Első lépcső
Az intézményközi kommunikáció megvalósítása csak egyenszilárdságú - kórházi, háziorvosi, gyógyszertári, gondozó- stb. - rendszerekkel lehetséges. Az ezek kiépítését célzó e-egészség program támogatási célja hasonló az egy évtizeddel korábbi, a kórházi rendszerek világbanki támogatással történő bevezetése, valamint az ÁNTSZ rendszerét megalapozó, PHARE-támogatással végrehajtott infrastruktúra-fejlesztés mozgatórugóihoz.

Az ÁNTSZ-nél tavaly sikeresen lezárult projekt elsődlegesen az intézményrendszer megerősítését szolgálta, az epidemiológiai (járványügyi) rendszer hátteréül az Albacomp közremĹąködésével megvalósított alapinfrastruktúra-fejlesztés állt. A jelenlegi intézményközi információs rendszer fejlesztéséhez elsőként a különböző intézmények - kórház, háziorvos, gyógyszertár, járóbeteg-szakellátó stb. - együttmĹąködését igénylő funkciókat kellett feltérképezni.

A fenti fejlesztéseken keresztül megvalósuló, a betegekkel foglalkozó ellátási intézmények közötti elektronikus betegadatcserével nőhet az ellátás hatékonysága, kiküszöbölhetők a párhuzamos vizsgálatok, csökkenthetők a betegutak, így hatása gazdasági, finanszírozási és társadalmi szempontból egyaránt kedvező.

A fejlesztések informatikai és adatszabványok alkalmazására épülnek. Szabványban rögzítettek például az elektronikus betegkórlap adatcseréhez szükséges elemei, s a diagnosztikai vizsgálat megrendelési módja úgyszintén. Az alapszabványok megalkotását követően az ágazaton belüli azonos fogalomértelmezést szolgáló hierarchikus fogalmi rendszer kialakításához ontológiai fejlesztésre van szükség. A jogászok is fogalmakkal dolgoznak - az ellátásban részt vevők jogokkal és kötelességekkel felruházottak -, így mindez a jogalkotásra is kihat, hiszen ha a jogszabályok nem koherensek, a végrehajtó szerepében lévő nem képes eldönteni, melyiknek feleljen meg.

Eredmények, folyó fejlesztések
Az e-Egészség program 2003 decemberében indult, és több, egymással párhuzamosan futó projektből áll. "Eredményként könyvelhetjük el - sorolja az irodavezető -, hogy a Magyar Szabványügyi Testület befogadta az említett, a kiépítendő rendszerek kommunikációjának alapját képező kommunikációs és adatszabványokat. Befejeződött az ontológiai fejlesztés, és kialakult a szakértőkön keresztül folyamatosan töltődő - jelenleg az orvosi mĹąszerek területén teljes feldolgozottságú - fogalomtár, amelynek teljes feltöltésében a szakmai szervezeteknek lesz jelentős szerepük. A minisztérium a keretrendszer és a hierarchia felépítését vállalta magára, valamint a fogalomtár kezelésére alkalmas eszközt bocsátotta a közremĹąködők rendelkezésére." Intézményi szinten most folyik az egyértelmĹą kommunikációt szolgáló kódszótárak, nyilvántartások rendbetétele. Ennek során az alapnyilvántartásokat - a kódtörzsektől kezdve a bonyolult nyilvántartásokig, amilyen például a gyógyszerkészítmények nyilvántartási törzse - kvázi közhitelĹąvé kell tenni, ezeket használja majd minden intézmény alapadatként saját feladatköréhez. Az említett gyógyszerkészítmények nyilvántartási törzse, például finanszírozási adatokkal kiegészítve, az OEP saját adatrendszerének alapja lesz, míg a Magyar Gyógyszerész Kamara a nem vényköteles gyógyszerek ármegállapítási funkciójával, a minisztérium pedig a maga adataival kiegészítve jogalkotási, döntéshozói tevékenységében használja majd.

Megoldásra vár az egymással kommunikálni kívánó intézmények, partnerek azonosítása, a dokumentumcserében részt vevő anyagok hitelesítése is. Ez utóbbi ismét ad feladatot a jogászoknak a személyes adatoknak az adatvédelmi törvényben rögzített védelmére vonatkozóan. "A küldő és a befogadó azonosítását, valamint a dokumentumok hitelesítését szolgáló elektronikus aláírás vagy időbélyegző, illetve más hitelesítő elem bevezetésén is gondolkodunk. Az egészségügyi intézmények közötti adatcserében részt vevő dokumentumok típusait és a szereplőket feltérképezve mára kialakult a hitelesítő tanúsítványok rendszere."

