Optimista nyitány

CES-BIT, avagy miképp lett a CeBIT-ből Consumer Electronic Show?

Március második hetének közepén Hannoverben gyűlt össze az infokommunikációs szakma, hogy ismét bebizonyítsa: hiába mennek csődbe sorra az IT-kiállítások, a CeBIT-et még sokáig nem lehet eltemetni. A vásár kapunyitásának előestéjén tartott ünnepi rendezvényen megnyitó beszédet mondott Herbert Schmalstieg, Hannover főpolgármestere, Willi Berchtold, a BITKOM (az infogazdaság, a telekommunikáció és az új média szövetsége) elnöke, Hanning Kagermann, az SAP elnöke és Gerhard Schröder szövetségi kancellár. A BITKOM elnöke és Németország első embere egyaránt azt hangsúlyozta, hogy néhány évnyi csökkenés után némileg nőtt a kiállítók száma, s ez - a szónokok reményei szerint - a konjunktúra kezdetének jele.

Nos, a kiállítók száma valóban nagyobb volt a tavalyinál, de messze elmaradt a csúcstól. Idén 6270 kiállító 308 881 ezer négyzetméteren várta a látogatókat, ám ez a terület még mindig 3 és fél ezer négyzetméterrel kisebb a tavalyinál.

A magyarok az általános tendenciát követték: eggyel többen állítottak ki, mint az előző évben (13 cég), de 419-ről 361-re esett vissza a felhasznált négyzetméterek száma. Igaz, egyes magyar cégek már német leányvállalatuk színében építettek standot (pl. a Kürt), s ezeket nem magyarként tünteti fel a hivatalos statisztika, mint ahogy a listából azokról sem kapunk képet, amelyek fejlesztési eredményeiket valamelyik nagy világcég standján mutatták be (például a T-Logic és a miskolci IND Kft. az IBM-én).

Amíg tehát magyar szemmel nézve van ok némi derűlátásra, addig sokan nem értették Gerhard Schröder optimizmusát, hiszen ha valahol jelentős a csökkenés, akkor a német kiállítók számában az. Igaz, ennek köszönhető az idei CeBIT egyetlen csúcsdöntése: soha ennyi külföldi stand nem épült még a CeBIT-ek történetében, hét híján 3300.

Beágyazott informatika


Az SAP elnök-vezérigazgatója, Henning Kagermann meggyőződése szerint a kommunikációs eszközökbe, otthoni termékekbe és üzleti folyamatokba beágyazott informatika lesz az innováció és az üzleti növekedés motorja a XXI. században. A CeBIT 2005 hivatalos nyitóünnepségén Kagermann pozitív képet festett az ágazat jövőjéről, amennyiben szereplői hajlandók segítséget nyújtani a vállalatoknak az új üzleti modellek kidolgozásához és bevezetéséhez, amelyek segítségével termékeiket és szolgáltatásaikat megkülönböztethetik versenytársaikétól.

"Napjainkban az infokommunikációs technológia olyan mértékben áthatja az üzleti, a tudományos és a hétköznapi élet minden területét, hogy jelenlétét már-már magától értetődőnek vesszük. Ezzel együtt a technika egyre inkább eltűnik használói szeme elől" - mondta Kagermann. "Jóllehet így bizonyos szempontból elveszíti varázsát, ám relevanciája megmarad. Sőt, az informatika fontossága minden korábbi szintet felülmúl. Az otthoni felhasználók készek olyan technikai megoldásokra költeni, amelyek érzelmeket váltanak ki belőlük: hajlandók megfizetni például az elegáns designt mint a vágyott életstílus státusszimbólumát. A kommunikáció, az informatika és a szórakozás konvergenciája a felhasználók és a gyártók szemében is lényeges motivációs tényező. Vannak azonban olyan technikai innovációk, amelyek lehetőségeit még nem aknáztuk ki teljes egészében. Ilyenek például az IP-hálózatok, a VoIP, a grid-számítástechnika és az UMTS."

Hogyan gondolja az SAP első embere a katalizátor-szerepkört?

A vállalatok világában az informatika automatizálja, felgyorsítja és integrálja az üzleti folyamatokat. Az áruk, a tőke és az információk nemzetközi vérkeringését olyan technológia tartja fenn, amely egykor puszta automatizációs eszközként jelent meg a piacon. Ma az informatika a sikeres globális üzleti működés kulcsa és katalizátora. Számos gyártó több mint 50 százalékban a beágyazott szoftverrendszereknek tulajdonítja termékei versenyelőnyét.

