Az infrastruktúra javítása nem cél, hanem eszköz
Társadalmi egyeztetés a jövő Magyarországáról
2005. november 12.
Az Európai Unió számára kötelezően elkészítendő stratégiai dokumentumokat az Országos fejlesztéspolitikai koncepció (OFK) alapozza meg. Mindezekről az elmúlt hónapokban széles körű társadalmi vita folyt. Egy kérdőíves felmérés tanúsága szerint az információs társadalom kiteljesedését és a fizikai infrastruktúra javítását nem célnak, hanem eszköznek tekintik egy kívánatos, jobb életminőséget garantáló társadalom megvalósulásához. Cikkünk az OFK társadalmi egyeztetésének folyamatát és tanulságait összegzi.
Magyarországnak az elkövetkező egy évben négy stratégiai jelentőségű dokumentumot kell az Európai Uniónak átnyújtania. A leghosszabb időtávra, több mint 30 évre szól a Fenntartható fejlődés stratégiája. A középtávú elképzeléseket a 2013-ig tervező Nemzeti stratégiai referenciakeret tartalmazza, amely a köznyelvben a II. NFT néven ismert. E stratégia megvalósításához szolgálnak iránymutatóul a szintén ezt az időszakot lefedő operatív programok. Az operatív programokkal összhangban készülnek majd a rövid távú akciótervek, leghamarabb az Európai Unió versenyképességét növelni hivatott Lisszaboni akcióterv. Mindezeket az uniós dokumentumokat az Országos fejlesztéspolitikai koncepció (OFK) alapozza meg. A stratégiai dokumentumok
A fenntartható fejlődés elvének akkor tudunk megfelelni, ha beavatkozásainkkal nem újabb - a fejlesztéspolitika számára megoldandó - problémákat okozunk, hanem előrelátó módon megelőzzük azokat. A gazdaság ennek érdekében nem változatlan formában növekszik, hanem a természet eltartóképességének figyelembevételével fejlődik. Olyan új technológiákat kínál, amelyek segítenek megőrizni önmagunk és gyermekeink számára a természet és a társadalom működőképességét.
Az emberi társadalmak működésük során sok modellel próbálkoztak. Eddig azok tudták a legtöbb ember számára a legnagyobb jólétet biztosítani, amelyek a versenyt helyezték a középpontba. A versenynek azonban vannak vesztesei, és Európa - benne most már Magyarország is - az utóbbi időben lemaradóban van vetélytársaitól. A Lisszaboni akcióterv ezért olyan eszközöket keres, amelyekkel Magyarországot már rövid távon is versenyképesebbé tehetjük. Ehhez három területen kell jelentős előrehaladást felmutatnunk:
Növelnünk kell a foglalkoztatottak számát, mert többen nagyobb értéket képesek előállítani (és ebből több támogatás jut mindazoknak, akik nem képesek belépni a munkaerőpiacra).
Modern technológiák bevezetésével növelnünk kell a gazdaság termelékenységét (mert ezzel egyúttal csökkentjük a környezet terhelését is).
Mindeközben javítanunk kell a makrogazdasági stabilitást (mert a termelékenységet tartósan meghaladó fogyasztásunkkal nem ronthatjuk a következő nemzedék életesélyeit).
A három évre szóló Lisszaboni akcióterv tehát úgy javítja a versenyképességet, hogy a társadalom, a gazdaság és a természet fenntarthatóságára egyaránt figyelemmel van.
A II. Nemzeti fejlesztési terv készítése azt a célt szolgálja, hogy 2007 és 2013 között Magyarország hozzájusson azokhoz az uniós támogatásokhoz, amelyek révén felzárkózhat a régi tagországok fejlettségéhez. A II. NFT tervezése a kiemelt programok és a nagyprojektek gyűjtésével már elkezdődött, habár még sok bizonytalansági tényező nehezíti a munkát. Nem készült még el az a pénzügyi perspektíva, amely a következő uniós költségvetés irányszámait tartalmazza. Nem zárultak még le azok a tárgyalások sem, amelyek a kohéziós politika újraszabályozásáról folynak. A II. NFT készítéséhez ezért elvi útmutatóul egyelőre a Fenntartható fejlődés stratégiája és a Lisszaboni akcióterv szolgál. Az NFT ezek alapján arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképesség és a szolidaritás gondolata között, mert e két elv csak együttesen képes olyan célrendszert és stratégiát kijelölni, amely megalapozza az ország felzárkózását és fejlődését.
