Kkv-piaci szabás-varrás
Szűk, bő, pont jó...
2006. augusztus 6.
Tavaly ősszel az ERP-piac kkv-ket érintő, globális szintű változásairól készítettünk összeállítást. Mostani cikkünkben az utóbbi 2-3 év itthoni történéseit tekintjük át, ha nem is teljes, de vélhetően jellemző képet adva a konszolidáció magyarországi hatásairól, a kkv-piacon a bevezetések irányába tett lépésekről, illetve a programok legjellemzőbb változásairól. Külön cikkben térünk ki az egyes megoldásokra „felesküdött" ügyfelek összetétele, a rendszerfrissítési és -bővítési szokások, illetve igények alakulására, valamint a működtetés, illetve az ezzel szoros összefüggésben lévő oktatás meglehetősen ellentmondásos kérdéseire. A kkv-piacért vívott egyre több szereplős küzdelem – amelyben a nagyok fölénye nehezen megkérdőjelezhető – a hazai porondon az európai és amerikai léptékek, valamint az itthoni vállalatméretek különbözősége miatt ma még többesélyes. Persze inog a talaj a hazai fejlesztők, illetve a nemzetközi porond mellékszereplői alatt, de a felvásárlásokkal mind hatalmasabbra duzzadók helyzete sem egyértelműen rózsás. A nagyvállalatoknak készült rendszerek kkv-változatai a nemzetközi szintéren többé-kevésbé megállták a helyüket, a magyarországi cégméretek azonban sok esetben kifogtak rajtuk, így a minimalizált tanácsadói óraszámmal való bevezetési ígéretek mind gyakrabban sérülnek. Ez egyrészt újabb manőverekre készteti a hazai képviselőket, másrészt a klasszikus kkv-piac szereplői is versenyben maradnak. Ha nem is közvetlenül a jelen gondja, de nagy falat lehet a felvásárlásokkal házon belülre került rendszerek „konszolidációja", a támogatásokat is beleértve.
A nagyvállalatok a megvásárolható tudás, a meglévő készségek, a szélesebb tájékozódási lehetőségek stb. következtében kevésbé sérülékenyek. A gazdaság erejének titulált kkv-k azonban kiszolgáltatottabbak, a szállítók elvárható, de nem mindig működő jóindulatára, az internet révén is bővülő információkra, a piaci tapasztalatokra és a szakmédiára támaszkodva próbálnak jól választani az első ránézésre hasonlónak tűnő lehetőségek közül. Hogy mivel találják szembe magukat a piacon, és hogyan viszonyulnak a versenyképesség egyik feltételeként emlegetett elektronizációhoz – nevezetesen az ERP-rendszerekhez –, az összeállításban erre is keressük a választ.
Irányok és ellentmondások
A hazai kkv-piac reakciója a konszolidációra, az ERP-rendszereken végrehajtott változtatásokra és a bővülő funkciókínálatra a piac összetételéhez hasonlóan meglehetősen vegyes, mégis alapvetően két részre osztható. Nagyobb hányaduk a fentiek egyikéről sem vesz tudomást, míg a kkv-k felső harmadába tartozók tudatosan építik be rendszerválasztási szempontjaikba a piaci történések vélhető és várható hatásait.
A középvállalatok felső harmadába tartozó cégeknél egyre kevésbé van ellenérzés az integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetésével szemben. Ma már – versenyben maradásuk feltételeként értékelve az automatizációt – inkább a bevezetés és működtetés kockázati tényezőinek minimalizálására törekszenek.