A folyamatok megújítása fontosabb a termékinnovációnál. A globális verseny és piacra lépés akadályainak megszűnése arra kényszeríti a vállalatokat, hogy új módszerekkel vegyék fel a küzdelmet versenytársaikkal. A cégek úgy látják, hogy jövőbeni sikerük nagyobb mértékben függ üzleti modelljük (a szervezetükre jellemző működési rend) megváltoztatásától, mint működési profiljuktól (attól, hogy valójában mivel is foglalkoznak). A termékinnováció helyett az üzleti modell megújítása válik a legfontosabb versenytényezővé. A vállalatvezetők világszerte kiemelt szerepet tulajdonítanak az informatikának az üzleti folyamatok megújításához szükséges rugalmasság megteremtésében. Mindinkább felismerik az informatika átformáló erejét és stratégiai fontosságát. Magának az ágazatnak is reagálnia kell erre a trendre. Tehát ébresztő!

Kagermann szerint az informatikai szektor feladata, hogy ösztönözze az innovációt a gazdaság többi ágazatában. A történelemben most először az informatikának lehetősége nyílik arra, hogy felruházza a vállalatokat az innovatív üzleti modellek bevezetéséhez szükséges rugalmassággal - és ez az ágazat felelőssége is egyben. Az IT-szektornak kell hordoznia ezt a terhet, hiszen egyetlen más iparág sem rendelkezik ilyen óriási innovációs potenciállal, erőforrásbázissal, egyik sem teremt ekkora értéket, és egyik sem áll kapcsolatban ennyi gazdasági területtel.

Az informatika valódi iparág. Az IT-ágazat kinőtte a gyerekcipőt, ami persze számos előnnyel és hátránnyal jár együtt. Elindult a konszolidáció útján, árverseny jellemzi, ügyfelei pedig már nem feltétlenül ugranak az új technikára, hanem inkább megvárják, amíg az érettebb fázisba jut, és csökken az ára. Az informatika csak úgy tudja kiaknázni lehetőségeit, ha könnyen kezelhető és integrálható, biztonságos, nyílt szabvány alapú megoldásokkal reagál ügyfelei növekvő teljesítményigényére. Kagermann meglátása szerint ezek a szempontok rendkívül fontos szerepet játszanak majd a rugalmasság és az innováció motorjaként funkcionáló informatika jövőjében.

Az üzleti és a technológiai megoldások találkozása


A mainframe-számítástechnika, a kliens-szerver architektúra és az internet fejlődése nyomán elérkezett az információ korának negyedik szakasza, amelynek fő jellemzője az üzleti és a technikai működés összeolvadása. Míg azonban az infokommunikáció más területein óriási (átlagosan kétévente megduplázódó) produktivitásjavulás lépett fel, a szoftverágazatnak hat évre volt szüksége ugyanilyen mértékű fejlődéshez. A szolgáltatásorientált architektúrák és a webszolgáltatások megjelenésével azonban ez a szektor is óriási ugrás előtt áll. E technológiák és infrastruktúrák előretörésével párhuzamosan nő a kereslet a vállalatok körében a piaci versenyelőnyt hozó, rugalmasabb üzleti modellek bevezetése iránt.

Kagermann a hagyományos ipari alkalmazások mellett az innovatív otthoni termékek szegmensében is komoly lehetőségeket lát a beágyazott szoftverek számára. A gépkocsigyártó vállalatok vezetői innovációik 80 százalékát már ma is olyan infokommunikációs technológiáknak tulajdonítják, amelyek nagy része szoftvertámogatással működik. Ezek a beágyazott rendszerek egyre intelligensebbek és vonzóbbak, hiszen láthatatlanul működnek, és nem kényszerítik felhasználóikat a bonyolult technikai részletek megismerésére. A beágyazott rendszerek megalkotásához interdiszciplináris gondolkodásra, illetve fejlesztésre van szükség, és - Kagermann szerint - az európaiak jól tudják kamatoztatni erősségeiket az ilyen, természetüknél fogva összetett projektekben. Hasonlóan ahhoz, ahogy a mobiltelefon-hálózatok új távlatokat nyitottak meg Európa távközlési ágazata előtt, a termékekbe épített szoftverek is óriási lehetőségeket hordoznak az európai országok gazdasági fejlődésének és exportjának ösztönzése szempontjából.

