Válaszút előtt
2005. június 4.
Nincs irigyelt helyzetben a magyar gazdaság, ami az informatikai beruházások, az információtechnológiai fejlesztések ütemében is megmutatkozik. Lehet az eredményeket kozmetikázni, de a gazdasági elemzők is az ipar, különösen a feldolgozóipar nem a várt ütemű fejlődéséről beszélnek. A felmérésekből az is kiderül, hogy árbevételük arányában épp az EU által is favorizált s a gazdasági egyensúly szempontjából komoly szereppel bíró kkv-knál a legalacsonyabb - alig egy százalék - az informatikai, infokommunikációs beruházások aránya. Ebben a helyzetben különösen fontosak lehetnek az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó támogatásokra épülő NFT2 prioritásai, s hogy vajon horizontális vagy - operatív programok szintjén is támogatott - vertikális szerepet kap-e a fejlesztésekben a jövő húzóágazataként is elképzelhető információtechnológia.
Az idei IT 2005 konferencián az előadások mellett a kerekasztal-beszélgetés is igyekezett választ találni a fentiekből adódó kérdésekre. A résztvevők véleményének megosztottsága nem biztat sok jóval, s a tényleges problémák, okok feltárása és orvoslása sem halad kellő mértékben. Bár a jelenlegi miniszterelnök szavait alapul véve februárban még úgy tűnt, hogy a jövő kulcsszereplője lesz az informatika, s az IHM első embere, valamint az IVSZ korábbi elnöke, a gazdasági szaktárca feje is e felé hajlott, mára - vélhetően a politikai megosztottságnak és a lobbitevékenységnek is köszönhetően - a képlet már nem egyértelmű. A fentiek az információs társadalom víziójának szempontjából sem hordoznak egyértelműen pozitív üzenetet, ám a meccs még nincs lefújva. Cikkünkben többek között a szakma és az államigazgatás képviselőinek a konferencián is elhangzott érveit igyekszünk ismertetni.
Kkv-szektor: beruházásstop
AZ IVSZ elnöke, Kovács Zoltán úgy látja, hogy amíg a multinacionális cégek, megértve ennek versenyképességet befolyásoló szerepét, komoly összegeket ruháztak és ruháznak be az informatikai fejlesztésekbe, addig a hazai kkv-k többségéről ez nem mondható el. Az okok összetettek, de a sokszor hangoztatott szemléletváltozás nehézkessége mellett Kovács Zoltán a rájuk nehezedő állami terhek súlyát érzi elsődlegesnek, aminek elsősorban az innovációs, a k+f kiadások látják kárát. Emellett a termékek, szolgáltatások fogyasztóiként itthon költő, profitjuk nagy részét az anyaországban befektető vagy fogyasztóként ott elköltő vállalatokat nemzetgazdasági szempontból - pl. az őket sújtó terhek tekintetében - meg kellene különböztetni egymástól. Ennek a kkv-k informatikai beruházásaira és ezzel együtt versenyképességére is pozitív hatása lehetne. A hazai vállalatok innovációs és k+f beruházásai ma az uniós átlag negyedét sem érik el, az állami és közigazgatási szférára az uniós átlag fele a jellemző.
"Az állam szerepe a vállalkozások informatikai fejlesztésében" címet viselő vitafórumon ugyanakkor elhangzott, hogy az Európai Unió szabályozása szerint tilos a versenyt torzító állami támogatást adni a cégeknek. Az uniós szabályok általában korlátozzák a vállalatoknak nyújtandó állami szubvenciót, s csak olyan esetekben tesznek kivételt, amikor a támogatás bizonyítottan szolgálja a versenysemlegességet. Ehhez hasonlóan, néhány kivételtől eltekintve, a szektorális támogatás nyújtása is tilos.
Hogy történik-e ezen a téren változás, arra a 2006-os költségvetési év, valamint az NFT2 ad majd választ, ami egyben Magyarország felzárkózását vagy lemaradásának konzerválását is jelentheti. Tehát nem kicsi a tét.
