Csermely Ákos: Fontos a szakmånak

Úgy tűnik, fontos a szakmának, hogy legyen egy nagy összefoglaló eseménye, ahol eszmecserét folytathat, találkozhat az üzleti élet vezetőivel és a kormány képviselőivel (egyszerűbben a megrendelőkkel), megvitathatja a problémákat, felvázolhatja a trendeket. Fontos a megrendelőknek is, hogy legyen egy fórum, ahol világos válaszokat kaphatnak kérdéseikre, ahol az ő véleményük is formálja a konferenciát. Elsősorban ezeknek az elvárásoknak próbáltunk megfelelni a szakmai program szerkesztésénél.

KonferenciĂĄnk tehĂĄt a felhasznĂĄlĂłk szakmai konferenciĂĄja. MottĂłja: "Tervek ĂŠs tettek: az informatika a versenykĂŠpessĂŠg szolgĂĄlatĂĄban".

Az infokommunikáció, az információs társadalmi szolgáltatások tudatos igénybevétele az ország, a vállalkozások és az egyének szempontjából versenyképességet növelő tényező. A tanácskozás azt kívánja megvizsgálni, hogy az állami szféra és a vállalkozások miként tudják az informatikai fejlesztéseket a nemzetgazdaság, illetve saját maguk versenyképességének szolgálatába állítani.

Kovács Kálmán: Csökkenő szolgáltatási tarifák

A modern gazdaság fő hajtóereje az információ, valamint a tudás, amely képes az adatot információvá alakítani, az információt feldolgozni és hasznosítani. E tudás megteremtéséhez egyfelől az adatok és az információ szabadságát kell biztosítani, másfelől pedig az információhoz való hozzáférés lehetőségét. A XXI. században az információtovábbítás elsődleges csatornája az internet. Az IHM egyik legfőbb célkitűzése, hogy 2006 végéig minden második magyar állampolgár internethasználóvá váljon. Ennek érdekében a minisztérium tovább folytatja versenyösztönző hírközlési politikáját, amelynek eredményeként az elmúlt időszakban jelentős mértékben csökkentek a távközlési tarifák és az internethasználat költségei.

Idén lezárul a Közháló program első fázisa, ami összesen 7300 széles sávú végpont létrejöttét jelenti. Előkészítés alatt áll a program folytatása, amely az egészségügyi és a kulturális intézmények számára biztosítja majd a modernizációhoz szükséges széles sávú internet-hozzáférést.

Az internethasználat tömegessé tételének egyik leghatásosabb eszközét jelentik az elektronikus önkormányzati szolgáltatások. A GVOP pályázatain eddig mintegy 900 települést érintve 40 e-önkormányzati projekt jutott támogatáshoz csaknem 14 milliárd forint értékben. Az eMagyarország pontok hálózatának bővítésével megteremtődik a lehetősége annak is, hogy bárki igénybe vehesse ezeket a szolgáltatásokat.

A harmadik generációs mobilszolgáltatások elindulása nagy esélyt kínál hazánk számára. A 3G révén új versenytárssal kell szembenéznie valamennyi telekommunikációs szolgáltatónak, hiszen a harmadik generációs technológia rendkívül széles szolgáltatási spektrum nyújtását teszi lehetővé. Az IHM célja rendelkezésre álló eszközeivel támogatni, hogy Magyarország a 3G területén ne csak a felhasználók, hanem a gyártás, a k+f és a tartalomszolgáltatás területén is igazi központtá váljon.

Az informatikai fejlesztés egyre kevésbé célként, sokkal inkább eszközként jelenik meg. Az informatika a versenyképesebb, igazságosabb, szabadabb Magyarország megteremtésének eszköze. Ezért fontos, hogy a változás motorját jelentő infokommunikációs iparág fejlődjön. Piacra jutásának, nemzetközi sikerességének egyik fontos eszköze a másfél éve alapított Magyar Technológiai Központ (HTEC), amelynek mintájára hamarosan Kínában is irodát állítunk fel CHITEC néven. Ugyancsak jelentős lendületet adhat az informatikai szakma fejlődésének, ha sikerül elérni, hogy a nemzeti fejlesztési terv következő tervezési időszakában az IT már önálló prioritásként jelenjen meg. Az IHM mindent megtesz azért, hogy ez így történjen, és bízunk abban, hogy ehhez a szakma részéről is támogatást kapunk.

Pap Gyula: Az ĂĄllam a tĂśrvĂŠnyeken keresztĂźl szabĂĄlyoz

Az ĂĄllam leginkĂĄbb tĂśrvĂŠny- ĂŠs szabĂĄlyalkotĂĄsa ĂĄltal befolyĂĄsolja a vĂĄllalkozĂĄsok informatikai fejlesztĂŠseit.

