NFT I.
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I) megteremtette Magyarország számára a strukturális alapok hazai felhasználásának keretét. A kormány a terv részeként több operatív programot indított azzal a céllal, hogy az egyes ágazatokban megvalósuljon a nemzeti stratégia. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) összesen 35 milliárd Ft-tal támogatta az informatikai és távközlési projekteket 2004 és 2006 között. Ebből 13,2 milliárd a szélessávú fejlesztések megvalósítását szolgálta
A szĂŠlessĂĄvĂş tĂĄvkĂśzlĂŠsi infrastruktĂşra-fejlesztĂŠs cĂŠlja, hogy MagyarorszĂĄg elmaradt tĂŠrsĂŠgeiben – Ăśsszesen mintegy 500 telepĂźlĂŠsen – 2008-ig kiĂŠpĂźljĂśn a megfelelő internetkapcsolat.

NFT II.
A 2007 és 2013 közötti időszakban a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II) teremti meg a strukturális alapok magyarországi felhasználásának hátterét. Az informatikai és távközlési fejlesztések támogatása a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) keretében történik. Infokommunikációs projektekre éves átlagban a korábbi támogatási összeg kétszerese jut (évi 15 milliárd Ft). A 2007 és 2013 közötti időszakra jutó teljes pályázati keret hozzávetőlegesen elérheti a 100 milliárd Ft-ot, azaz az NFT II teljes költségvetésének mintegy 1,5%-át.
 
A program keretében megnyíló pályázati források hozzájárulhatnak a szélessávú és alternatív hálózati infrastruktúra kiépítéséhez a gazdaságilag elmaradott régiókban és kistérségekben,  nőhet a lefedettség és működésbiztonság a hátrányos helyzetű térségekben, az alternatív szolgáltatók és alternatív szélessávú technológiák támogatásával erősödhet a verseny, valamint létrejöhetnek a közösségi hozzáférések az  elmaradott térségekben.
A fejlesztések során összekapcsolásra kerülhetnek a digitális tartalmak és a központi/területi e-közigazgatási rendszerek, emellett előtérbe kerülnek az integrált hálózati megoldások és nyílt hálózati szabványok, és nem utolsó sorban hangsúlyos szerepet kap a hálózati- és adatbiztonság.

Ösztönző és gátló tényezők

A lakosság körében a szélessávú internet terjedését előmozdító tényezők közül a kutatás az internet-felhasználói jártasság növekedését, a szabályozói intézkedések hatására csökkenő költségeket, az adó-kedvezményeket és a növekvő vásárlőerőt emeli ki. Ugyanakkor számos gátló tényező is fennáll, például sokaknak továbbra is még megfizethetetlen a szélessávú internet, kevés a magyar nyelvű tartalom és szolgáltatás, valamint fejletlen a vonalas hálózat (csupán 38%-os penetráció). A Központi Statisztikai Hivatal szerint a háztartások 30%-ának nincs szüksége internetre, és több mint 30% túl drágának találja

A vállalatok körében az ösztönző tényezők között szerepel az egyre nagyobb arányú hálózati lefedettség, az új multimédiás megoldások megjelenése, a távközlési szolgáltatások csökkenő ára. A gazdaság egyre több szereplője érdeklődik az internetes megjelenés iránt, és a társaságiadó-kedvezmények is elősegítik az internetkapcsolatok fejlesztését.  Ezzel szemben a cégek egy része még mindig csak levelezésre és információszerzésre használja az internetet, tájékozatlan a szélessávú internetben rejlő üzleti lehetőségeket illetően, fenntartásokkal él az üzleti megoldások biztonságát illetően, és nem utolsó sorban még mindig anyagi korlátokkal küzd. A kisvállalkozások kevéssé ismerik az infokommunikációs megoldásokat, a lakossági szélessáv-használat csekély elterjedtsége pedig gátakat szab az internetes kereskedelem fejlődésének.

Mi kell a sikerhez?

A kutatás a piaci adatok alapján négy fő területet jelölt meg, amelyek elősegíthetik a szélessávú internet terjedést. Az első terület a verseny erősítése az előfizetői hurkon, amely bővebb fogyasztói kínálatot, árversenyt, javuló szolgáltatási színvonalat és kiterjedtebb lefedettséget eredményezhet. Szintén fontos terület a többféle technológia használatával alternatív hálózatok létrehozása, amely révén az internetszolgáltatás megjelenhet a kistelepüléseken is. Az állami támogatás szintén nélkülözhetetlen a fejlődéshez, az állam leghatékonyabban a közösségi hálózatok és az e-kormányzat fejlesztésével valamint adókedvezmények biztosításával segíthet. Végül, de nem utolsó sorban a tartalom fejlesztésére van szükség, internetes távoktatás, az e-egészségügy, az on-demand szórakoztatás, az VoIP, az e-kormányzat, az e-kereskedelem a távmunka és az IPTV terén.