Esetvezérelt ellátástámogatás
Az egészségügyi program három pillére körül a megalapozó fejlesztés keretében folyó munkálatokban részt vevő intézményi rendszerek az említett szabványok és eszközök birtokában költséghatékonyan lesznek képesek átállni az elektronikus kommunikáción alapuló együttmĹąködésre. Finanszírozásuk elsősorban a Humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) 4.4-es intézkedésén nyugszik, vagyis Magyarország három legelmaradottabb régiója (Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl) intézeti és intézetek közötti kommunikációjának alapját képező informatikai rendszer fejlesztésére elnyert strukturális alapokból történik. Ez az országos kiterjedésĹą intézményközi információs rendszer alapjául szolgáló, regionális rendszerekkel megvalósuló pilotprojekt a többi régió intézményeinek bekapcsolódását is lehetővé teszi.

A fenti, esetvezérelt ellátást támogató információs rendszer kiépítésének jelentős állomása a háziorvosi rendszerek csatlakoztatásának megvalósítása. A háziorvosok ugyanis a betegek által indukált esetek első állomásai, akik állapotuk függvényében innen kerülnek különböző szakrendelőkbe, majd szintén állapotfüggően kórházi ágyba, onnan vissza a háziorvoshoz, illetve utókezelésre. A kiépítésre kerülő rendszer a fentieket egy esetként kezeli, amelynek során biztosítja az érintett szolgáltatók számára a releváns információkhoz való hozzáférést. A beteg így költséghatékony ellátás keretében, vizsgálati redundanciát kizárva jut hozzá a gyógyulásához szükséges és elégséges kezeléshez. A mihamarabbi munkába állását szolgáló logikai séma indokolja a HEFOP-támogatást. A rendszer technikai specifikációinak elkészültével a tender kiírása márciusra várható. Nyertes csak a megoldást országosan kiterjeszthető formában prezentáló és megvalósító pályázó lehet. Az EU az intézmények közötti rendszerfejlesztések mellett, az ezekhez történő csatlakozás érdekében, a regionális intézményeken belüli rendszerfejlesztéseket is támogatja. Az EU által támogatott egységesítést szolgáló verzióban megjelenő teljes funkciókínálatból kiválaszthatók lesznek az egyes intézményi specifikációkhoz igazodók, s így kialakul az ország összes intézményének megfelelő funkcióválaszték.

Második lépcső
Az egészségprogramnak a megalapozó fejlesztésekkel párhuzamos másik pillére az EU-irányelveknek megfelelő egészségügyi portál kialakítását célzó, a minisztérium által finanszírozott fejlesztés. A publikált elektronikus tartalmon túl a szakmai közösségeknek (orvosoknak, egészségügyi intézményeknek stb.) és a teljes hazai népességnek információs szolgáltatásokat nyújtó portál az utóbbi számára egészsége megóvásához, illetve betegként kiszolgáltatottsága csökkentéséhez kíván segítséget nyújtani. Az ismereteket, információkat és az információcsere lehetőségét is kínáló portálszolgáltatások az állampolgárok "egészségtudatosabb" magatartását, a gyógyító folyamatban való aktívabb részvételét, illetve a betegségmenedzselés lehetőségeinek megismerésével kiszolgáltatottságának csökkentését hivatottak támogatni. A hazai internetpenetráció alacsony volta azonban nem zárhatja ki az állampolgárok mintegy 80 százalékát a fenti ismeretek megszerzéséből - mondja Fogarassy Károly. "Főosztályunk feladata a társadalom egésze és a tárca, illetve az egészségügy egésze közötti legmegfelelőbb kommunikációs csatornák feltárása, többek között az említett információk közvetítése érdekében. Az internetes kapcsolattól még elzárt családok részére - a leggyakoribb kérdések feltárásához felhasználva a tavaly május óta mĹąködő Dr. Info tapasztalatait - például az öngondoskodási lehetőségekről és az ellátórendszer elérhetőségéről szóló, a panaszokat és azok orvoslását összerendelő, ingyenes nyomtatott kiadvány megjelentetését tervezzük."