Az eredményekbe kapaszkodva
"Ha máskor nem, legalább az innovációs díj átadásakor rá kellett döbbennünk, hogy érkezzen a díjazott a biotechnológia, a gyógyszerkutatás vagy a nanotechnológia területéről, munkájának közel 80-90 százaléka informatikai vagy infokommunikációs tevékenység. Ez az alapja minden nagyobb tudományterületnek, innovációs, valamint kutatási tevékenységnek, így a következő évek versenyfutásában akkor lehetünk eredményesek, ha ez a technológia az élet minden más területén túl a fentieket is jól tudja szolgálni." Így indította az IT 2005 konferenciát megnyitó, a versenyképesség, valamint a termékek és szolgáltatások minősége, illetve ára által azt befolyásolni képes IT-szektor kapcsolatával foglalkozó beszédét Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője.
A 2004-es év pozitívumai közül a miniszter elsősorban az uniós csatlakozás idejére az EU-éval teljesen összhangba került hazai szabályozást és a távközlésben beindult - különösen a mobil-telekommunikációban jelentős árcsökkenést eredményező - versenyt emelte ki.
Mint elmondta, 2002-től napjainkig a széles sávú internet tarifája nominális értéken 40 százalékkal, a mobilszolgáltatásé 44 százalékkal mérséklődött, míg a vezetékes telefon reálértéken 3 százalékkal lett olcsóbb. Ezzel szemben emelkedett a kábeltévé és a postai szolgáltatások díja, vagyis csak az éles versenyhelyzet generált árcsökkenést. A széles sávú szolgáltatás árait még mindig magasnak tartja a piac, kiemelten a lakosság, mintegy 5-6000 forintos (kb. 20 eurós) havidíj késztetné a keskeny sávon internetezők nagy részét azonnali áttérésre.
A széles sávú közszolgáltatási hálózat (Közháló), a hozzáférési rendszerek hálózata (e-Magyarország pontok), valamint a magyar tartalomtárak (Nemzeti Digitális Adattár, Nemzeti Audiovizuális Archívum) létrehozásáról hozott döntések mellett az e-szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges elektronikus aláírás hitelesítését lehetővé tevő szabályozások meghozatalát és - az USA és Kína vonatkozásában - a nemzetközi ágazati jelenlét első lépéseinek megtételét is 2004 eredményeként értékelte a miniszter.
Jelenben toporgó jövőt fürkészők
Az írországi és a dél-koreai tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelékenység és a versenyképesség növelése akkor a legsikeresebb, ha az adott ország minden területen meghatározó módon használja az infokommunikációs technológiát.
Ugyanakkor a kutatások eredményei szerint a termelékenységnövelés nem elsősorban az informatikai cégek innovációján, hanem a technológiát versenyképességük - az állami és közszférában a szolgáltatás hatékonysága - javításának érdekében használni képes vállalatokon, intézményeken múlik. Ezért az ICT-szektor szereplőinek közvetlen vagy közvetett támogatása helyett az infokommunikációs eszközök felhasználóit kell előnyökben részesíteni. Gáspár Pál, az ICEG európai központjának igazgatója előadásában leszögezte: az ICT-szektor - különösen azokban az országokban, ahol liberalizálták a szolgáltatásokat - elsősorban áttételesen, a termelékenység, illetve a meglévő eszközök hatékonyságának növelésével, valamint a szervezeti működés javításával hat a versenyképességre.
Mindezek ismeretében a külső szemlélő számára kissé bizarrnak tűnik, de a szakemberek és a kormány képviselői még mindig nem a 2007 és 2013 között felhasználható, minden eddigi mértéket meghaladó EU-támogatással kapcsolatos konkrétumokról, csupán a prioritásokról vitatkoznak. A "Jövőkép és lehetőségek" címet viselő, az NFT2 tartalmát boncolgató, az államigazgatás különböző területeiről érkezőkkel folyó kerekasztal-beszélgetésen Kovács Kálmán azt tartotta az NFT2 szempontjából sorsdöntőnek, hogy hajlandók vagyunk-e újraértékelni, mitől nevezzük sikeresnek a közlekedés, az egészségügy, a kultúra, a vidék stb. fejlesztését. Végbemegy-e a szemléletváltás ebben a régióban, képesek leszünk-e modern infokommunikációs eszközökre támaszkodva fejleszteni versenyképességünket, vagy továbbra is a 80-as évek hagyományos metodikáját követi egész Közép-Európa.