A II. NFT-ben megfogalmazott stratégia végrehajtását az operatív programok segítik. E dokumentumok tartalmazzák azokat az eszközöket, amelyek a célok elérését lehetővé tevő prioritásokat és az azok megvalósulását szolgáló intézkedéseket határozzák meg. A stratégiai tervezés legutolsó lépcsőjét jelentő operatív programok elkészítéséhez nélkülözhetetlen a szakmai, regionális és civil szereplők aktív közreműködése. Csak így biztosítható, hogy olyan intézkedések kerüljenek az operatív programokba, amelyek felkeltik a későbbi pályázók érdeklődését.
A fenti négy uniós dokumentum keretét, a magyar fejlesztéspolitika alapját az Országos fejlesztéspolitikai koncepció teremti meg. Ez a dokumentum tartalmazza mindazokat a célokat és elveket, amelyeket Magyarország - akár hazai, akár uniós forrásból - a következő húsz évben meg akar valósítani annak érdekében, hogy Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országává váljon.
A stratégiai dokumentumok mindegyikét társadalmi vitára bocsátják, és végleges formájukat csak az egyeztetéseket követően nyerik el. A Fenntartható fejlődés stratégiájának társadalmi egyeztetése szeptemberben kezdődött, a Lisszaboni akcióterv társadalmi vitája október elejéig tart, a II. NFT partnerségi folyamata előreláthatóan ez év végén és a jövő év elején zajlik majd, az operatív programok pedig a jövő év első felében kerülnek a társadalmi partnerek elé. Az Országos fejlesztéspolitikai koncepció társadalmi vitája befejeződött, a dokumentumot a kormány szeptemberben az Országgyűlés elé terjeszti.
Célcsoportok és akciók
Az Országos fejlesztéspolitikai koncepció készítését folyamatos társadalmi egyeztetés kísérte. Az előkészítő fázisban fél éven keresztül mintegy 50 vitát rendeztek a média legkülönfélébb szereplőinek bevonásával Magyarország jövőképéről, így az OFK jövőképe konzultatív tervezés eredménye. (Az információs társadalomról folytatott vitáról részletesen beszámoltunk a Business Online 2005/5. számában.)
Az anyag első változatának elkészültét követően az Országos területfejlesztési koncepcióval (OTK) együtt országjáró körúton ismertették meg a dokumentumokat a helyi döntéshozókkal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel. Május-június folyamán minden megyében és régióban közös rendezvényeket szerveztek a Magyar Területfejlesztési és Regionális Hivatallal, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, s az ott elhangzott észrevételek alapján módosították a két koncepciót.
Az Országos fejlesztéspolitikai koncepció szövege június óta megtekinthető a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján. A társadalmi egyeztetés lezárultáig 8884-en töltötték le a dokumentumot. A honlap alkalmas volt arra is, hogy közvélemény-kutatást rendezzenek a specifikus célok elfogadottságáról. A szavazásban 2730-an vettek részt.
A dokumentumok véleményezésére strukturált elektronikus formát választottak azért, hogy a várhatóan nagyszámú észrevételt a rendelkezésre álló nagyon rövid idő alatt fel tudják dolgozni. Július első hetében - a tárcák és a régiók segítségével - CD-n juttatták el 2000 szervezethez az OFK és OTK szövegét, valamint a véleményezésre használt kérdőíveket. Ezeket a partnerek augusztus 13-áig küldhették vissza. Természetesen nagy számban érkeztek a dokumentumhoz a kérdőíveken kívül szöveges javaslatok is. A társadalmi egyeztetési folyamat augusztus 31-én lezárult. Az észrevételek a korábbi vélemények trendjeit erősítik meg.
Az Országos fejlesztéspolitikai koncepcióról 356 szervezet mondta el a véleményét: a Gazdasági és Szociális Tanács mellett közismert és jó érdekérvényesítő képességgel rendelkező gazdasági és civil szervezetek. A véleményezők között nagyon sok olyan helyi érdekeket megjelenítő szervezet is található, amelynek ritkán van módja részt venni országos szintű döntéshozatalban. Az OFK egyeztetése során legaktívabb szervezetek a regionális, az egészségügyi, az oktatási-tudományos és a környezetvédelmi területeken tevékenykednek.
A szöveges vélemények szerint az anyag túl általános, legnagyobb hibája a hangsúlytalanság. A stratégiai célok a magyar fejlesztéspolitika előtt álló tennivalók csaknem teljes körét hangsúlyozzák (a demográfia ügyét leszámítva, ami komoly hiányosság), ám nem rajzolódik ki ezek alapján egy sajátos fejlődési pálya. Így a koncepció nemcsak Magyarország, hanem bármelyik feltörekvő ország dokumentuma is lehetne.