Harmadik lépcső
Elkezdődtek az egészségügyi vezetői információs rendszer kialakítását célzó fejlesztések is. Ezek az alapellátási rendszerekből táplálkozó, azokat megfelelő szempontok szerint osztályozó, az ágazati vezetők számára is alapozó, tervező, modellező, vagyis a döntések meghozatalát elősegítő lehetőségeket kínáló megoldások építőkocka-szerĹąen kezelhetők. Elsőként a gyógyszer-információs és gyógyszer-forgalmazói rendszert igyekeznek vezetői információs rendszert kiépítve feldolgozni, majd az összes forrásrendszerből származó adatokból készül vezetői információs rendszereket támogató adatpiac vagy adattárház. Az építőkockák végül piramist képezve táplálják a "csúcson" lévő, az ágazati, a miniszteriális döntéshozók s a "politikacsinálók" döntéseit naprakész információkkal megalapozó VIR-t.

Középtávú prioritások
Az egészségügy középszintĹą prioritását a sürgősségi ellátás modernizációja és fejlesztése, valamint a népegészségügyi program továbbfejlesztése képezi. Az elsőbe a mentőállomások felújítása, a kocsik beszerzése, a légi mentés visszaállítása és fejlesztése tartozik. A népegészségügyi program továbbfejlesztése elsősorban a betegellátási rendszerbe való mind későbbi bekerülés kockázatának csökkentését célozza. Ennek hatékony eszközei, a szĹąrőrendszerek továbbfejlesztésében, a szĹąrt populáció és a szĹąrést végző közeg közötti, a társadalmi igények megismerését is segítő információs híd megteremtésében komoly szerepet kap az informatika (lásd például a Dr. Infót: http://www.drinfo.eum.hu). Alkalmazásával a jelenleginél elfogadottabb s ezáltal hatékonyabb megelőzésre nyílik lehetőség.

Távlati tervek
Az EU által 2007 és 2013 között biztosított jelentős mértékĹą, pályázatok útján lehívható támogatások kihasználása érdekében az NFT2-ben meg kell határozni az egészségügy informatikai prioritásait. A idén újraindult követelményfelmérés és stratégiai megközelítés, a tervezés informatikát érintő fejezeteinek gazdája - az ágazati informatikát is beleértve - az IHM. Az általa felállított egyik munkacsoport feladata a tárcák informatikai igényeinek és lehetőségeinek felmérése, s ezek közül a technológiailag és gazdaságilag megvalósíthatók NFT2-be integrálása, az ágazati tervezés támogatása.

Az ágazatok csaknem mindegyikében - különösen az informatikára vonatkozóan - óvatosság tapasztalható, a technikának az ember általi követhetőséget meghaladó sebességĹą fejlődése mellett nehezen merik eszköz- és technológiaszinten ilyen hoszszú távon elkötelezni magukat. Ezért a technológiát mellőző, funkcionális stratégia felállítása a cél, amihez nem annak technológiai támogatását, csupán az egészségügy informatikai, funkcionális jövőképét kell meghatározni - azaz hogy milyen szereplők, milyen folyamatokban és hogyan akarnak egymással a mĹąködőképesség érdekében kommunikálni. A funkciók megvalósítása pedig majd az éppen akkor aktuális és célszerĹą technológiai szinten történik. Persze a funkcionális jövőkép - a betegellátási folyamatok fejlődésétől az orvosi tudományokban megjelenő legmodernebb informatikai megoldásokig - igen szerteágazó lehet. Beletartoznak az egész folyamat államigazgatási és gazdasági vonatkozásai, vagyis a tényleges betegellátáson túl annak társadalmi, gazdasági és közigazgatási folyamatai is, hiszen ezekben is lehetnek az informatika által támogatva hatékonyságjavulással kecsegtető funkciók. E paletta felrajzolása, a 2013-ig megvalósítható prioritások meghatározása a cél.

A munkához szakmai konszenzus szükséges, hiszen a projektekben realizálódó tervek, az ágazat fejlődését és mĹąködését hosszú távon meghatározó, EU-részfinanszírozású projektek megvalósítását az ágazati szereplőknek közösen kell vállalniuk. A kormányzat a beszállítókkal való egyeztetés nélkül nem határozhatja meg saját prioritásait, de a kulturális háttér hiánya, a társadalom befogadóképessége is befolyásolja a gyorsan fejlődő technika vívmányainak elfogadását.

