Forrongó alkalmazáspiac
2006. december 30.
Az üzleti alkalmazások piaca sem maradt érintetlen, ahol 2004-ben lángolt fel a felvásárlási láz, azt követően, hogy a PeopleSoft-akvizíció kapcsán az Oracle pert nyert az amerikai igazságügyi minisztérium ellen.
Az Oracle felvásárlási listáján már akkor szerepelt a később birtokába került Siebel, továbbá a még ma is önálló köztesszoftver-gyártó BEA, a Sybase, a Business Objects, a Lawson és az azóta a PeopleSoftba beolvadt J.D. Edwards is, amelyek közül máig csupán ez utóbbi került a birtokába. Akkoriban vetett szemet a Navisiont magába olvasztó s ezzel Business Solutions-üzletágát megalapozó Microsoft az SAP-re, miközben más megfontolásból a fejlesztőeszköz-gyártó Borlanddal és az akkor fejlődési pályára lépett Google-lel is kokettált, ám egyik esetben sem jutott el még a leánykérésig sem.
Az amerikai SSA, tovább erősítve helyzetét a termelésirányítási rendszerek piacán, a BPCS mellé az Invensystől azt felvásárló befektetőkön (Cerberus Capital Management, General Atlantic Partners) keresztül 2003-ban az eredetileg holland Baant is megszerezte. Az így még szemrevalóbbá váló SSA-ra 2006 elején a nemzetközi piacon is az SAP fölé kerekedni kívánó – termékkínálatát tekintve ma már a vállalat- és termelésirányítási feladatokat a kiscégektől
a konszernekig lefedni képes – Infor Global Solution tette rá a kezét. A német cég így évi hozzávetőleg 1,6 milliárd dolláros forgalmával a világ harmadik legnagyobb vállalatiszoftver-szállítója lesz. Mindkét cég növekedésében jelentős szerepet játszottak az akvizíciók, az SSA Globalnál a Baan, az Interbiz, a Marcam és az Epiphany, az Infor esetében a Brain, az Infor AG, a Mapics és a Frontstep, a GEAC/JBA és a Mercia neve említhető. Az Infort és az SSA-t a piacvezetőkkel, az SAP-val és az Oracle-lel való verseny boronálta össze.
Oracle-törekvések
Az üzleti alkalmazások piacának két legnagyobb szereplője, az európai SAP és az amerikai Oracle egymás rovására igyekszik erősíteni pozícióját – jól mutatja ezt például a kiskereskedelmi szoftverekkel piacon lévő Retekért folytatott küzdelem, amely az utolsó pillanatban 180 fokos fordulatot véve került végül az Oracle-portfólióba. Az organikus növekedését sikeresnek tartó és azt nem feladó SAP hiánypótlásnak nevezi a kínálata szélesítését szolgáló – az egyes ágazatokban, illetve ágazatközi felhasználási területeken értékes speciális technológiákat és képességeket célzó – felvásárlásokat. Ezek közé tartozik a vállalatközi megfelelési megoldások piacán vezető pozícióval bíró Virsa akvizíciója is. Az SAP-val ellentétes növekedési politikát folytató fő vetélytársat, a 2004-ben nekilódult Oracle-t viszont az alkalmazás- és adatbázispiac legnagyobb felvásárlójának tekinthetjük. A kisebb bevásárlások után a korábban a J.D. Edwardsot magába olvasztó PeopleSoftra szemet vető szoftveróriás (az összeolvadás Magyarországon 46 J.D. Edwards- és néhány nemzetközi PeopleSoft-felhasználót érintett) legnagyobb húzása a CRM-piac királya, a Siebel megszerzése volt (az IDC szerint a 2004-ben 8 milliárd dollár fölötti CRM-piac 2009-re eléri a 10 milliárdot). A cég már elkészítette a termékek beolvasztásának, valamint a korábbi verziók támogatásának ütemezését is, s további felvásárlásokkal a BI-piac vezetői közé kívánja magát felküzdeni. A fúziókat követően a 14 ezer partnercéggel – közülük 1300 alkalmazáspartnerrel – rendelkező vállalaté ma a világ legnagyobb, 8000 fős alkalmazásfejlesztői csapata. Az Oracle Hungary számára az egyesülés legjelentősebb hatása a jövőben megjelenő új termékekben jelentkezik, amelyek révén – vezető adatbázis-szállítói szerepe mellett – a hazai alkalmazáspiacon, annak kis- és középvállalati szegmensében is tovább erősítheti pozícióját.
