 82 Kft. által forgalmazott első verzió az 5.1 volt. Az 5.1.2 hazai vonatkozása, hogy magyarul is elkészült, és az 5.1-es széria 5.1.8-ig tartott. Az ezt követő 6-os sorozaton esett az első komolyabb „erőszak”. A Crystal Dicision megvásárlásakor a BO a 6/5-nél tartott, ám a Crystal Reports már a 10-es verziónál járt, így a következő BO-változat is a 10-es számot viselte. Majd az amerikai és angolszász piac jelentős méretéből adódóan ezt az XI-ként jelölt 11-es követte, amely után az XIR1 következett. Az SAP-akvizíció idején „soros” XIR2-t azonban már nem követhette az SAP ERP-rendszere által elfoglalt R3, így a legújabb változat BO XI3.0 névre hallgat, s várhatóan az újabb változatok már ezen „szabály” mentén számozódnak tovább.