"Függetlenül a társadalmi berendezkedéstől, a demokratizálódás fokától, vannak országok, ahol el tudták csípni a 2000 és 2010 közötti új kulturális forradalom, a digitális írásbeliség korszakát" - mondta Kovács. "Az erre fogékony - többek között ázsiai - országok gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt hihetetlenül gyors fejlődési pályára álltak. Ezért tartom olyan fontosnak a szemléletváltást. Örülök, hogy a kormányban egyre növekszik az ebben az irányban elkötelezett szemléletűek aránya, azonban a társadalom egészének kell közmegegyezésre jutnia. A XXI. századi digitális írásbeliség nélkül nincs társadalmi és gazdasági fejlődés. Az USA-ban több mint tíz éve - az e-learningre helyezve a hangsúlyt - az oktatáson keresztül indult el az a nagy léptékű változási folyamat, amelynek eredményeivel az EU máig nem képes lépést tartani, s ma már tudjuk, hogy a versenyképesség kérdésében még 2010-re sem tudja az USA-t megközelíteni."
"Változnak a célok, így a siker definiálása is, s ennek során komoly viták folynak Kelet-Európában az informatika helyéről" - folytatta az informatikai miniszter. "Az egészségügyben látottak jól jellemzik a helyzetet. Még ha hisszük is, hogy a modern információs technológia nélkül már nem illik reformot véghezvinni, akkor is - ellentétben az elmúlt tíz évben elsősorban a nagyvállalati szférában tapasztaltakkal, ahol is a vállalatirányítási rendszerek bevezetése egyúttal a folyamatok újragondolását, az irányítási modellek, a szervezetek átalakítását jelentette - a meglévő, csaknem működésképtelen struktúrák kiszolgálásához igyekszünk az informatikai rendszereket idomítani. A vita tehát arról szól, hogy sikerül-e az informatikai rendszert belepréselni a jelenlegi struktúrába, vagy áttörést jelent-e majd a szektorok működtetésében az informatika lehetőségeinek kihasználása. Jó példa erre a jelenleg felülről kezelhetetlen, torz állapotú gyógyszerkassza, amely a betegellátás, vagyis a betegséghez köthető kártyás támogatási informatikai rendszerrel gyógyítható lenne."
Egy, az infokommunikáció hatékonyságnövelő képességét firtató tanulmányra hivatkozva a beszélgetés során elhangzott, hogy száz százaléknak véve a vállalkozások működési hatékonyságának átlagát, az európai államok (a központi államapparátus és a közszolgáltatások) hasonló értéke 73 százalékos. A hazai államigazgatásban dolgozók ezt mindössze 20-30 százalékosnak érzik, vagyis ennek a szektornak a gazdaság versenyképességére is kiható hatékonyságnövelésében óriási a potenciál. Ebben, ahogy azt az európai, kiemelten az ír példa is mutatja - gyorsabban, olcsóbban, kevesebb fogyóeszközt (pl. papírt) felhasználva, más logika és szemlélet szerint megoldva az adott feladatokat -, az információtechnológia alkalmazása segíthetne.
A közelmúltban a Nemzeti széles sávú stratégiában megfogalmazott e-Közigazgatás projekt eredményessége azonban soktényezős. Az infrastrukturális alapokon túl ezek közé tartoznak többek között a digitális írástudók, az új körülményekhez igazodni képes ügyintézők megléte, valamint az e-tartalom szintjén az információs szabadság által nyújtott lehetőségek maximális kihasználása is.
