Nyugat-Európában az informatikai vezetők több mint 50 százaléka nem rendelkezik megbízható, valós idejĹą nézettel informatikai infrastruktúráiról – derült ki az EMC által vezetett új, IT-szolgáltatás felügyeleti felmérés eredményeiből. A felmérés során a Benelux-államok, Franciaország, Németország, Skandinávia, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Királyság 240 informatikai vezetőjét faggatták.

„Az alapvető informatikai infrastruktúra átláthatóságának a hiánya komoly kockázatokat jelent az adatközpont-konszolidációs és -migrációs projektek során, hiszen a cégeknek kézzel, időpocsékoló módon kell megbízható képet kialakítaniuk információs infrastruktúrájukról” – jelentette ki Chris Gahagan, az EMC erőforrás-felügyeleti szoftverekért felelős vezető alelnöke. „Ráadásul azok az informatikai osztályok, amelyek nem képesek összerendelni az alkalmazásokat az őket mĹąködető informatikai infrastruktúrával, csak nagy erőfeszítések árán tudják biztosítani ügyfeleik felé a vállalt szolgáltatási szinteket, illetve az üzletmenettel kapcsolatos problémák elemzését és megértését”.

A felmérés azokat a fő kérdéseket vizsgálta, amelyekkel a vállalatok szembekerülnek, amikor IT-szolgáltatás felügyeleti stratégiájuk részeként felügyeleti megoldásokat telepítenek. Két fő motívumot sikerült azonosítani:

·    Az informatikai osztályok még mindig kínlódnak azzal, hogy megértsék, hogyan támogatja az informatika az üzletet. Ennek oka úgy tĹąnik, az informatikai infrastruktúra és az alkalmazások közötti kapcsolat áttekinthetőségének hiánya.
·    Az informatikai osztályok továbbra is hagyományos módon, kézi módszerekre támaszkodnak a hálózati problémák azonosítása során. Ebből pedig az következik, hogy az üzleti követelmények alapján történő probléma-megoldás és a hibajavításokhoz szükséges prioritások rendelése rendkívüli módon megnehezül.

A felmérés szerint, bár az IT-vezetők 66 százaléka az ITIL (IT Infrastructure Library) irányelvek – a minőségi informatikai szolgáltatások biztosítását segítő legjobb gyakorlati módszerek – alapján szervezi divízióit; a megkérdezettek mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy az informatikai az üzleti terv stratégiai része.
Jelenleg az ITIL az IT-szolgáltatás menedzsment legszélesebb körben elfogadott megközelítése: egy szisztematikus, professzionális „segédlet” az IT-szolgáltatási folyamatok megszervezéséhez. Az ITIL irányelveket alkalmazó szervezetek számos előnyt élvezhetnek: alacsonyabb költségek és jobb szolgáltatások a legjobb gyakorlatnak számító folyamatok alkalmazásával; az ügyfelek megelégedettségének növelése a professzionálisabb szolgáltatások biztosításával; valamint nagyobb termelékenység. A nemrég megjelent ITIL v3 még szorosabbra fĹązi az ITIL legjobb gyakorlata és az üzleti előnyök közötti kapcsolatot.

„Az ITIL bevezetése hosszú, de értékteremtő folyamat. Úgy tĹąnik, hogy a legtöbb vizsgált cég még mindig az első szakaszoknál tart, hiszen mindössze 5 százalékuk érzi úgy, hogy az informatika cégük stratégiájában fontos szerepet tölt be. Ezenfelül az eredményekből az is kiderül, hogy a megkérdezett vezetők több mint fele nem rendelkezik információval arról, hogy mely alkalmazásokat használják aktívan, illetve azok hogyan kapcsolódnak egymáshoz és az őket mĹąködtető infrastruktúrához ” – mondta Suhela Dighe, az EMC Kelet-Közép-Európai régióban az erőforrás-felügyeleti szoftverekért felelős marketingigazgatója. „Ez azt jelenti, hogy határozottan szükség van olyan alkalmazás-felderítő és függésleképező rendszerekre, amelyek képesek automatikusan feltölteni a cég konfigurációfelügyeleti adatbázisát (CMDB), valamint integrálódni a teljeskörĹą incidens- és problémakezeléssel.”

A kutatás szerint a válaszadók 78 százalékának nincsen átfogó és egységes rálátása saját vállalatának IT-infrastruktúrájára. Más szavakkal, az IT-vezetőknek a hálózati és alkalmazáshibák valódi okainak keresésekor hagyományos módszerekre kell hagyatkozniuk, ez pedig lényegesen rontja a termelékenységet és a hatékonysági mutatókat.

„Az informatikai dolgozók aránytalanul sok időt töltenek a fellépő hiba okainak, eredetének elemzésével” – folytatta Dighe. „A diagnózis automatizálásával az idő arra fordítható például, hogy a hibákat megelőzzük, hogy elő se fordulhassanak.”

Az eredményekből is kiderül, hogy az IT-vezetők 65 százaléka jelenleg nem méri a leállások költségeit. Annak pontos ismerete nélkül, hogy milyen gyakran történnek leállások – és ezek mennyibe is kerülnek a cégnek – a vállalatok nem tudják hatékonyan javítani a szolgáltatások szintjeit és költségeiket csökkenteni.

További fontos eredmények:

·    A válaszolók 34 százaléka hiszi, hogy informatikai rendszereik felügyelete proaktív módon történik (elemzik a trendeket, beállítanak küszöbértékeket, előrejelzik a problémákat, mérik az alkalmazások rendelkezésre állását, és kiforrott változáskezelési, illetve eszköz- és konfigurációfelügyeleti folyamatokat alkalmaznak),
·    31 százalékuk azt állítja, hogy továbbra is rá vannak kényszerítve az informatikai problémák eredetének manuális vizsgálatára, annak ellenére, hogy „túl sok” figyelmeztető riasztást kapnak,
·    A javítások közötti átlagosan eltelt idő (Mean-Time-to-Repair, MTTR, vagyis a leállások időtartama) és ezeknek az üzletre gyakorolt hatása az IT-vezetők számára kiemelten fontos területek.

A felméréssel, illetve az EMC erőforrás-felügyeleti szoftvermegoldásaival kapcsolatos további információ a http://www.emc.com/products/software/smarts/smarts_family weboldalon található.