A vállalkozásoknak egy sor törvény előírásainak kell eleget tenniük, ami informatikai háttér nélkül elképzelhetetlen. Ezek közül a legtriviálisabb az adó- és vámtételek elszámolásának biztosítása vagy a bankok esetében a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények teljesítése. Az előírásoknak való megfelelést szigorúan ellenőrzik. Ez különösen igaz a pénzintézetekre, ahol az MNB, a PSZÁF és a könyvvizsgáló rendszeresen auditálja az IT-rendszereket is. Kiemelt terület - amely a legtöbb vállalkozás számára igen költséges fejlesztéseket indukál - az adatvédelemmel kapcsolatos előírások teljesítése, az egyedi azonosítás megvalósítása.

Az állam fontos szerepet játszik a magyar információs társadalom megvalósításában is, amire stratégiát dolgozott ki. Ennek lényegi eleme az IT-infrastruktúra fejlesztése, az IT-oktatás, valamint a kutatás-fejlesztés támogatása és az e-kormányzat bevezetése. Ezek mind hatással vannak a vállalkozások informatikai fejlesztéseire, hiszen nem mindegy, hogy a felhasználók - akár a munkatársak, akár az ügyfelek - milyen IT-tudással, -kultúrával rendelkeznek. Az állam támogatással elősegíthet, ösztönözhet bizonyos fejlesztéseket. Ilyen például az Egyesült Államokban a "paper reduction act", amely az elektronikus dokumentumkezelést támogatja. A támogatás lehet adókedvezmény nyújtása bizonyos IT-beruházásokra vagy céltámogatások kiírása fejlesztési projektek megvalósítására (pl. PKI bevezetése, papírmentes iroda megvalósítása). Összefoglalva: az állam a törvényeken keresztül megszabja a vállalkozások működésének rendjét, szankcióival bünteti a nem preferált magatartást, míg támogatási rendszerén keresztül ösztönzi a neki tetsző fejlesztéseket.

Sylveszter NĂłra: SzabĂĄlyozĂĄs vagy ĂśnszabĂĄlyozĂĄs

2004 tavaszán megkezdődött annak a munkának az előkészítése, amely a Nemzeti Hírközlési Hatóság tevékenységi portfóliójának informatikai piacokra történő kiszélesítését célozza. Az NHH infokommunikációs piacon elfoglalt helyének és szerepének meghatározásáról s az informatikai piacon történő szerepvállalásáról stratégia készül, amely részletezi a szerepvállalás céljait, kiemelt feladatait, az informatika szabályozási szerepfelfogására vonatkozó alternatívákat, a szerepvállalás, valamint a végrehajtás lehetőségeit.

A stratégia az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az informatikai terméktanúsítás és az elektronikus fizetés hazai helyzetét, valamint az állami, hatósági ösztönzés eszközeit méri fel. Kiemelt szakmai területként tartható számon a levélszemét elleni fellépés NHH általi szorgalmazása, aminek keretében külön akcióterv készül a spam komplex, hatékony, nemzetközi normákkal összhangban való kezeléséről. Az akcióterv a reklámozók, a szolgáltatók, a fogyasztóvédők, az adatvédők, az iparág képviselői és az érdekelt hatóságok bevonásával készül.

Olyan új megoldások előkészítése folyik, amelyek az eredményesség érdekében a szabályozás megváltoztatása mellett elsősorban az önszabályozást, a probléma társadalmi tudatosítását és oktatását tekintik adekvát eszköznek.

Kürti Sándor: Azt a folyamatot nevezem fejlődésnek...

Szegény "fejlődés"! Már annyi otrombaságot ráaggattak. Nem könnyű feladat csak a pozitív oldalát mutatni. Az is csak akkor pozitív, ha nem rondít bele az egyén érdekeibe. Most a kezdeti lépés megtételéhez a "fejlődést" önkényesen az evolúciós folyamatokhoz kapcsolom, azaz azt a folyamatot nevezem fejlődésnek, amely betartja az evolúciós folyamatok törvényszerűségeit. Végül is az evolúció rendszere már bizonyította életképességét.

Pontosabban eddig csak ez a rendszer bizonyította életképességét. Amire előadásomban vállalkozom, az annak felvillantása, hogy az evolúciós fejlődési folyamatnak egy végletekig leegyszerűsített, matematikai eszközökkel leírt rendszere még mindig mennyivel bonyolultabb, s mennyivel több dimenziót és paramétert vesz figyelembe, mint ahogy azt a mai hazai politikai és gazdasági élet szereplői szeretnék. A másik végletből megvilágítva: az a modell, amelyet a mai Magyarország vezetői képesek végiggondolni, evolúciós értelemben életképtelen.