Stratégiák, tervek
Az Egyesült Államokban az IT-szektor helyett már régóta az IT-felhasználókon van a hangsúlyt, hiszen ott szentesül annak a gazdaság növekedését meghatározó versenyképességre gyakorolt hatása - mondta Both Vilmos, a Telkes Tanácsadó Rt. vezérigazgatója. A GKM-ben készülő versenyképességi stratégia két pillére, az alapfeltételek - a közigazgatás mérete, struktúrája stb. - és a fejlesztési fókuszok közül az elsőre a minisztériumnak kevés a befolyása. A második viszont az egész gazdaság versenyképességének növelésében fontos szerepet játszó, a közigazgatásra, a társadalom egészére is pozitívan kiható területeket érint, mint amilyen a széles sávú infrastruktúra fejlesztése vagy a digitális írástudás növelése. Mindez az informatika NFT2-be kerülésének formáját és nagyságrendjét is befolyásolhatja. "Az országos fejlesztéspolitikai koncepció készítése során felhalmozott óriási mennyiségű ötletből, projektjavaslatból és koncepcióból három jól strukturált szempontrendszer - versenyképesség, társadalmi kohézió, fenntartható növekedés - szerinti szűrőn áteresztve kellene az NFT2-tervezés szempontjából leginkább hasznos metszetet kinyerni" - véli Both. "A szociális kohéziót és a fenntarthatóságot sem szorítva háttérbe, a versenyképesség lenne a legmagasabb prioritású. Mivel ez utóbbi gyenge növekedésének oka Európában nem elsősorban az ICT-eszközök előállításában, hanem azok felhasználásában keresendő, a hangsúlyt erre kell helyezni, amihez jelenleg a széles sávú hálózati kommunikáció kínálja a leghatékonyabb transzmissziós lehetőséget."
Az IHM megbízásából elkészült Nemzeti széles sávú stratégia helyzetértékeléséből kitűnik, hogy hazánkban a széles sávú elektronikus kommunikáció pozitív hatásainak kibontakozását jelentősen gátolja a hozzáférés elégtelensége és a hézagos releváns tartalomkínálat. Ezért a stratégia a széles sávú infrastruktúra (közmű) fejlesztése mellett a fenti területeket érintő tartalomkínálat (e-közigazgatás, e-üzlet, e-kultúra) bővítését jelöli ki elsődleges feladatként. De emellett az információs társadalom szempontjainak horizontális prioritásként való megjelenését is szorgalmazza. A javasolt programoknak gyakorlatilag függetlennek kell lenniük a megvalósítás konkrét intézményi, szervezeti kereteitől, a lényeg a prioritások megfelelő kijelölésén, a forrásigények pontos meghatározásán, a precíz programozáson és tervezésen, valamint a monitoringon van - tette hozzá a stratégia kidolgozásában részt vevő Both.
Fékező szemlélet
Nem szabad azonban attól az alapvetően technokonzervált társadalomtól elvonatkoztatni, amelyben élünk - tette hozzá mindehhez Kovács Kálmán -, ahol kultúraközvetítő volta ellenére a humánértelmiség volt a legkevésbé fogékony a technológiaváltásra. Ebben a társadalomban az ICT-nek egyszerre kell a folyamatban horizontálisan és vertikálisan is jelen lennie. Ám ez nem egyszerű feladat. Amikor pl. a Nemzeti fejlesztési terv első változatából gyakorlatilag kimaradt az információs társadalom, akkor vertikálisan ugyan már nem, de legalább horizontálisan - az ágazati operációs programokban érzékeltetve az információs technológia jelenlétét - még kaphatott esélyt. Azonban csak ott, ahol az operatív program vezetője nem háborodott fel, hogy az információtechnológia alkalmazói ezért esetleg pluszpontot kaphatnak. "Az ilyen megközelítést alkalmazó társadalomban, annak bármely részébe - fejlesztési tervbe, operatív programokba stb. - helyezve az információtechnológia alkalmazásának kritériumát, a gyakorlati megvalósítás csődöt mond" - figyelmeztet a miniszter. "Az NFT2-ben, ezt figyelembe véve, konkrét projekteken, projekttervezési szinteken kell megmutatni, hogyan lehet végigvinni az egyes ágazatokban az IT-beruházásokat igénylő projekteket. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a 2007 és 2013 között kiírandó pályázatok jellegét igen változó technológiai környezetben kell meghatároznunk, miközben nincs ma olyan ember, aki képes lenne megmondani, hogy a következő évtizedben melyik ICT-ágazat fejlődik a legdinamikusabban, melyik technológia alkalmazása lesz a legcélszerűbb. Az NFT2-ben ezért elsősorban szemléletet, metodikát és nem technológiát érintő szempontokat kell előtérbe helyezni." Voltak megszólalók, akik a kiemelt projektek között az informatikai jellegűek definiálását is fontosnak tartanák, s nem kívánják feladni a harcot az információs társadalom kiépítésével kapcsolatos operatív programért. Véleményük szerint ugyanis ellenkező esetben a 20-25 százalékos vertikálisan elérhető forrás helyett 3-4 százalékkal kellene a szakmának megelégednie. A szektor érdekérvényesítő képességének javításához azonban egyfajta állampolgári tudatosságra lenne szükség - hangzott el a szakma egyik képviselőjétől. "Ha mi sem használjuk otthon, a családban az ICT-eszközöket, ha nem nyitunk a digitális világ felé, sem mi, sem az ilyen munkaerőt alkalmazó vállalat, intézmény stb. nem lesz versenyképes, ami pedig kihat a gazdaság egészének teljesítőképességére, s így megkérdőjeleződik az életszínvonal növelését biztosító többlet megteremtése. Ha az otthoni ICT-eszközhasználat kiterjedne a tanulástól a vásárlásig életünk minden területére, az IVSZ-nek és a miniszternek is könnyebb dolga lenne" - tette hozzá Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke. "Ez lenne a változások végigvitelének valódi húzóereje."
A szavakat tett kövesse!
Sokan sokféleképpen, de mégiscsak tervezik a jövőt - derült ki többek között a konferencián elhangzott beszélgetésekből is -, a koordinációval azonban komoly bajok vannak. Ám a sok bába közt könnyen elvész a gyermek. A folyamatok felgyorsításához változtatni kellene a jelenlegi gyakorlaton, miszerint a kormányon belül négy gazdájuk is van az ICT-fejlesztéseknek, s ebből következően mind a ténykedés, mind a felelősség kérdése elkenhető.
A fentiek miatt a tervek mellett gyakorlati lépésekre is szükség van. Ezért indított pl. széles sávú kommunikációs projektet az IHM, forszírozza az e-közmű program NFT2-be kerülését, és szeretné prioritásként látni az e-közigazgatást és az e-üzletet is.
A stratégia szerinti két szűk keresztmetszet, a hozzáférés és a digitális tartalom közül az első az árak csökkentésével, a motiváció növelésével, valamint a fizikai hozzáférések számának növelésével kompenzálható. A másodikat illetően elsősorban az oktatási és az értékes kulturális tartalmak terén van nagy lemaradás, erre érdemes lenne az NFT2-ben vertikálisan programot definiálni. Ugyanakkor - bekerülve a kormányzati és az üzleti szektor szakembereinek gondolkodásába - az ICT-nek, ahogy Kovács Kálmán is említette, horizontálisan úgyszintén helye van a stratégiában.
Azonban vigyázni kell, nehogy kárba vesszen a lelkesedés, a remélhetően végbemenő attitűdváltás. Mert mi lesz, ha eszközök lesznek ugyan, csak azokat nem lesz mire használni? Ezért lenne szükség legalább arra a közigazgatásban beígért 20-25 e-szolgáltatásra, amelyből ma még az adózáson túl - néhány üdítő kivételtől eltekintve, amilyen például a mobilügyintézés bevezetését elsőként megvalósító budaörsi önkormányzat - nemigen tud többet az új technológiát elfogadó lelkes felhasználó használni. De az sem kedvez az e-szolgáltatások megítélésének, ha az elektronikus banki rendszer sem nélkülözi a papírmunkát. Vagyis az infrastruktúra fejlesztésére és az elérés növelésére irányuló törekvések csak a tartalmak, szolgáltatások megfelelő ütemű fejlesztésével érhetnek el kellő hatást. Fel kell tehát tölteni a keretrendszerként meglévő digitális archívumot, végre kell hajtani a tévé- és rádióarchiválást, amit az oktatási anyagok követhetnének.