Az IFS Applications célcsoportjába tartozó vállalatok többsége – egy-egy hasonló megoldást használó ellátási lánc tagjaként – tisztában van a bevezetés vagy bővítés szükségességével, ismeri az üzemeltetéssel szembeni elvárásokat, az upgrade előnyeit, s látja az esetleges gondokat is. A saját bőrén tapasztalja, hogy az információmenedzsment ezen foka nélkül ma már gyakorlatilag lehetetlen a partnerek által kívánt mennyiségben és minőségben adatokat, kimutatásokat előállítani, a minőségbiztosítási kritériumoknak megfelelni. Más esetben egy új üzlet feltételeként jelenik meg a belső folyamatok ISO szerinti – legmegfelelőbben egy ERP-n keresztül prezentálható – működtetésének igénye. Nem utolsó szempont a bevezetés melletti döntésnél, hogy egy nemzetközileg elismert rendszer üzemeltetése a vállalati kultúrának is fokmérője. A középvállalatoknál ez utóbbi egyfajta vízválasztó, mert a bevezetésbe belefáradva jelentős hányaduknak a működtetésre már nem marad energiája.
Aggályok és bizalom
A nyolcvanon felüli bevezetésszámon túl lévő, legeredményesebb Microsoft Dynamics AX és NAV (korábban Axapta és Navision) partner, az XAPT Hungary Kft. kereskedőinek tapasztalatai szerint új jelenség a félelem a projektköltségek túllépésétől. A költség mindig az ERP-bevezetések érzékeny pontja volt, ám a túllépés eshetőségének központi kérdéssé válása az üzletkötési fázisban nem megszokott. A cég adottságainak és igényeinek minél pontosabb feltérképezésével járó, „bombabiztos" kalkuláció a szerződéskötés előtt a szállítóra és a vevőre egyaránt pluszterhet ró. A projekt indulását megelőzően a pontos kiadások ismeretének igényét Szücs Orsolya, az Epicor kelet-európai regionális igazgatója is említi. „Ugyanakkor a bevezetés idejére s így a költségére kiható, a napi munkamenet szempontjából szintén fontos erőforrás-rendelkezésreállásra jóval kisebb figyelmet fordítanak a cégek. Így a szállító felelősége és egyben érdeke is figyelmeztetni ügyfeleit a fenti összefüggésekre."
A bevezetés után a feléjük irányuló figyelem lanyhulásától tartanak leginkább a cégek, de a piaci történések követői a gyártó és a szállító piaci helyzetének hosszú távú biztonságosságát is kockázati tényezőként értékelik, teszi hozzá a régió vezetője.
Molnár Attila, a Hostlogic ERP-üzletágának igazgatója a középvezetők tartózkodó magatartását említi. A rend eddigi „őreiként", magukat érzik az átláthatóvá váló működés legnagyobb vesztesének, míg a felső vezetők, az okot ritkán támasztva alá racionális számításokkal, ma már inkább ERP-pártiak. Még inkább azzá válhatnak, ha a zökkenőmentes működtetés egyik feltételeként a rendszerhez értő informatikus helyett (esetleg azzal együtt) az ügyféllel közös nyelvet beszélő tanácsadó a bevezető. A bevezetés óraszáma és ezzel együtt költsége a tanácsadók felkészültségének és tapasztalatának függvénye.
Bitter Tibor, az S&T SSA-üzletágvezetője szerint ma elsősorban az aggasztja a cégeket, hogy a bevezetett applikáció képes-e a működtetés teljes ideje alatt komfortos üzletvitelt garantálni, és hosszú távon is összhangban tartható-e az üzleti folyamatok alakulása az idővel szintén változó programszerkezettel.
A félelmek eloszlatásának hatékonysága a tanácsadók felkészültségének is függvénye: képesek-e felfedni a valós üzleti problémát, és arra a rendszerben választ találni. Ezért a tanácsadók közül ma azok a favorizáltak, akik a felhasználói oldalon edződtek, s az üzlettel és az informatikával egyaránt hangot találnak.