Both Vilmos: Ha minden fontos, semmi sem fontos igazĂĄn

A 2007-2013-as időszakra vonatkozó NFT II. évtizedekre meghatározza a magyar gazdaság fejlesztési hangsúlyait s így felzárkózási, kitörési esélyeit. Jelenleg zajló tervezési folyamatának éppen az a legfőbb hibája, hogy a terv készítői - talán a felelősség súlya miatt, talán csak világos vízió híján vagy valamilyen rosszul értelmezett "demokratikus" tervezési módszert alkalmazva - gyakorlatilag minden társadalmi és regionális szervezetet, önkormányzatot, szakmai csoportot stb. be kívántak vonni a tervezésbe, hogy a sokfelől felhalmozott ötletekből aztán majd "kikristályosítsák" a végső, mindenkinek tetsző, minden fontos programot tartalmazó változatot. Ez az úgynevezett "bottom-up" tervezési módszer.

A másik véglet a központilag kijelölt prioritások alábontását jelentő "top-down" módszer, amely ma már - a tervezésre rendelkezésre álló idő fogytával - valószínűleg lényegesen hatékonyabb volna. Talán még ma sem késő azonban a két eltérő módszertannak egy olyan elegyét választani, amely képes határozott prioritásokat kijelölni (s így elkerülni, hogy minden fontos legyen), ugyanakkor megfelelő keretet biztosítani a különböző szakmai és regionális szervezetek által javasolt programok koherens rendszerbe illesztéséhez. Az Országos fejlesztéspolitikai koncepció (OFK) készítése során felhalmozott hatalmas mennyiségű ötletből, projektjavaslatból és koncepcióból talán úgy lehetne az NFT-tervezés szempontjából leginkább hasznos metszetet kinyerni, ha a programokat jól strukturált szempontrendszer alapján áteresztenék három, átgondoltan súlyozott szűrőn: a versenyképesség, a társadalmi kohézió és a fenntartható növekedés szűrőjén. Miként az EU számára a globális összehasonlításban, akként Magyarország számára az uniós összevetésben - véleményem szerint - jelenleg a fenti szűrők közül a versenyképességnek kell a legnagyobb hangsúlyt kapnia, ami természetesen nem jelentheti a másik két szempont, a szociális kohézió és a fenntarthatóság súlytalanná válását.

Sere PĂŠter: A szĂŠles sĂĄv versenykĂŠpessĂŠgi kĂŠrdĂŠs

A széles sáv kiemelt kezelésének egyik fő oka az, hogy éppen a széles sávú elektronikus kommunikáció terjedésén keresztül érvényesülhetnek a legerőteljesebben az infokommunikációs szektor fejlődésével kapcsolatosan megfogalmazott pozitív makrogazdasági folyamatok. A széles sávú elektronikus kommunikáció olyan transzmissziós mechanizmusnak tekinthető, amelynek révén az IKT-eszközök termelése, valamint felhasználása növekvő mértékben járulhat hozzá a versenyképesség javulásához. Mindezek alapján a széles sávú elektronikus kommunikáció terjedésének elősegítése mind az Európai Unióban, mind Magyarországon versenyképességi kérdés, ezért kívánatos, hogy kiemelt hangsúlyt kapjon a hosszabb távú fejlesztéspolitikai elképzelésekben.

Hazánk uniós csatlakozásával megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország aktív szerepet vállaljon a közösségi stratégiák alakításában. Ennek az esélynek a tudatos kihasználása különösen fontos a strukturális és kohéziós alapok 2007-2013-as felhasználásának jelenleg zajló tervezési, programozási munkálatai idején. Ebből kiindulva az NSZS 2005 legfőbb feladata, hogy a széles sávú elektronikus kommunikáció fejlesztésének következetes és hosszú távú szempontjait hangsúlyosan és eredményesen tudja megjeleníteni az uniós források, illetve a hazai társfinanszírozás felhasználását hosszú távon meghatározó második Nemzeti fejlesztési tervben (NFT II.). A jelenlegi szélessávú-stratégia javasolt céljai, intézkedései, várható hatásai összhangban vannak a párhuzamosan készülő Országos fejlesztéspolitikai koncepcióban (OFK), illetve Versenyképességi stratégiában körvonalazódó fejlesztéspolitikai hangsúlyokkal.

