Kellő pillanatban

Rendelésekkel körülbástyázva a vállalatvezetők többsége nem bogarássza, hogy a havi villanyszámlán szereplő tíz- vagy százezer forintokból mennyi esik az informatikai berendezések fogyasztására (kivétel persze mindig akad). Recessziós időszakban, költségvisszafogásra, -lefaragásra „kárhoztatva” már (talán) utánaszámoltat, s esetleg meg is döbben a forintosított fogyasztáson. A Gartner szerint az energiaszámlák korábban az IT-büdzsé 10 százalékát, de hamarosan akár 50 százalékát is kitehetik. Sőt! 2010-2015-re, az energiasĹąrĹąség növekedésének következményeként, az IT energiaköltsége meghaladhatja az IT-berendezésekét. Nem véletlen, hogy azok, akik az utolsó utáni órában ébresztőt fújnak a klíma, a környezet, a Föld védelmében, recesszió idején találnak nyitott fülekre, s próbálnak – a közöny és/vagy a pazarlás szülte károkat számszerĹąsítve – hatni a helyi és a világpolitikára, -gazdaságra, a lokális és globális, üzletileg a környezetvédelemben gyakran ellenérdekelt vállalatokra, illetve sokkolni a közvéleményt.

Önmagunk ellenségei

A klímaváltozás egyik oka a mind mértéktelenebb energiafogyasztásból – ezzel (is) összefüggésben a fokozott energiapazarlásból – adódó mind nagyobb mértékĹą szén-dioxid-kibocsátás. Ezért az energiafogyasztás csökkentésének, a megújuló energiaforrások használatának irányába tett minden lépés környezettudatos magatartásként értékelhető. A szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenését eredményező energiaforrások használatának bevezetéséhez azonban gazdasági, politikai, társadalmi problémák tömegét kellene megoldani. Ám ezt számtalan érdekkülönbség (és még finoman fogalmaztam) nehezíti, így aztán már nem a távoli, hanem a közeli jövő került veszélybe. Szembesülnünk kell a ténnyel, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai kultúra, az emberi viszonylatok képtelenek lépést tartani a technikák és technológiák fejlődésével járó negatív hatások kompenzálásával, s vívmányaink végül önmagunk ellen fordulnak. Ezért aztán a kis lépéseknek is örülni kell, még ha tudjuk is, hogy csupán kitolják az környezeti katasztrófa időzített bombájának robbanási idejét, de nem eliminálják azt. Ma elsősorban az energiatakarékosság irányába mutató lépések realizálhatók, eddig is ebbe az irányba történt a legtöbb előrelépés. Ám mint látni fogjuk, itt is akadnak visszásságok.

Alternatívák

A jelenlegi energiaforrások környezetkárosító hatásának ellensúlyozására régóta folynak kutatások az alternatív energiák terén. Ezek azonban a közelmúltig csak ímmel-ámmal kaptak támogatást. Ennek okairól és a némileg megváltozott támogatási „kultúra” okairól fentebb már szóltunk, mely utóbbi is közrejátszott abban, hogy ha nem is szélsebesen, de felpörögtek az alternatív energiaforrásokkal összefüggő események.
Akadnak extrém és kézenfekvőbb változatok. Az előzőekre példa a nagy erejĹą széláramlatokba telepített, nagy magasságban pörgő – ma még csak az alternatív energiák kutatóinak agyában megszületett – szélturbina. De érdekességként megemlíthetjük a brit McDonald’s ötletét, amely a krumplisütés közben elhasználódott olajával „etetné” saját jármĹąveit.
A kézenfekvőbb változatokra hazai példa is akad. Ilyen a Rétságon megvalósuló napelemgyár vagy Dorog, ahol hasonló Sanyo-projekt van folyamatban. S persze a pályázati „pénztárcák” is megnyíltak az erre irányuló fejlesztések támogatására. És amikor ilyen és hasonló hírek olvasása kapcsán bizakodni kezdünk, hogy mégiscsak van megoldás, érkeznek a (részben) kiábrándító pofonok. Például, hogy a megújuló és az atomenergia csak rövid távú megoldás, hosszú távú eredményre csakis az energiahatékonyság, valamint az energetika és a területfejlesztés összehangolásával számíthatunk.
Az EU is egyre nagyobb figyelmet szentel a környezetbarát termékek gyártásának, illetve a minél kisebb környezeti terheléssel járó fogyasztás népszerĹąsítésének, és napenergiaerőmĹą-hálózatba is beruházna. Nem meglepő módon ennek legkézenfekvőbb helye Afrika lenne, amely akár napenergia-nagyhatalommá is válhatna.
Magyarországon tart a kormány által már elfogadott, a 2008 és 2025 közötti időszakra kidolgozott Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáról (NÉS) szóló vita. A politikai vita elsősorban a klímatudatosság kialakításának, fejlesztésének vagy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak az elsődlegességéről szól. Az NÉS inkább ez utóbbit favorizálja, és a megújuló energiaforrások arányának növelésére vonatkozó követelményeket is megfogalmaz az ICT-szektor energiahatékonyságának javítására.

Csökkentsük, ami csökkenthető

Az Európai Unió energiafelhasználó termékekre vonatkozó (EuP) utasításának betartása a gyártókra nézve kötelező. A termékek teljes életciklusa alatt minimális szinten kell tartaniuk azok környezetre gyakorolt hatását, és kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az energiafelhasználás hatékonyságára. Az így megalkotott keret lehetővé teszi, hogy már az energiafogyasztó termékek fejlesztése és tervezése is a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történjen, ami kedvezően befolyásolja azok környezetre gyakorolt hatását.
A környezetvédelem iránt elkötelezett amerikai IT-cégek és az USA környezetvédelmi hatósága, az Environmental Protection Agency (EPA) is fogyasztást mérséklő technológiák fejlesztésén dolgozik. Fontos lépés volt az Energy Star szabvány szigorúbb követelményrendszerének tavalyi bevezetése, amelynek pozitív hatásaira a környezetvédelem és az informatika kapcsolatával foglalkozó táblázatainkban láthatók példák.
Hol a látványosságra, hol a valódi probléma megoldására helyezve a hangsúlyt, hol pedig politikai hátterük által vezérelve a környezetvédő szervezetek is folyamatosan hallatják hangjukat.