Kornis György, a már több mint tíz éve ezen a piacon tevékenykedő fejlesztőcég, a Számadó ügyvezetője jól ismeri a kkv-k alsó harmadába tartozók reakcióját. Tapasztalata szerint nekik a leghiányosabb az informatikával s még inkább az ERP-vel kapcsolatos tudásuk. Ez a dobozos szoftverek befogadásának szintjén álló szegmens 2-3 napos installálásban gondolkodik, és a 3-9 hónapos – s ennek megfelelő költségvonzatú – projektek hallatán nemcsak meglepődik, de meg is ijed. Nehezen érti meg, hogy a különböző tevékenységű vállalatok eltérő igényei már nem elégíthetők ki „dobozból", így nemcsak a bevezetés előtt felvetődő ügyvitel-szervezési feladatoktól zárkózik el, de a tanácsadás fontosságát sem látja be.
Konszolidáció – csak pozitívan!
Azt gondolhatnánk, hogy az elektronikus rendszerek, így az ERP-k piacán is zajló konszolidáció megbolygatja, elbizonytalanítja a potenciális ügyfeleket, ám a gyakorlat ezt csak kismértékben igazolja. A hazai kkv-piacra nem jellemző a jövő biztonságának feszegetése, de gyakran a szállítók sem látják még a felvásárlások lecsapódó hozadékát, többnyire pozitívan élik meg, s optimizmusukat igyekeznek meglévő és jövőbeni ügyfeleikre is átvinni.
A legutóbbi nagyobb felvásárlásban a vevő szerepét betöltő Infor Global Solutions hazai disztribútora, a Corvex kereskedelmi igazgatója, Kovács Lajos szerint a felvásárlások növelik a jövőbiztonságot. „Mára egyértelművé vált, hogy bizonyos cégméret alatt sem funkcionálisan, sem technológiailag nem lehet utánamenni az igényeknek. A megoldás hosszú távú fenntartását csak a felvásárlásokkal létrejövő, kellő számú ügyfelet és megfelelő földrajzi elterjedtséget garantáló konszernek teremthetik meg." A német piacot is jól ismerő Kovács Lajos szerint idehaza ennek még nincs nyoma, de Európában már erőteljesen érződik a felvásárlásokkal megnövelt, a jövő biztonságát garantáló stabilitás új ügyfeleket vonzó ereje. A konszernek közötti versenyt pedig a szolgáltatásorientált architektúráknak komoly szerepet szánó termékkonszolidációk sikere döntheti el.
Az amerikai székhelyű SSA a BPCS és a BaaN termékeire építi termékportfólióját. A két rendszer új verziói SSA LX (korábban BPCS) és SSA LN (BaaN) néven a magyar piacon is ismertek. Az előbbit a Szintézis, az utóbbit az S&T Magyarország gondozza. Az S&T így tapasztalatból ismeri a konszolidáció piaci hatásait, amelyek közül eddig a támogatási szolgáltatás és a szerződésmegújítás ügyfél- és szállítóoldali komfortos kezelése bizonyult a legnehezebbnek, de mára ezt is megoldották. Bitter Tibor, a cég ERP-üzletágának vezetője kihangsúlyozza, hogy az SSA Global a termékek minden verziójára standard támogatási szolgáltatásokat biztosít – amíg csak egy ügyfél is használja azokat.
A hazai piacra általánosan jellemző, hogy mivel a felvásárolt cégek rendszereit üzemeltetőknél lévő verziók még kielégítik az igényeket, és a támogatásukkal sincs hiba, tulajdonosaik nem foglalkoznak a jövőben esedékes verzió- vagy rendszercserék esetleges viszontagságaival. A gyártók számára ez hagy némi „laufot", amely alatt a több felvásárlással is portfóliót bővítő piaci szereplők (pl. PeopleSoft, JD Edwards, Siebel) évtizedet felölelő támogatási és fejlesztési stratégia felvázolásával igyekeznek a bizonytalanságot eloszlatni, az ügyfélvándorlást megelőzni.