Az SAP vezérigazgatója rengeteg lehetőséget lát abban, ahogy az informatika kaput nyit új piacok felé, és egyébként elérhetetlen felhasználókat, ismereteket, illetve termékeket tesz hozzáférhetővé. Az informatika biztosítja az információk, a know-how és a piacok korlátlan elérését. A Bulgáriában, Indiában és Kínában létrehozott irodák például lehetővé teszik az SAP-nek a helyi szellemi tőke hasznosítását, ugyanakkor hozzáférést nyújtanak a helyi munkaerő számára a globális tudáspiachoz. Ily módon az informatika elősegíti a munkahelyteremtést, az új termékek, szolgáltatások kidolgozását, és ezen keresztül a helyi gazdaság fejlődéséhez, valamint a digitális szakadék megszüntetéséhez is hozzájárul.

Az informatikai ágazat 2004-ben magára talált, és ez a trend minden jel szerint 2005-ben is folytatódik. Ám a szektornak ki kell törnie a "védőburokból". Az informatika láthatatlanabbá válásával párhuzamosan a tudományos és az üzleti élet szereplőinek egyre láthatóbbá kell tenniük jelenlétüket és együttműködésüket a társadalom számára. Az informatikai cégeknek a jövőben is szükségük lesz a CeBIT-hez hasonló szakmai seregszemlékre, de emellett - az IAA nemzetközi autóipari kiállítástól a Frankfurti Könyvvásáron keresztül a National Manufacturing Week szakkonferenciáig - más ágazati rendezvényeken is bizonyítaniuk kell az informatika üzleti működésben játszott szerepét.

Más országokhoz hasonlóan Németország is feladta a 35 órás munkahétért folytatott küzdelmet, hiszen olyan gazdaságokkal kell versenyeznie, ahol az emberek 35 órát alszanak hetente. Kagermann véleménye szerint ebben a helyzetben nincs más választás, mint hogy a múltbeli innovációk eredményeit a jövőbeni innovációk szolgálatába állítsuk - ellenkező esetben a gazdaság és a társadalom fejlődése is megtorpanásra van ítélve. Ennek érdekében meg kell teremteni az IT-ágazat versenyképességét, valamint előtérbe kell helyezni a tudomány, az oktatás és az üzlet világa közötti interdiszciplináris törekvéseket. A lisszaboni megállapodás ambiciózus célokat tűzött ki Európa elé 2010-re, ám elérésük érdekében még sokat kell tenni. Kagermann közös, koncentrált fellépést sürget azokon a területeken, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a gazdasági és társadalmi fejlődésre. Meglátása szerint az informatikának - mint a legtöbb innovációs lehetőséggel, erőforrással és az összes szektorra hatást gyakoroló, hozzáadottérték-teremtési képességgel rendelkező ágazatnak - központi szerepet kell játszania ezekben az erőfeszítésekben.

Átrendezett pavilonok


Hosszú éveken keresztül az 1-es pavilon volt a hardverújdonságok központja, a 2-es a nagy szoftvervállalatoké, a "kelet", vagyis a 3-astól a 9-es pavilonig a kisebb szoftvercégeké és a hardverkiegészítőké, a déli pavilonokba a hálózatok költöztek be, a nyugatiakba a telekommunikáció, északon pedig az innováció kapott néhány pavilont. Ezt a rendet lassan elfelejthetjük, hiszen időközben átalakult a világ. Talán csak a szoftver őrzi valamennyire "keleti" pozícióit, azonban mára elegánsabb nevet kapott: üzleti folyamatok. A hagyományos rendszerszoftverek, vállalati szoftverek (ERP, CRM, SCM) vagy a DTP mellett ide került a tudásmenedzsment, a biztonság, az outsourcing és az emberi erőforrás is. Az északnyugati front, tíz nagy pavilon és ezzel talán a vásár területének legnagyobb hányada ma Digital Equipment and Systems néven fut. Ugyan itt találjuk a PC-ket, notebookokat, alaplapokat és tárolókat is, vagyis amit régen hardver néven kerestünk, de most sokkal hangsúlyosabb mondjuk a digitális fényképezés és képalkotás, a hatalmas képátlójú megjelenítők (tévék) világa, no és persze a szórakoztatóelektronika DVD-kkel, hangtechnikával, játékokkal. Az üzlet és a szórakoztatóelektronika mellett a harmadik harmad (majdnem az előbbivel azonos területen) a telekommunikációé, amely 90 százalékban mobilkommunikáció, hálózat és műholdas navigáció.