Ennek a meglehetősen széles körben hangoztatott nézetnek némileg ellentmondanak más bírálók. Szerintük az anyag túl nagy hangsúlyt helyez a növekedésre és a gazdasági versenyképességre, s méltatlanul kevés figyelmet szentel a versenyképesség társadalmi aspektusainak vagy a verseny ellentétének: az együttműködésnek, a közösségeknek, valamint a demokratikus értékeknek és részvételnek.
Versenyképesség versus társadalmi célok
A kérdőíven beérkezett válaszok megerősítik, hogy a versenyképességi szempontokra nagy hangsúlyt lehet és kell helyezni: a legelfogadottabb átfogó cél a versenyképes Magyarország, a legnépszerűbb stratégiai cél a gazdaság versenyképességének tartós növelése és a területi célok között második a területi versenyképesség ösztönzése.
Az átfogó cél
1. versenyképes Magyarország 192 válasz
2. biztonságos Magyarország 57 válasz
3. igazságos Magyarország 47 válasz
A kérdőíven, illetve a honlapon lezajlott közvélemény-kutatás egyaránt alátámasztja a szöveges értékelésekben megfogalmazódott elvárást, miszerint a dokumentumban hangsúlyosan jelenjen meg a versenyképesség társadalmi aspektusa. A gazdasági versenyképesség növelésének célját bokorban követik a humán erőforrás megújítását szolgáló célok: második a foglalkoztatás bővítése, harmadik a népesség egészségi állapotának javítása, negyedik a tudás növelése. Ezek a társadalmi célok nagyon általános elfogadottságnak örvendenek, egyetlen szervezet sem kérdőjelezi meg fontosságukat.
A stratégiai célok sorrendje:
1. a gazdaság versenyképességének tartós
növelése 220 válasz
2. a népesség egészségi állapotának
javítása 146 válasz
3. a foglalkoztatás bővítése 145 válasz
4. a versenyképes tudás és műveltség
növelése 121 válasz
A gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban megfogalmazott legfontosabb elvárások a következők:
- Az állam a közvetlen támogatások helyett a piaci feltételeket alakítsa a gazdaság igényeihez.
- Tegye kiszámíthatóvá a gazdaság szabályozását.
- Koncentráljon néhány ágazat fejlesztésére.
- Javítsa a kkv-k tőkeellátottságát piackonform eszközökkel.
- Decentralizáljon: adjon át feladatokat a régióknak és kistérségeknek.
- Fejlessze az infrastruktúrát, a humán erőforrást és a k+f feltételeit.
Gazdaságfejlesztési eszközként tehát nagy hangsúlyt kaptak a szabályozás és intézményrendszer átalakítására vonatkozó elvárások, valamint azok az intézkedések, amelyek a humán erőforrást és a fizikai infrastruktúrát fejlesztik.
A jól képzett és egészséges dolgozó a gazdaság versenyképességének is eszköze, ám nagyon komoly igény, hogy a humán erőforrás fejlesztése során ne csak a versenyképességi szempontok legyenek meghatározók. A kérdőív szerint a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos elvárások: az állam segítse a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését, javítsa a képzési feltételeket, támogassa a munkahelyteremtő beruházásokat, különösen a kkv-k esetében, csökkentse az élőmunkát terhelő járulékokat, továbbá támogassa az egész életen át tartó tanulásban részt vevőket és munkaadóikat.
A népesség egészségi állapotának javulásával kapcsolatos elvárások: az állam korszerűsítse és tegye hatékonnyá az egészségügyi ellátórendszert, támogassa a prevenciót (az egészséges életmódot és a szűrővizsgálatokat), fejlessze az intézmények infrastruktúráját (újítsa fel az épületeket, és gondoskodjon korszerű berendezésekről), vonjon be pluszforrásokat a finanszírozásba, és szüntesse meg a pazarlást, illetve gondoskodjon az ellátás térbeli kiegyenlítettségéről.
A versenyképes tudással kapcsolatos elvárások: az állam tegye gyakorlatiassá az oktatást, és alakítsa a képzés tartalmát a munkaerő-piaci igényekhez, ismerje el anyagilag és erkölcsileg a pályára alkalmas és rendszeresen továbbképzett pedagógusok tevékenységét, építsen ki tehetséggondozó hálózatot, toleranciára neveléssel küzdjön a szegregáció ellen, végül pedig tegye korszerűbbé az iskolákat.
Fenntarthatóság, területi és társadalmi kohézió, decentralizáció
A szöveges véleményekben nagyon jelentős hangsúlyt kap a fenntartható fejlődés gondolata. Ez a környezet védelmén túlmutató, tágabb értelmű használatra utal, hiszen a környezetvédelem a specifikus célok rangsorában középen helyezkedik el.