Kíváncsiak és óvatosak
A megszólalók jelentős hányadával ellentétben dr. Schvarcz Zoltán, az XAPT ügyvezető igazgatója a nagyobb piaci szereplők (Microsoft, SAP, Oracle stb.) jövője kapcsán élénk érdeklődést tapasztal, kiemelten a magát és piaci környezetét hosszú távon szemlélő, stratégiában gondolkodó szegmensben. Így rendszerválasztáskor a jövőképnek, valamint a cég és az IT-rendszer együttes fejlődési lehetőségének lesz hangsúlyos szerepe.
Az Epicor hazai leányvállalatának tapasztalatai is hasonlók, de Szücs Orsolya a felvásárlások eltérő hatásait is említi. „A Microsoft ERP-piaci megjelenésétől eltérően ítéli meg a piac a Scala és az Epicor összeolvadását. A Scala ugyanis egy nálánál tőkeerősebb, nagyobb globális jelenléttel bíró, de profilját tekintve hozzá hasonló cég portfólióját gazdagítja, s így az ERP – szorosan kapcsolódó ügyviteli modulokkal kiegészülve – továbbra is a vállalat fókuszában maradt."
Újdonságok kontra „konzervatív" piac
Az elmúlt két-három évben mélyreható változáson nem, de néhány funkcionális, kisebb mértékben technológiai fejlesztésen a kkv-piacra szánt ERP-rendszerek legtöbbje átesett. Nem ritkaság már az applikáció részét képező CRM-modul, gyakoriak a webes alapúak, pl. a kereskedelmet, beszerzést, partnerkapcsolatot támogatók és az EDI-kommunikáció irányában érezhetően megnőtt igényt is kielégítők, emellett gyártónként eltérő fejlesztésekre szintén szépszámú példa akad.
Az IFS Applications Európában nyáron piacra dobott, Magyarországra a negyedik negyedévben érkező 7-es verziójában a beágyazott szolgáltatásorientált architektúra, a teljes mértékű platformfüggetlenség és a webes portálok megjelenítésének lehetősége a legjelentősebb újdonság. Weiszbart Zsolt, a hazai leányvállalat ügyvezető igazgatója szerint a felsoroltak emelték ugyan a Gartner- és az AMR-elemzésekben az IFS ázsióját, de a magyar piacon nem keltenek majd nagy feltűnést.
Szintén az idei évhez kötődik az SSA ERP-termékvonalának zászlóshajójaként az első negyedévben piacra dobott SSA LN 6.1-lokalizáció. A technológiai, funkcionális és szemléleti szempontból egyaránt megújult termék a magyar piacon a BaaN 5.0 hiányából adódó űrt is betölti. Kisebb technológiai változtatások hatására – például a kezelőpultok megjelenésével a külső alkalmazások felé mutató, standard integrációs, az Office termékek felé is egyszerű átjárhatóságot nyújtó eszközrendszerrel – a program felhasználóbarátabb lett. Funkcionalitásbővülést többek között az igények forrásától (projektkezelés, gyártás stb.) függetlenül a tervezés egészét horizontálisan támogató Enterprise Planning modul hozott.
A multinacionális vállalatok rendszereihez igazodva – nem kis mértékben azok szorítására, inkább a versenyképesség megőrzése, semmint a piaci igények kielégítése céljából – CRM-et, projekt-, valamint dokumentummenedzsment-támogatást, EDI-kapcsolatkezelést és webes alkalmazásokat integráltak a Számadóba. Még idén piacra kerül a CRM dobozos változata is.