Az Oracle egy másik irányú felvásárlássorozata azoknak a találgatásoknak szolgálhat alapul, amelyek szerint a technológiák megszerzésével és megerősítésével az IBM-hez vagy a Novellhez hasonló nyílt forrású szoftverházzá kívánja kinőni magát. Ezt erősíti a nyílt megoldásokban piaci méretét tekintve legnagyobb konkurense, a MySQL két motorja, az InnoDB és a Berkeley DB gyártójának, vagyis az Innobase-nek és a Sleepycatnek a bekebelezése is. Az utóbbi által fejlesztett, a világon a legelterjedtebb nyílt forráskódú rutinkönyvtárnak tartott Berkeley DB-t becslések szerint már több mint 200 millió rendszerbe telepítették. Bár korábban felmerült annak a lehetősége, hogy az Oracle a világ két legnagyobb Linux-disztribúciójának valamelyikét – azaz a Red Hatet vagy a jelenleg a Novell által birtokolt SuSE-t – felvásárolva jut saját nyílt forrású rendszerhez, ezt az ötletet végül (egyelőre?) elvetették.
Sokkhatás – Microsoft Business Solutions
Az alapszoftvereivel és irodai alkalmazásaival gyakorlatilag minden tevékenységi területen és cégméretnél fölényes licencszámban jelen lévő, portfólióját az internetes alkalmazásokra is kiterjesztő MS – csak sejteni lehet, hogy többek között a nyílt forráskódú rendszerek egyre erősödő térhódításának is köszönhetően – gondolva egy merészet, felvásárlás révén az üzleti alkalmazások piacára is betette a lábát. Ezzel a lépésével a piac egészét stratégiája átgondolására késztette, de különösen az érintett területen jelen lévő partnercégeiben és a középvállalatokat megcélzó piaci szereplőkben keltett riadalmat. A 2002-ben végrehajtott akvizíciókat követően partnerhálózata folyamatos bővítésével a Microsoft Business Solutions divíziója ma már az ERP-piac nem elhanyagolható szereplője, a termékek nevéből pedig mára már csak három, illetve két nagybetűs rövidítés (Microsoft Dynamics NAV és AX) maradt. Az adatbázispiacon elért eredményeire alapozva, portfólióját folyamatos felvásárlásokkal bővítve a Microsoft a BI-piacon is megjelent, és az Oracle-lel közösen bombázza – az előrejelzések szerint nem is haszontalanul – annak évente két számjegyű növekedést produkáló, olyan nagyságrendű vendorait, mint a SAS vagy a Business Objects. Ez utóbbi szintén felvásárlások révén került a Gartner mágikus négyzetének vezető negyedébe, amit különösen a Criystal bekebelezésével megduplázódott s így az 1 milliárd dolláros bűvös határt elért árbevétele is igazol. A felvásárlás lezárultával a Business Objects 800 millió dollárt meghaladó árbevételével megelőzte régi riválisait, köztük a Cognost és a Hyperiont. A cég hozzájutott a Crystal 6000 új ügyfelet jelentő ügyfélbázisához, több száz szoftveripari partneréhez és a piac által (is) nagyra értékelt jelentéskészítő technológiájához. Vagyis az összeállításunk bevezetőjében említett okok legtöbbje adott volt a felvásárlásnál. A terméknek ma már a Business Objectsszel közös fejlesztésű változata van a piacon, s a legtöbb ERP-gyártó és -szállító ezt építi be vagy ajánlja beépítésre riportolóeszközként.