Dr. LudĂĄnyi Arnold: A telepĂźlĂŠsek negyedĂŠn halad ĂĄt gerinchĂĄlĂłzat

A BIX (Budapest Internet Exchange) és a gerinchálózat-végpontok Budapesten találhatók, ezért a vidéki internetszolgáltatók számára komoly többletköltséget jelent a gerinchálózathoz való csatlakozás. A települések közötti gerinchálózat a 3143 magyarországi településnek csak mintegy negyedén halad keresztül, és ezek közül sem mind rendelkezik leágazással. A széles sávú infrastruktúra gerinchálózati szintjén, a már létező irányokban kapacitástöbblet észlelhető, ezzel szemben az elosztó, illetve a helyi hálózat (last mile) fejlettségben és átviteli kapacitását tekintve meglehetősen heterogén képet mutat.

A területi egyenlőtlenségek mérséklésében komoly szerepet játszhat, hogy az adatátviteli piac a magyar távközlési szektor egyik legdinamikusabban növekvő részpiaca. A leginkább elterjedt DSL- és kábeltelevízió-hálózaton keresztüli szolgáltatások mellett már jelenleg is több olyan alternatív, elektronikus kommunikációra alkalmas technológia érhető el - vagy áll fejlesztés alatt -, amely távlatosan a két, ma még meghatározó elektronikus hírközlési hálózat helyettesítője, kiegészítője lehet. Rövid távon valószínűleg továbbra is a DSL és a kábelmodemes elérés marad a meghatározó széles sávú internettechnológia, de a gyorsan terjedő vezeték nélküli megoldások (Wi-Fi, WIMAX) és a mobilhálózatok képessé tétele a széles sávú adatátvitelre (EDGE, UMTS) fokozatosan átrajzolhatja a technológiai térképet. Ez utóbbi tekintetében kedvező adottság, hogy Magyarország a mobil-előfizetések terén Európa élvonalába tartozik. A mobil-adatátviteli piac bővülését a három mobilszolgáltató erőteljes versenye is segíti, ami nemcsak az árban és a minőségben, hanem az új szolgáltatások piacra vitelében is megmutatkozik.

A mobil- és helyfüggetlen hálózatok nemcsak mint a vezetékes széles sávú elérés költséghatékony helyettesítői érdemelnek figyelmet, hanem nagy szerepük lehet az információs társadalmi infrastruktúra minőségének javulásában, a konvergenciafolyamatok gyorsításában, az új generációs hálózatok (next genaration networks) kialakulásában is.

Csajtai KornĂŠl: Ha az Ăźzlet tĂĄmaszkodik az informatikĂĄra

Kiindulási alap, hogy az IT nem önmagáért van, azaz semmi értelme, hogy arra költsünk (hacsak nem az üzleti vállalkozás tevékenysége az IT), ha maga az üzlet nem támaszkodik az informatikára. Természetesen az irodai informatikára ez nem vonatkozik, hiszen a szövegszerkesztő ma már mint "penna és tenta" általánosan szolgálja az ügyintéző embert. Ebből következik, hogy ez nem is tekinthető stratégiai (üzletet támogató) informatikának. Látni kell, hogy a legkorszerűbb irodai informatika és a cég jövedelmezősége, valamint versenyképessége elenyésző korrelációban áll egymással.

Hogy néz ki viszont az, ha az üzlet támaszkodik az informatikára, vagyis az informatika stratégiainak nevezhető? Az informatika hozzájárulása a cég eredményességéhez az üzletmenetben betöltött szerepétől is függ. Ha a vállalat nem információintenzív területen működik, akkor az IT stratégiai jelentősége és az üzleti eredményben játszott szerepe is kisebb - és fordítva. Érdekes paradoxon tanúi lehetünk. Az informatikai piac szállítói évről évre bombáznak a legújabb technológiákkal és teljesítményekkel. Ez a szakember szempontjából lelkesítő, és törekszik az újdonságok azonnali átvételére. Egy informatikai vezető viszont akkor dönt rosszul, ha hajszolja az egyre újabb és újabb technológiákat. A divat követése ugyanis költséges.