Az ICT mutatószámai idehaza ma még nem nevezhetők kedvezőnek. A magyar gazdaság elmúlt évi egy százalék alatti k+f költését még az Intel is szánalmasnak ítélte. S amíg Európában 4 százalékkal nőtt, addig Magyarországon reálértékét tekintve stagnált az infokommunikációs piac. Az EU ennek láttán meghatározta a teendőket. Versenyképességük növelése érdekében állami beavatkozással fokozni kell a vállalatok költései ütemét az ICT-piacon, és az állami arány csökkentésével, befektetést ösztönző intézkedések hozatalával a k+f-re szánt összegeket is meg kell duplázni. Hogy elérjük azt a hatékonyságot, amellyel felzárkózhatunk a világ fejlett országaihoz, a k+f 50 százalékát kell - megfelelő szabályozással - az ICT-be fektetni. Az ellenzék azt várja, hogy a fenti szavakat a kormány ne csak használja, hanem a tartalmukat is értse, s ezt a költségvetés is tükrözze.
***
A széles sáv mint katalizátor
Az Economist Intelligence Unit (EIU) és az IBM közös felmérése szerint a világgazdaság megint komolyan veszi az internetet, a cégek pedig újra egyre többet költenek információs technológiára.
Az EIU és az IBM Institute for Business Value közösen összeállított e-felkészültségi rangsorának 2005-ös kiadása szerint a széles sáv adott új lendületet az iparágnak, és továbbra is Európa viszi a prímet.
Az első tíz helyből hetet nyugat-európai országok, ezek közül négyet a skandináv államok foglalnak el. Olyan kulcsfontosságú területeken, mint a mobilpenetráció és az internethasználat, Dániáé (1.), Svédországé (3.), Finnországé (6.) és Norvégiáé (9.) a vezető szerep, közülük az első kettő az e-kormányzat megvalósításában is iránymutató szerepet játszik. A széles sáv fejlődése járul hozzá Svájc 4. helyre kerüléséhez, de Hollandia 8. helyének megőrzéséhez is.
Amerika újra felszálló ágban van. Nem egyszerűen felgyorsította a széles sáv elterjedését, de az ország továbbra is őrzi globális vezető szerepét a biztonságos internetszerver-penetráció és az informatikai kiadások területén.
A csendes-óceáni régióhoz hasonlóan Közép-Kelet-Európában is nagy különbségek mutatkoznak az e-felkészültség szintjei között.
A régió ad otthont a gyorsan fejlődő piacok első vonalának (Szlovénia, balti államok, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), bár a nyugat-európai államok e-felkészültségi mutatóihoz képest még ezek az országok sem tudták felszámolni erős lemaradásukat például a széles és keskeny sávú internetpenetráció vagy a lakosság által használt személyi számítógépek számának tekintetében.
A széles sáv elterjesztésében ugyan komoly a lemaradás, a mobil-előfizetők menynyisége azonban - gyorsan felülmúlva a vezetékes telefonszolgáltatás előfizetőinek számát - erőteljesen nő Észtországban, Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban. A mobilpenetráció ezekben az országokban meghaladja Nyugat-Európa jelentős részének hasonló mutatóit.
