A hazai outsourcing-piac tavaly igen csendes volt. A választások miatt elmaradtak az évek óta várt kormányzati projektek, ugyanakkor globális szolgáltatóközpontokat hoztak létre Magyarországon, igaz, ezek is szinte kizárólag külföldi üzleteket realizáltak. A kormány, az államigazgatás felőli idei üzletek potenciális lehetőségét ellentmondásosan ítélik meg a hazai outsourcerek.
Akadnak, akik szerint idén sem várható nagyobb mozgolódás az állami hivatalokban, minisztériumokban. Szerintük idén inkább az állami vállalatok lehetnek az outsourcingcégek reális célpontjai. Az EDS másképp látja. A magyar kormány előtt álló nagy átalakítási feladat Szakál László szerint nem oldható meg belső erőforrásból, így – kiváltképp a belső feladatok konszolidációjánál – rákényszerül a szolgáltatók bevonására. Az informatikai szolgáltatások, a háttérfeldolgozás, a személyzeti, pénzügyi-számviteli, logisztikai, beszerzési tevékenység mellett a tevékenységspecifikus feladatok, például az egészségügyi tranzakciók, a kormányhivatalok működésének átalakítása, a tömegközlekedés bizonyos területei, feladatai is kihelyezhetők. A belső szakértők tapasztalat hiányában a „hogyan” kérdésre sem adhatnak érdemi választ.
A kkv-k is reális potenciális ügyfelek, hiszen az EU-s pályázatok elsődleges „kedvezményezettjeiként” érdekük a hatékonyságnövelés és a költségcsökkentés s ennek egyik megoldásaként az alaptevékenységüktől eltérő üzleti folyamataik kihelyezése. Az informatikai outsourcingban érdekelt Navigátor Informatika Zrt. is erre épít. Felmérési adatai alapján mindössze a vállalatok 30 százaléka érzi át – kiemelten az értéktermelő folyamatukat informatikával támogatók – az outsourcing nem csupán költségcsökkentő szerepét. Többségük, főként a kkv-k, a közszájon forgó elnevezések között sem tudnak – némileg érthetően – különbséget tenni, nem tudják, mit takar pontosan a fogalom, így az előnyeit sem ismerhetik. Informatikájuk részleges vagy teljes kihelyezésében tehát kevesen gondolkodnak, miközben könyvelési, bérszámfejtési, logisztikai szolgáltatóval mind több kkv „büszkélkedik”. A nagyobb informatikai outsourcing-delaek esetenkénti nehézségei (ezek kapnak nagyobb nyilvánosságot) sem segítik a szolgáltatás iránti nyitottabbá válásukat. Összehasonlítási alap híján nem tudják eldönteni, hogy lehet-e informatikai rendszereik üzemeltetésén költség, minőség, biztonság és hatékonyság tekintetében javítani, miközben ezek mindegyike szinte napi gondot jelent számukra.
Azokkal, akik kellemetlen tapasztalatokat szereztek, egy insource-ot követően – bár küzdenek a felsorolt problémákkal – nehéz elfogadtatni, hogy az igények helyes felmérésére és összehasonlító értékelésekre alapozott tenderkiírás elvezethet a számukra megfelelő szolgáltatóhoz. Ehhez támpontot jelenthetnek a pályázatban megjelölt – a pályázók megbízhatóságáról, elfogadottságáról, valamint a megbízóknak a pályáztatóval összevethető méretéről is árulkodó – referenciák. A kétoldalú érdekek figyelembevételével megkötött szerződések és az alapjaiban már a tenderkiírásban is megjelenő szolgáltatási szintekre vonatkozó SLA-k (ezek nélkül nehezen dönthetnék el, hogy a pályázók képesek-e azok teljesítésére) is – kellő rugalmasság mellett – alapul szolgálhatnak a hosszú távú együttműködéshez. (Ezekre vonatkozó részletes információt a Business Online Archívum 2002. és 2003. évfolyamának cikkei tartalmaznak.)