Nagy RĂłbert: Egy nagy multi hazai vĂĄllalata lehet magyarabb

Az informatikai szolgáltatások nyújtása érdekében a belső IT-szervezet folyamatosan igénybe vesz külső beszállítókat mind az eszközök, mind a szolgáltatások vásárlásakor. A beszerzés során számos szempontot kell figyelembe venni, de a cél mindig az, hogy az adott IT-szervezet az elvárt színvonalon nyújtsa a tőle elvárt szolgáltatásokat. Általánosságban igaz, hogy az egyértelmű "cikkszámmal" rendelkező hardvereszközöknél vagy dobozos termékeknél az ár, a szállítási határidő és a támogatás a legfontosabb (garancia stb.). A szolgáltatásoknál, a projekteknél, a tanácsadásnál a szakmai hitelesség, az ellenőrizhető és pozitív referenciák a legfontosabb tényezők, mivel itt általában még valami nem létezőt kell megvalósítani.

Gyakorlatunkban az alapvető kiválasztási szempontok között nem jelenik meg magyar és külföldi megkülönböztetése. Nem is egyszerű a kérdés, mert nehéz megítélni, hogy egy szállító az adott projekt kapcsán magyar-e vagy külföldi. A hardvereszközöknél meglehetősen szűkös a hazai választék, az alkatrészeket tekintve pedig talán nincs is magyar termék. A szolgáltatásoknál egy "multi" hazai leányvállalata lehet magyarabb, mint egy magyar cég által az adott projekthez igénybe vett külföldi alvállalkozó. Szigorúan értelemben véve persze a nyelvi és a jogi kérdések miatt lehetne előnyben részesíteni a hazai beszállítókat, de a tapasztalat szerint ezek az akadályok mindig megszűntethetők, tehát a szakmai és kereskedelmi szempontok maradnak a releváns kiválasztási kritériumok.

Szittya TamĂĄs: Melyik az optimĂĄlis?

A "monopolisztikus hatások" miatt egyensúlyából kibillent szoftverpiac a nyílt forráskódú szoftverek terjedése révén 2005-ben elkezd visszaállni egy olyan egyensúlyi állapotba, amelyet a szoftverek tényleges teljesítménye indokol. Ezért a nyílt forráskódú szoftverek és ezen belül kiemelten a Linux további jelentős előretörése várható. Szinte minden elemző-kutató cég előrejelzése is ezt prognosztizálja. Az IDC szerint például a piacnál lényegesen nagyobb mértékben nő majd a Linuxot futtató szerverek forgalma az elkövetkező években, és 2008-ra eléri a 9,1 milliárd dollárt. A linuxos kiszolgálók eladásai évi átlagban 22,8 százalékkal nőnek majd, miközben a teljes piac csak 3,8 százalékkal bővül - állítja az IDC. Vagyis 2008-ban az eladott szervereknek már több mint negyede futtat majd Linuxot.

Kevés területe van az informatikának, amely hasonló dinamikát mutat a fejlődésben. A kérdés tehát ma már messze nem a nyílt forráskódú megoldások létjogosultsága a vállalati informatikai rendszerekben. Nem az a kérdés, hogy elterjednek-e, hanem az, hogy a nyílt forráskódú megoldások növekedési üteme hány nagyságrenddel szárnyalja túl a hagyományos megoldásokét.

NyĂ­lt vagy zĂĄrt forrĂĄskĂłdĂş rendszert hasznĂĄljak?

Mindeddig az IT-vezetők számára ez volt a kérdés. Vajon melyik biztosítja cégük vagy intézményük számára az optimális megoldást? A válasz sok esetben egyszerűbb, mint gondolnánk. Mindkettőt. Az egyik lehetséges megoldás ugyanis a vegyes forráskódú vállalati megoldások használata, ahol integráltan együttműködnek a világ vezető nyílt és zárt forráskódú megoldásai.

Vahl TamĂĄs: A CIO a vĂĄllalatvezetĂŠs egyenrangĂş tagja

Az informatika stratégiai jelentősége a technológia fejlődésével egyre inkább nyilvánvalóvá válik. Az információs gazdaság, a tudás alapú társadalom ma már kézzelfogható valóság, amely jelentős hatással van az egyes országok, régiók (köztük az Európai Unió) versenyképességére. Mindez a gyakorlatban is érvényesül: ma már elképzelhetetlen, hogy bármilyen méretű cég megfelelő számítógépes rendszer nélkül működjön. Felgyorsult a világ, felgyorsult az információáramlás, felgyorsultak a vállalati folyamatok - mindezt papír alapú munkavégzéssel lehetetlen követni. Az informatika a vállalati működés legfontosabb tényezőjévé vált. Ha egy cég számítógépes rendszere leáll, a vállalat egésze megbénul, ha pedig a rendszer nem képes arra, hogy megfelelően ellássa feladatait, azt ugyancsak a vállalat szenvedi meg - elveszíti versenyképességét, nem képes lépést tartani a mai világ folyamatosan változó kihívásaival, a piac igényeivel.