A partnerek jelentős csoportjának a fenntartható fejlődés nem a nagy, csővégi környezetvédelmi beruházásokat jelenti, hanem egy társadalom- és gazdaságszervezési modellt, amelynek alapján nemcsak a zöldszervezetek tiltakoznak az ellen, hogy a terv a növekedést helyezze a középpontba, és ezzel háttérbe szorítsa vagy hiteltelenítse a fejlődés fogalmát.
A fenntartható fejlődésre nagy hangsúlyt helyező nézetrendszer és az információs társadalom víziója jól megfér egymás mellett. A kérdőíves felmérés tanúsága szerint az információs társadalom kiteljesedését és a fizikai infrastruktúra javítását azonban nem célnak, hanem eszköznek tekintik egy kívánatos, jobb életminőséget garantáló társadalom megvalósulásához. Míg a specifikus célok között ezek a mezőny végén kullognak, addig a versenyképességgel kapcsolatos állami intézkedések között kitüntetett helyen szerepelnek az innovációval együtt (ez utóbbit a tervezők sem célnak, hanem eszköznek tekintették). A partnerek abban viszont rendkívül megosztottak, hogy a közlekedési feltételek javítását a közúti és a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével vagy a vasút, illetve a kötött pályás tömegközlekedés korszerűsítésével javasolják-e elérni.
A szöveges vélemények visszatérő kritikája szerint a dokumentum a materiális javakra és azok gyarapítására túl nagy hangsúlyt helyez, és kevés figyelmet fordít az emberi értékekre, a leszakadókra, a szolidaritásra, s nem hangsúlyozza kellőképpen a demokratikus részvétel fontosságát sem. Épp ezért váratlan, hogy a kérdőíves közvélemény-kutatás adatai szerint a társadalmi összetartozás erősítése mint specifikus cél a lista végén található. Ez annak ismeretében is meglepő, hogy az összetartozás egyik aspektusa, a területi különbségek mérséklése minden célt keresztülmetsző horizontális szempontként nagyon jelentős hangsúlyt kapott.
Széles társadalmi támogatottságot élvez ezenkívül a regionalizmus és a decentralizáció kérdése. Az általános vélekedés szerint a fejlődés alapvető feltétele az állam szerepének megváltozása és a közigazgatás reformja.
***
Partnerségi egyeztetésen a Lisszaboni akcióprogram
Partnerségi vitára bocsátotta a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) a Nemzeti lisszaboni akcióprogramot. A növekedést és a foglalkoztatás bővítését megalapozó, három évre szóló tervet a kormány október 15-én nyújtja be az Európai Bizottságnak.
A Nemzeti lisszaboni akcióprogram egy rövid távú, 3 évre szóló dokumentum, amely az ország versenyképességének javítását és a foglalkoztatás bővítését szolgálja. Alapja, az Európai Unió időközben felülvizsgált Liszszaboni stratégiája eredendően azt a célt tűzte a közösség elé, hogy az 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdasága legyen. A stratégiában a versenyképesség erősítése mellett társadalmi célok is megfogalmazódtak. Az Európai Bizottság 2005 februárjában új startot javasolt a Lisszaboni stratégia számára, a tagországok és az Európai Unió egészének erőfeszítéseit két fő feladatra - az erőteljesebb, tartós növekedésre, valamint a több és jobb munkahelyre - koncentrálva. A bizottság különböző irányelveket fogalmazott meg a tagállamok számára a 2005 és 2008 közötti időszak növekedési és foglalkoztatási céljainak elérése érdekében. Az ezek figyelembevételével elkészült Nemzeti lisszaboni akcióprogramot a kormány szeptember 22. és október 10. között partnerségi vitára bocsátotta.
A Pénzügyminisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal szakértői által elkészített dokumentumtervezet szakmai véleményezésére az NFH a három tárca és a hivatal legfontosabb társadalmi partnereit kérte fel, továbbá azt a mintegy félezer szervezetet, amely az elmúlt hónapokban részt vett az Országos fejlesztéspolitikai koncepció, valamint az Országos területfejlesztési koncepció társadalmi vitájában. A mintegy 150 oldalas Nemzeti lisszaboni akcióprogram tervezete mindenki számára elérhető az NFH honlapján, a www.nfh.hu internetes címen, és természetesen bárki véleményezheti azt. A véleményeket az NFH munkatársai október 10-éig várják a valasz@meh.hu e-mail címen. A három tárca és az NFH október 7-én nagyszabású szakmai konferenciát szervez az akcióprogram megvitatására, ahol a tárcák társadalmi-szakmai partnerei egy plenáris és négy szekcióülés keretében egyeztetnek a dokumentum tartalmáról.
A partneri javaslatokkal módosított Nemzeti lisszaboni akcióprogramot a kormány október közepén nyújtja be az Európai Bizottságnak.