Néhány további példa
Az MS ERP-piaci betörését nehezen viselő partnerek között szintén akadnak tulajdonosváltók. A Scalát 2004-ben az amerikai Epicor vásárolta fel, de terméknévként megmaradt az iScala. A piac szereplői közül fejlett webszolgáltatásaival és a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) alapú termékeivel kitűnő Epicor célzott akvizíciós stratégiája technológiai portfóliójának szélesítését és mélyítését, valamint globális terjeszkedését, a Scala kapcsán európai jelenlétét szolgálta. A fúzió eredményeképpen a közepes vállalkozások piaci szegmensét megcélzó – a Microsoft .NET-platformjára és a webes szolgáltatásokra épülő, együttműködő ERP-, CRM- és SCM-alkalmazásokat nyújtó – legnagyobb független szervezet jött létre.
A globális terjeszkedés az egyik leggyakoribb oka az üzleti alkalmazáspiac fúzióinak (a hazai próbálkozásokat lásd később). A már említetteken túl a vegyes vállalatként létrehozott, de 2005-ben 100 százalékos IFS-tulajdonná vált IFS Solutions India Pvt Ltd. is jó példa erre. A svéd cég évek óta kulcsfontosságú piacnak tekinti Indiát, terveiben szerepel ottani
jelenlétének erősítése.
A német piacon az SAP-t is leköröző, a felvásárlásoktól eddig ódzkodó proAlpha – példaként az együttműködések, partnerségek felvásárlásokba torkollására – meghatározó részesedést szerzett az ugyancsak ERP-rendszerek fejlesztésében és értékesítésében érdekelt Axilon GmbH-ban. Az akvizíció 80 potenciális ügyféllel és 20 jól képzett szakemberrel gazdagította a proAlphát, és logikus folytatása volt a két vállalat között tavaly kezdődött partneri együttműködésnek, ugyanis az Axilon gépipari szektorból kikerülő ügyfelei jól illeszkednek a proAlpha célcsoportjába.
A 2007-es év még további fúziókat ígér, a piac várható (időszakos?) megnyugvásának ideje 2008-ra tehető.
SOA – gerjeszt és támogat
Az új informatikai irányzat, a SOA, azon túl, hogy serkentőszerként hatott számos lankadni látszó cégre, akvizíciós hullámot is gerjesztett, miközben maga a szolgáltatásközpontú architektúra épp az akvizícióból származó termékek eladhatóvá, összeépíthetővé tételét szolgálja.
A 2004-ben komoly értékvesztést elszenvedett BEA-részvények is többek között a SOA-nak köszönhetik felértékelődésüket, ami a BEA-n kívül más, megfelelő szakértelemmel bíró szoftverszállítók előtt is ajtót nyitott újabb bevételi források felé. A BEA idei akvizícióinak mindegyike a cég teljes körű SOA-platformok kialakítását támogató termékcsaládjához, az AquaLogichoz kapcsolódik. A BPM-eszközöket és -megoldásokat szállító Fuegóval az AquaLogic BPM Suite termékvonalának alapját adó, az üzlet és az informatika együttműködését biztosító új eszközcsaládra tett szert, és a repository piac vezető cége, a Flashline termékei is illeszkednek az AquaLogichoz.
A HP a közelmúltban SOA-stratégiájának erősítése érdekében a szoftverfejlesztési projektek menedzselésére szolgáló eszközöket fejlesztő Mercury Interactive-re vetette ki hálóját. Ez volt az új HP-vezér, Mark Hurd első komoly, 4,5 milliárd dolláros akvizíciója. A HP a Mercury termékeivel megerősödve sokkal hatékonyabban veheti fel a versenyt a menedzsmenteszköz-piac olyan nagyjaival, mint az IBM, a CA vagy a BMC Software. Az Oracle SeeBeyond felvásárlásánál is szerepe volt a SOA-nak. A két cég közötti, 2004-ben még csak együttműködési szerződés is azt célozta, hogy termékeik összevonásával ügyfeleiknek az addigiaknál nagyobb teljesítményű környezetet biztosíthassanak. A Sun Java Enterprise System keretrendszerének és a SeeBeyond ICAN (Integrated Composite Application Network) alkalmazáshálózati megoldásának egyesítése nagyrészt integrált és hatékony környezetet teremt a SOA alapú vállalati alkalmazások fejlesztéséhez.