A CIO-nak tehát a vállalatvezetés egyenrangú tagjának kell lennie, hiszen a cég működésének kulcsfontosságú területét irányítja, sőt a jövőbeli vállalati stratégia meghatározásában is szerepet játszik.

Papp Albert: Megtörtént a felnőtté válás

Talán nem tűnik túlzónak az a megállapítás, hogy az informatikát felhasználók, a vevők oldala az utóbbi időben jelentősen megváltozott, mondhatni megtörtént a "felnőtté válás", s egyre komolyabb partnerei vagyunk a beszállítói oldalnak. Nagyon leegyszerűsítve: a vevői oldal egyre kevesebb pénzért egyre többet akar a beszállítói oldaltól.

Természetesen ennek lehetséges egy jobb megfogalmazása, amikor is a vevőnek arról a szándékáról beszélünk, hogy a ráfordítások jelentős, előre meghatározott költség és/vagy létszámhatékonyságot eredményezzenek, tartósan oldják meg egy-egy üzleti terület, folyamat problémáit, a befektetések legyenek értékállóak, és még lehetne sorolni.

Az természetesen minden esetben nagy kérdés, hogy van-e a piacon az elvárásainknak megfelelő partner, beszállító. Meg tudjuk-e találni, ki tudjuk-e választani, hogy ki nekünk a legmegfelelőbb? Van-e arra módszerünk, hogy beszállítóink teljesítményét az elvárásainkhoz viszonyítva elemezzük, s ha nem megfelelő, tudunk-e nemet mondani?

Néhány gondolat erejéig a fenti kérdések által indukált további kérdéseket szeretnék megválaszolni, illetve egy-egy lehetséges megoldást bemutatni, főleg gyakorlati tapasztalatok alapján. A gondolatok elsősorban a kiválasztás folyamatához, annak szempontrendszeréhez kötődnek. Mert mi történik akkor, ha egy új, eddig még nem alkalmazott informatikai termékhez, szolgáltatáshoz keresünk beszállítót? Mindenekelőtt pontosan meg kell határoznunk, hogy mit akarunk venni, mit is várunk el leendő beszállítónktól. Ez látszólag egyszerű kérdés, de sok problémát okozhat a kiválasztásnál. Nagyon leegyszerűsítve: ha nem tudjuk, mit akarunk, akkor ahhoz elég nehéz lesz jó beszállítót találni. És innen kezdődhet el a piacfeltáró munka. De semmiképpen ne tévesszük szem elől, hogy ehhez csak akkor fogjunk hozzá, ha már van elképzelésünk arról a módszertanról, amellyel képesek leszünk a lehetséges beszállítókat egyedileg értékelni s egymással összehasonlítani.

Egyszerűbben: fogalmazzuk meg előre, hogy milyen legyen a beszállítónk. De menjünk tovább, határozzuk meg a konkrét ismérveket, azokat rendezzük, csoportosítsuk, rendeljünk hozzájuk prioritásokat és lehetőség szerint mérhető értékeket. Ha mindezzel elkészültünk, van esélyünk arra, hogy a számunkra legmegfelelőbb beszállítót válasszuk ki. Ezt követően már csak folyamatosan működtetni kell a beszállítókiválasztási és -értékelési rendszerünket. Ez lehet az egyik garanciája annak, hogy informatikai befektetéseink megtérüljenek, és tartósan értékállók legyenek.

Veres LĂĄszlĂł: Az informĂĄciĂłk kikerĂźlnek az inkubĂĄtorbĂłl

A mobileszközök világát éljük, így nem csoda, hogy egyre többen hordozzuk magunkkal a vállalkozásunkkal kapcsolatos, különböző jellegű adatokat üzleti megbeszélésekre, tárgyalásokra. Ilyenkor a laptopokon, palmtopokon, sőt akár az egyre intelligensebbé váló mobiltelefonokon számos olyan információ található, amely avatatlan kezekbe kerülve nagy károkat képes okozni az adatok gazdájának.

Mit tehetünk a bajok megelőzése érdekében?

Titkosítsuk a mobileszközökön tárolt adatokat! Számos megoldás létezik erre a feladatra, többfajta titkosító szoftver közül választhatunk. Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk egy ilyen rendszer bevezetésénél? A hatékony és "feltörésbiztos" titkosítási algoritmus kiválasztása mellett az egyik legfontosabb tényező, hogy milyen technikát alkalmazunk a hozzáférésre jogosult személyek azonosítására. Egyszerű jelszó is elég, vagy ennél komolyabb, megbízhatóbb módszert kell bevetnünk? Bizonyos esetekben jó lenne, ha a különböző azonosítási technikákat vegyesen is használni tudnánk. Azt mondják, hogy minél biztonságosabb egy rendszer, annál kényelmetlenebbé válik a használata a felhasználó számára.