Úgyszintén funkcionalitásbővülést hozó verzióváltáson ment át 2003-ban az infor:COM. A raktármenedzsment-támogatással bővült új belső logisztikai rendszert – ahogy a megerősödött automotive és kiemelten a műanyagipari ágazati megoldásokat is – jól fogadta a piac. A Corvex ügyfeleinek mintegy kétharmada használja a korábbi partneri együttműködések helyébe lépett, részben saját fejlesztésű ügyviteli modult, ugyanakkor hazai sajátosságként értékeli Kovács Lajos, hogy a száz fő alatti cégeknél még ma is előfordul a papíron vagy elektronikusan közvetített adatokkal végzett outsourcing-ügyvitel. Ma már viszonteladó partnerek és független ISV-k (fejlesztők) jelentős számú vertikális megoldása gazdagítja az Axapta funkcionalitását, amelynek 4.0-s verziója névváltással fűszerezve kerül piacra idén nyáron. A Dynamics AX 4.0 világpremierje Magyarországhoz is kötődik. A 2004-től Axaptát használó WizzAir légitársaság a világon az elsők között, június elején állt át a 4.0-s verzióra az XAPT Hungary Kft. segítségével, amely a Microsoft TAP (Technology Adaption Program) keretében részt vett a verzió fejlesztésében, tesztelésében és migrálásában. Az új változatnak a Microsoft-palettával a korábbinál is szorosabb a kapcsolata és a SharePoint Portállal való integrációja mellett az Active Directory és a teljes microsoftos biztonsági autentikációs rendszer beépülése is sajátja.
Az iScalát ügyféligény szerint fejlesztett termékként aposztrofálja a gyártó. Ezért a technológiai és logikai alapok változatlansága mellett folyamatosan jelennek meg szervizcsomagok és új verziók bővült funkcionalitással. Az utóbbi években, vezetői igények alapján, továbbfejlesztették a termékben már eddig is meglevő üzleti intelligenciát, s a most már valós ügyfélkapcsolati igények kielégítésére a középvállalatok méretéhez igazodó CRM-modult integráltak. Mivel mind a meglévő, mind az új ügyfelek körében tapasztalható az egy szállító felé történő elmozdulás, a fentiek – a beszerzést és értékesítést támogató modullal karöltve – kedvező fogadtatásra találtak a magyar piacon. Ezenkívül motiváló ereje van a piac és az informatika szorításának, az informatika, a technológia, a telekommunikáció fejlődése szintén lépéstartásra készteti a cégvezetőket, s felkelti érdeklődésüket a korábban inkább beviteli felületnek tekintett ügyviteli szoftverek irányába. Azonban ma már elvárják, hogy bármely eszközre – mobiltelefon, kéziszámítógép stb. – lekérhetők legyenek a döntéseikhez elengedhetetlen adatok. „A rendszerek továbbfejlesztésekor az üzleti folyamatok mind nagyobb hányadának lefedése mellett ezen igények kielégítésére is figyelni kell" – hangsúlyozza Szücs Orsolya.
Kelet-Európa többi országára vonatkozóan eltérőek az Epicor tapasztalatai. „Az átláthatóságot garantáló ERP-hez fűződő viszonyt illetően a bankrendszerben a korrupció szintjétől függően – országonként eltérő mértékben – a balkáni államokban a legrosszabb a helyzet, de tevékenységi kör és cégméret szerint is megfigyelhető eltérés a bevezetéshez való affinitásban. A lengyeleknél magasabb a telepítések aránya, és Romániában is kedvező változást érzékelünk, míg Horvátországban a jól fejlődő gazdaság ellenére sincs ennek megfelelő, pozitív irányú elmozdulás."
Extra igények, fejlesztések
A multik magyar piacon lévő alkalmazásainak jelentős hányada – a hazai piac szükségleteinek ismeretében – funkcionalitásban „túlajánlja" magát.