***
Hazai internetfelhasználók
Az IHM megbízásából a Telkes Tanácsadó Rt. által vezetett tanácsadói konzorcium készítette el azt a kutatást, amely szerint 2004 decemberében a magyar háztartások 34,5 százalékában volt legalább egy számítógép, s 17 százalékuk, azaz 665 ezer háztartás rendelkezett valamilyen internet-hozzáféréssel. Ebből 318 ezer volt széles sávú elérés, ami az internetkapcsolattal rendelkező összes háztartás 48 százalékát jelenti. A stratégia szerint a legalább egy számítógéppel ellátott háztartások száma 2006 végére meghaladja a 40 százalékot.
A kutatásból kiderül, hogy a széles sávú elektronikus kommunikáció terjedését a díjcsomagok viszonylagosan magas árán felül elsősorban a hozzáférés elégtelensége és a releváns tartalomkínálat hézagossága gátolja.
A széles sávú internetcsatlakozás legfőbb előnye nem a sebesség, hanem az állandó, korlátlan kapcsolat megléte s annak átalánydíjas jellege. Emellett az internetkapcsolat és a telefonhasználat párhuzamos lehetősége is előnyt jelent.
***
Néhány a weben megtalálható értékes tartalmak közül
www.hung-art.hu - Magyarországi képzőművészet a román kori kezdetektől a XX. század közepéig.
www.wga.hu - Web Művészeti Galéria. Az európai festészet és szobrászat XII-XVIII. századi alkotásai, a magyarországi képzőművészet európai háttere.
www.artendre.hu - Szentendrei Virtuális Tárlat. Kortárs alkotások.
www.arkadia.mng.hu - Szőnyi István-képek. A honlap létrehozói szakmai szervezetekkel együttműködve a művészettörténeti kutatás és a múzeumi kurátori munka internetes eszköztárának kidolgozására törekszenek.
mattis.kfki.hu - 2001-ben rendezett kiállítások virtuális változata. A honlap létrehozói szakmai szervezetekkel együttműködve a művészettörténeti kutatás és a múzeumi kurátori munka internetes eszköztárának kidolgozására törekszenek.
ender.mtak.hu - Thomas Ender tájképei. A honlap létrehozói szakmai szervezetekkel együttműködve a könyvtárosi munka internetes eszköztárának kidolgozására törekszenek.
lazarus.elte.hu/hun/tantort/2005/london/oldalak/20sz_eng.html - Magyarország térképeken.
www.mult-kor.hu - Történelmi portál.
www.magyar.film.hu - Magyar moziportál letölthető forgatókönyvekkel, kisfilmekkel stb.
www.hungaricus.hu/karpatalja - Etnofon Digitális Népművészeti Gyűjtemény I. Kárpátalja népzenéje és táncos hagyományai.
www.filmtortenet.hu - A magyar filmörökség weblapja.
***
Az Nemzeti széles sávú stratégia a szükséges közigazgatási, üzleti és kulturális tartalmak fejlesztésének támogatását hangsúlyozva - a széles sávú internetezés elterjedésének gyorsítása érdekében - több száz milliárd forint fejlesztési forrás bevonását javasolja.
Az IHM szerint a jövedelmi viszonyokhoz képest a háztartások költségvetésén belül magas az infokommunikációs kiadások (kábeltévé, vezetékes telefon, mobiltelefon, szórakoztatóelektronika, számítógép stb.) aránya, s a magas ár a széles sávú internetezés terjedésének is komoly akadálya.
A hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából különösen aggasztó, hogy a magyar népesség közel 60 százaléka digitálisan írástudatlannak tekinthető: sem internet-, sem PC-használati tapasztalattal nem rendelkezik. Az IHM ezen célzott, a szolgáltatók bevonására is építő kommunikációs és képzési projektekkel kíván változtatni.
A fentiek szükségességét a stratégiai célok támasztják alá, amelyek szerint a széles sávú internetpenetrációnak, az e-kereskedelem részarányának és az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételének 2008 végéig el kell érnie a jelenlegi EU, 2013 végéig pedig az EU15 átlagát.
2008 végéig a 90 százalékos lakossági szélessávú-lefedettség, míg 2010-ig a teljes lefedettség elérése a cél. A digitálisan írástudatlan lakosság részarányának 2008-ig kevesebb mint a felére kell csökkennie.