Hol van az arany kĂśzĂŠpĂşt? ValĂłban ĂŠrvĂŠnyes ez az ĂĄllĂ­tĂĄs minden esetben?

Az ezekre a kĂŠrdĂŠsekre adott vĂĄlaszok nagymĂŠrtĂŠkben befolyĂĄsoljĂĄk, hogy milyen kĂśnnyĹą lesz elfogadtatni a rendszert a felhasznĂĄlĂłkkal. Egy vĂĄllalatnĂĄl nagyobb lĂŠtszĂĄmĂş mobilfelhasznĂĄlĂł esetĂŠben elkerĂźlhetetlen az adatbiztonsĂĄgi eszkĂśzĂśk ĂŠs szabĂĄlyok kĂśzponti menedzsmentje.

Hogyan tud egy ilyen menedzsmentprogram együttműködni a már meglévő számítógépes rendszerfelügyelő adatbázisokkal?

Tudja-e kezelni az azonosĂ­tĂł eszkĂśzĂśk elveszĂ­tĂŠsĂŠnek, a hozzĂĄfĂŠrĂŠsi jelszavak elfelejtĂŠsĂŠnek, a titkosĂ­tĂł szoftverrendszer meghibĂĄsodĂĄsĂĄnak problĂŠmĂĄit is?

Elkerülhetetlen, hogy a titkosított adatok időnként elhagyják a védett környezetet, és külső adathordozókra - floppyra, CD-re, USB-memóriakulcsra - kerüljenek, vagy egy elektronikus levélbe ágyazva folytassák életútjukat.

Milyen védettséget tudunk nyújtani ezeknek az "inkubátorból" kikerülő információknak? Milyen szintű az átjárhatóság a különböző titkosítási rendszerek között?

Konkoly-Thege Szabolcs: Az informĂĄciĂł maga a cĂŠg

Minden az információról szól. Gondoljuk végig! A cégről minden - a termékfejlesztés, a kereskedelem, a vevőkapcsolatok, a piacszervezés, a versenyelemzés, a beruházói kapcsolatok, a szabályoknak való megfelelés, a pénzügyek, a munkaerő-gazdálkodás, egyszóval minden - az információs rendszerben létezik, és kezelése azon keresztül történik.

Az információtechnika nem csupán adminisztratív csoda, hanem az üzletet előrevivő információk tára és az azokhoz való hozzáférés eszköze. Valós az a megérzés, hogy az információ maga a cég. Az üzleti siker titka abban rejlik, hogy hogyan védjük, kezeljük és bírjuk munkára az információt.

Az informatikai részleg feladata minden eddiginél egyértelműbb: a vállalat üzleti céljainak támogatása az információvagyon védelmének és hozzáférhetőségének biztosításán keresztül. Bármi, ami megbontja ezt a védettséget és hozzáférhetőséget, időkiesést jelent, s az időkiesés a cég pénzét viszi el. Ha pedig mégis megbomlik, az informatikai részlegnek amilyen gyorsan csak lehet, az "utolsó jó pillanat" szerinti állapotban helyre kell tudnia állítani, és újra kell tudnia indítani a vállalatot.

Bármi is történjék, a mai vállalatoknak a működéshez és növekedéshez védett, mindig elérhető és megkérdőjelezhetetlenül megbízható információkra van szükségük. Ez a feladat. A cégek természetesen nem engedhetik meg maguknak, hogy az információik százszázalékosan elérhetők és védettek legyenek, ehelyett az üzlet által megkívánt, elfogadható kockázat irányába kell lépniük. Meg kell határozniuk, és fenn kell tartaniuk a megfelelő egyensúlyt. Úgy véljük, hogy az információ elérhetőségének és védelmének kiegyensúlyozott megközelítése révén az információ biztonságban tartható, és mégis elérhető ott, akkor és annak, ahol, amikor és akinek az üzlethez szükséges. Ezt hívjuk az információ épségének.

BozsĂł Julianna: IntegrĂĄlĂĄs a sajĂĄt termĂŠkbe

A VirusBuster Kft. alapfilozófiája szerint nem terméket, hanem megoldást nyújt ügyfeleinek. A termékkel az ügyfelek olyan hozzáadott értékű szolgáltatásokat kapnak, választhatnak, amelyek valóban testre szabottak, megfelelnek egyedi igényeiknek. A VirusBuster Kft. az elmúlt hónapokban egy sor innovatív technológiát integrált saját fejlesztéseibe, s ennek köszönhetően már több nemzetközi partneri kapcsolat részese.