Bitter Tibor szerint az üzemelő rendszerek funkcionalitásának 40-60 százaléka kihasznált, és ez már igen magas aránynak számít. Ennek ellenére minden üzletnek akad enyhe vagy súlyosabb módosításokat igénylő specialitása. S bár a legtöbb szállító igyekszik ezt standard eszközökkel kezelni, mégis előfordulnak fejlesztések, egyedi megoldások. Hogy milyen mértékben, az a program típusának is függvénye. A magyar előírásokból eredő kisebb átalakítások a multinacionális termékek esetében gyakorlatilag kivédhetetlenek, és a külső rendszerekhez való kapcsolódások is igényelhetnek kisebb fejlesztéseket. A rendszertípussal összefüggésben a vállalatoknak üzleti modellt kínáló megoldásoknál ritkább, a cégek meglévő üzleti folyamatait az ésszerűség határain belül rugalmasan követőknél viszont gyakoribb a fejlesztés útján realizált igény. Molnár Attila szerint fejlesztésekre az esetek többségében nem a szoftver korlátjai, hanem inkább az ügyféligények miatt kerül sor. A számos vállalatnál bevált üzleti logika alkalmazását elvben elfogadják ugyan a cégek, a bevezetés során azonban komoly küzdelem zajlik például a megszokottól eltérő képernyőfelület vagy kezelési mód kapcsán – mutat rá az ellentmondásra a Hostlogic ERP-üzletágának vezetője. A saját SAP-bevezetéseikre vonatkozó 2-4 százalék közötti, nem standard kialakítással megoldott igényt ugyanakkor biztatónak tartja.
Funkcionális fejlesztések az IFS projektjeiben is ritkábbak, ügyfeleik inkább a kényelmi, kezeléssel kapcsolatos, a megszokásokat érvényesítő kisebb változtatásokat forszírozzák. A szegmentált piacon dolgozók rendszereinek többségére szintén a fentiek igazak. A kkv-kre és a diszkrét gyártásra koncentráló Corvex által kínált infor:COM esetében például nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy stabilan, saját funkcionalitással és nem testre szabásokkal, fejlesztésekkel tesz eleget az elvárásoknak. Csak a vezetői információs rendszer használói lépnek fel néha olyan igényekkel, amelyekre a programban nem találnak kész választ – teszi hozzá Kovács Lajos.
A Számadó ügyfelei a – pénzüggyel és könyveléssel ellentétben egyedi logikával működő, így kevésbé standardizálható – termelésirányításhoz és rendeléskezeléshez várnak el a rendszerbe integrált egyedi kiegészítéseket igény szerinti használattal.
A Microsoft fejlesztéseket érintő filozófiája az erre affinitást érző partnerek számára a lehetőségek széles spektrumát kínálja – a kisebb testre szabásoktól a komplex megoldásegyüttesekig bő a választék. Ez utóbbira jó példa a Microsoft Dynamics AX szerves részeként az ingatlaniparágat teljes mértékben – a tervezéstől a kivitelezésig, az üzemeltetésig, a bérbeadásig és a karbantartásig – lefedő, az érdekelt cégcsoport folyamatainak mindegyikét támogató megoldásegyüttes. Az üzleti folyamatok automatizálása eddig csak a nagyvállalatokra volt jellemző, de most már esetenként a kkv-szegmensben is előtérbe kerül. Így az ERP-nek a front-office-hoz közelítő Business Process Managementtel (BPM) való integrációja gyorsítja és hatékonyabbá teszi a folyamatokat.
Az egyedi fejlesztést generáló igények ellenére Szücs Orsolya pozitívumként említi a fejlesztések elkerülése érdekében a vállalati ügymenet kisebb változtatására irányuló törekvéseket.
Az említett fejlesztések a problémát elimináló technológiákat alkalmazva ma már a legtöbb termék esetében nem okoznak verzióváltáskor gondot. Példádul az Axaptánál ezt a rétegelt objektumtechnológia, a Számadónál az egypontos fordító garantálja, az SAP-nál pedig menedzserfejlesztést alkalmaznak, vagyis az SAP jelzi az átállás során a külön foglalkozást igénylő fejlesztéseket.
A tanácsadók felelőssége is, hogy a kizárólag fejlesztéssel kielégíthető igények még a bevezetés előtt kiderüljenek, hogy azok költség- és idővonzata része lehessen a projekttervnek.