A CeBIT, amely hosszú éveken keresztül a processzorok vagy a rendszerszoftverek párviadalának terepe volt, ma inkább a több mint két és fél méter átmérőjű plazmatévékkel, az egyre kiválóbb optikával felszerelt kamerával ötvözött 3G-s mobiltelefonokkal, a Flash-memóriákba költözött szórakoztatócentrumokkal büszkélkedik. A mobilok főszereplővé válását jelzi az is, hogy a Galea Technologies "üzemanyagtöltő állomásokat" állított fel mindenfelé a CeBIT-en a mobilok számára. A Cogib márkanevű "tankoknál" maximum húsz perc alatt lehetett feltölteni akár négy mobiltelefont is - így segítették a rendezők a vásárlátogatókat, nehogy lemerült mobiltelefonja miatt egy Hannoverbe utazó üzletember kiszakadjon az üzleti világ vérkeringéséből.

***

Vadnyugat vadkeletről


A Kürt Rt. standját azok találták meg a legkönnyebben a CeBIT-en, akik távirati stílusban keresték a cég nevét: a standot a német leányvállalat, a KUERT Information Security Group bérelte. Az álnév ellenére a stand ugyanazt a westernhangulatot árasztotta, amit immár több mint egy évtizede szinte állandó jelleggel. Az ok feltehetően pusztán a figyelemfelkeltés, nem árt kitűnni valamivel a több mint hatezer kiállító közül. Ez sikerült is, hiszen korábban ez a "díszlet" elnyerte a CeBIT legeredetibb installációja címet. Persze - némi belemagyarázással - gondolhatunk az informatika kocsmájára is, ahol soha nem érezhetjük magunkat biztonságban, nem árt az egyik kezünket mindig a colt közelében tartanunk. Ez természetesen csak a villámkezűeknek elegendő biztonság, a többségnek fontos, hogy jó társaságban, megfelelő testőrökkel üljön asztalhoz, és a 16 éves cég talán ezért ajánlja a világnak ilyen környezetben adatmentési és információbiztonsági szolgáltatásait.

***

IBM: magyar banki fejlesztések


Az IBM Magyarország két magyar kisvállalkozás, az IND és a T-Logic közreműködésével banki ügyintézői rendszert fejlesztett ki, amelyet a CeBIT-en a saját standján mutatott be. Az IND készítette el az üzleti szolgáltatásokat és a háttérrendszer-integrációt, a T-Logic pedig a portálelemeket.

Az új rendszerrel a bank munkatársai böngészőt használva egy portálon keresztül egyszerűen és gyorsan érhetik el a különböző banki szolgáltatásokat nyújtó olyan háttéralkalmazásokat, mint például a számlavezetés, a kártya- vagy a brókerrendszer. A megoldás az elektronikus levelezést és az azonnali üzenetküldést is integrálja. A különböző alkalmazásokat korábban csak külön-külön, a saját klienseikkel lehetett működtetni. A portál egyszerűsíti ezeknek a rendszereknek a használatát, kiküszöböli az adatbevitel ismétlését, így gyorsítja az ügyfélkezelést, csökkenti a költségeket, és növeli a hatékonyságot. Mindezt egy olyan megoldás is kiegészíti, amely az adattárház tartalmának elemzése alapján az adott ügyfélre szabva az értékesítést támogató ajánlatokat jeleníti meg, és az ügyféllel való interakció jellemzőivel folyamatosan tölti az adattárházat.

***

Magyar sikerek a CeBIT-en


2005. március 16-án a hannoveri CeBIT-en az Európai Multimédia Szövetségek Konvenciója (European Multimedia Associations’ Convention - EMMAC) harmadik alkalommal osztotta ki az Európai Kiválóság a Multimédiában (European Seal of Excellence in Multimedia) elnevezésű díjat. Az idei 41 díjazott között 7 magyar cég szerepelt - platina, arany és ezüst fokozatú elismerésben részesültek.

Platina:

Carnation Internet Consulting

Arany:

Color Plus Kft. (http://www.egyszervolt.hu)
Solware Kft. (http://www.flyordie.com)
Well Press Kiadó Kft. (http://www.vendegvaro.hu)

Ezüst:


Kopint Datorg Rt. (http://www.hungary.hu)
SaveAs Kft. (http://www.eagleeye-os.com)
WebBusiness Kft. (http://www.wb-int.com)

 
 
 

Belépés

 

 

Regisztráció