CsiszĂŠr BĂŠla: A harcmodornak is vĂĄltoznia kell

A híres vírusszakértő, Mikko Hypponnen április elsejei weblogbejegyzésében arról panaszkodik, hogy kihaltak az érdekes vírusok, és ma már csak "tömegesen megjelenő, átlagos" e-mail férgekkel, keyloggerekkel, spamproxikkal stb. találkozhatunk. Az elmúlt húsz évben többször is gyökeresen megváltoztak a vírusok, így az ellenük folyó harcnak is más eszközökkel kell történnie.

A vírusadatbázison alapuló, reaktív jellegű technológia kizárólagos használata többé nem megengedhető, hiszen egy-egy féreg ma már pár óra alatt körbejárja a világot - ezalatt pedig lehetetlen begyűjteni a mintát, elkészíteni és letesztelni az ellenszert, majd eljuttatni azt a kliensekhez és a szerverekhez. A NOD32 Antivirus System a felgyorsult fenyegetettségre adható egyik lehetséges válasz.

Kőrösi Ákos: Igaz-e, hogy minden magyar feltaláló?

Ma Magyarországon nem létezik innovációbarát gazdasági környezet. A pályázati rendszer rosszul funkcionál, nem hatékony, elemei egymásnak ellentmondóan működnek. Az úgynevezett tudás alapú társadalom hétköznapjaiban nem kerül "helyzetbe" kreatív gondolat, a tengernyi kreatív ötletből elképesztően kevés megvalósult vállalkozás lesz. A kormányzati szinten meghirdetett irányelvek a valóságban elsikkadnak - a támogatásra szánt pénzek ellenőrizetlenül, minimális hatékonysággal kerülnek felhasználásra.

Hol keressĂźk az okokat?

Elsősorban a hazai innovációs infrastruktúrában. Mintegy félszáz olyan szervezetet sikerült összeszámolnom, amely ma az innovációval hivatott foglalkozni. Ezek némelyikében a modern innovációösztönző intézmények nyomokban megtalálhatók, de esetenként csak elnevezésük utal a fejlett országokban létező megfelelőjükre. Nézzük meg esetleg azt is, hogy mi igaz a magyar ember közmondásos kreativitásából! Ha igaz, hogy minden magyar ember feltaláló, akkor miért nincsenek új termékek, azokra miért nem alapozódnak sikeres vállalkozások, és azokba miért nem ömlik a külföldi tőke?

Vizsgáljuk meg, hogy valóban csak az állandóan emlegetett tőkehiány-e az oka a sikeres innovációs projektek hiányának, vagy esetleg van valami más, ami miatt a tőkének nem elég vonzóak innovátoraink? Van-e egyáltalán tőkehiány, vagy inkább kevés a jó projekt?

Az Európában jól működő, eredményes modellek alapján ki kell dolgozni a hazai környezetre hatékonyan alkalmazható innovációs módszertant. Az így kialakuló stratégiához kell igazítani az innovációs intézményrendszert, és nem fordítva, nem a gombhoz a kabátot. A tapasztalatok szerint a sikerhez szükséges innovációs tanácsadói és menedzsment know-how nélkül sehol nem lehet továbblépni. Be kell vonni a "szakmát", valódi szerepet, hatáskört, érdekeltséget kell adni a szakmai szervezeteknek ahhoz, hogy az - egyébként már meglévő - innovációs források megvalósulva előrelendítsék a gazdaságot.

***

InnovĂĄciĂłs dĂ­j

A Média Hungária az IT 2005 konferencia keretében idén is átadta "Az év innovatív üzleti megoldása" díjat. Az ötfős zsűri a konferencia keretében kiállított és bemutatott saját fejlesztésű, innovatív technológiai és üzleti megoldások közül választotta ki az év innovatív üzleti megoldását. Az 500 ezer forint készpénzzel és az Adverticum által felajánlott 500 ezer forint értékű hirdetési csomaggal járó elismerést Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter adta át a Comfort-Netshare cégnek az áruházi POS-termináloknál való fizetést meggyorsító saját fejlesztésű, világszabadalmi eljárás alatt álló alkalmazásáért. A zsűri odaítélt egy különdíjat a Megatrend által kifejlesztett IseeSec adatbiztonsági rendszernek, amelynek célja, hogy védje a vállalatok üzleti rendszereit az adateltulajdonítások ellen.