Az egészségügyben folyó informatikai fejlesztések mai állásuk szerint emberbarátnak, "ügyfélközpontúnak" látszanak. Így alkalmazásukkal nem az ember válik a technológia szolgájává, hanem az utóbbi áll majd a betegellátás és az egészségmegőrzés szolgálatába.

***

Alapozás
Az országos egészségügyi intézményrendszer eddigi legnagyobb, 1,9 milliárd forintos informatikai projektje valósult meg az Albacomp Rt. fővállalkozásában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál. Ennek következtében az ÁNTSZ Magyarországon az elsők között kapcsolódhatott rá az elektronikus kormányzati gerinchálózatra.

Az ÁNTSZ szakmai, tudományos centrumaiban, az Országos Epidemiológiai Központban, az Országos Közegészségügyi Központban, valamint megyei, városi intézeteiben már régóta léteznek számítógépes nyilvántartások, de azok a 2003-ban befejezett fejlesztést megelőzően szigetekként, többnyire papír alapú, illetve hajlékonylemezes adatkapcsolattal mĹąködtek. Az offline adatkapcsolat, illetve a kommunikációs csatornák szĹąk keresztmetszete miatt azonban sokszor csak jelentős késéssel lehetett pontos járványügyi helyzetképet adni. 2003 őszétől a megbetegedésekről szóló jelentések - jelentősen megkönnyítve az adattárolást, az információk rendszerezését és ezáltal az információszolgáltatást - a népegészségügy informatikai hálózatán át érkeznek az Országos Tisztifőorvosi Hivatalba.

A fejlesztés egyik fővállalkozója az Albacomp Rt. volt. A székesfehérvári cég 105 nap alatt szállította rendeltetési helyükre és helyezte üzembe a szükséges informatikai berendezéseket (szerver, PC, nyomtató, hálózati eszközök), és végezte el a 164 telephellyel, 8000 végponttal, 1500 munkaállomással rendelkező országos hálózat teljes rendszerintegrációs tevékenységét. 2004-ben az Albacomp közremĹąködésével megtörtént a budapesti központ és a megyeszékhelyek felkészítése a csatlakozásra az elektronikus kormányzati gerinchálózathoz (EKG), és a rendszer sikeresen debütált. Szintén idén az Albacomp segítségével megvalósult a jelenleg 10 Mbps-os aggregált sávszélességĹą rendszer távfelügyelete. A monitorozás az év 365 napján, a nap 24 órájában lehetséges.

Jelenleg 476 intézmény, azaz körülbelül 54 000 felhasználó kapcsolódik az EKG-ra, amelyek között ott van az ÁNTSZ 164 telephelye és 6100 foglalkoztatottja.

***

Dr. Info
A 2004 májusában az Egészségügyi Minisztérium által tájékoztatási céllal létrehozott internetes és telefonos Dr. Info szolgáltatást kezdeményezésként indokoltnak, eredményességét tekintve pedig továbbfejlesztendőnek ítélték. Mivel mĹąködése nagyon szoros kapcsolatban áll az OMSZ által nyújtott szolgáltatással, 2005-től az OMSZ fennhatósága alá és telephelyére került. Hiányosságait elsősorban az adatbázisát adó, nem megfelelően konzisztens adattartalmú nyilvántartások javításával lehet orvosolni. Az egészségügyi programban folynak erre irányuló fejlesztések. Bekerül a Dr. Infóba a törzskönyvezett állapotnak mindig naprakészen megfelelő gyógyszer-alapnyilvántartás eredményeként elkészült, autentikus K-NET (közhiteles nemzeti egészségügyi adattörzs) gyógyszer-adattörzse. Elkészül egy - a PHARE programból történt ÁNTSZ-fejlesztésekre épülő - intézményi nyilvántartási rendszer, amelynek online frissítéséhez a minisztérium biztosít programot. Tervezés alatt áll egy otthoni használatra szánt egészségügyi tájékoztató könyv is a népegészségügyi program keretében megjelenő népegészségügyi füzetek részeként. Ez által az internet-hozzáféréssel nem rendelkező háztartásokba is eljut az információ, hogy hová lehet fordulni otthoni roszszullét, baleset esetén.