Messze, mégis pórázon (I.)
Outsourcingtrendek
2005. január 9.
A szakemberek sem jutnak egységes álláspontra azzal kapcsolatban, hogy hová kellene telepíteni az outsourcing-tevékenységeket. Egyesek meggátolnák az olcsóbb országokba való áthelyezést, mások szerint ez mindenkinek, így a küldő és fogadó gazdaságoknak is jó. Ezen túl az országon belüli kihelyezések tekintetében is eltérőek a vélemények, még akkor is, ha a trendek fejlődést jeleznek. Szinte minden évben a következő esztendőre prognosztizálják az IT-outsourcingpiac élénkülését, s bár a szolgáltatáskínálat egyre összetettebb, még nem történt látványos áttörés, legalábbis a nagyobb lélegzetű dealek tekintetében.
Következő két számunkban igyekszünk – a nagyvilágba is kitekintve – a fejlődési trendeket összefoglalni.
A Gartner Group 2004 első negyedében napvilágot látott előrejelzése szerint 2005 végére a cégek 30 százaléka helyezi ki informatikai tevékenységének egy részét fejlődő országokba, 2010-re pedig már a tradicionális informatikai munkahelyek 25 százaléka ezekbe települ.
Dilemmák
A szakemberek egy része ugyanakkor úgy véli, hogy akár adminisztratív eszközökkel, de korlátozni kell ezt a folyamatot. Az USA-ban például az elnökjelölt John Kerry a fizetési mérleg egyensúlyát és a munkaerőpiacot féltette az outsourcingtól, míg például az amerikai jegybank elnöke szerint a kihelyezés termelékenységnövekedéssel jár, s a külföldön olcsón termelt cikkek áremelkedésének mérséklése alacsony tartja az inflációt.
Mindkettőre tartalmaz példát a The Information Technology Association of America most kiadott jelentése, amely szerint a technológiai iparág álláshelyeinek három százalékát szüntette meg az amerikai gazdaságban, mintegy 104 ezer munkahelyet. A szoftvermérnököknél 2008-ra állhat vissza a korábbi szintre az álláspiaci szegmens. Az outsourcing trendje hasonló módon csökkentette a technológiai szakemberek lehetőségeit, mint a 2000-es évi dot-com válság, amely 268 ezer pozíciót szüntetett meg. A vállalatok részéről ugyanakkor a kihelyezés jelentős nyereséget jelent, mivel a dolgozókkal kapcsolatos kiadásokat tekintve az indiai munkaerő csupán egyhatoda az amerikainak, a kínai pedig még ennél is olcsóbb.
Az IT-állások azonban várhatóan újrateremtődnek. Az outsourcing pozitív hatásaként nagymértékben csökken a humánerőforrás-gazdálkodás költsége, javul a cégek költséghatékonysága és így eredményessége is. Mindez beruházásokat, új felszerelések vásárlását, de új munkahelyek teremtését is lehetővé teszi a cégek számára. A kihelyezésekből eredő költségcsökkentés 317 ezer új pozíciót teremthet az IT-szektorban. A 2003-ban az outsourcingnak köszönhetően létrejött 90 ezer új munkahely – egytizede a Szilikon-völgyben – ennek a folyamatnak a kezdete.
Optimista világszervezet
Az elmúlt időszakban felerősödő kihelyezési hullám az ENSZ szakemberei szerint is még csak a kezdetet jelenti: további növekedés várható. A világszervezet szeptemberben közzétett tanulmánya szerint a multinacionális társaságok mindaddig folytatják a különböző vállalati tevékenységek kihelyezését az olcsóbb országokba, amíg ki nem egyenlítődnek az ezekből fakadó költségek. Ám a világszerte mind jelentősebbé váló outsourcingtrendeket vizsgálva megállapították, hogy az elmaradottabb államok csak megfelelő felkészültséggel – ami elsősorban a képzettségre vonatkozik – számíthatnak ilyen típusú külföldi tőkére. Az 1000 legnagyobb vállalat 70 százaléka még nem tette meg a megfelelő lépéseket, ám a következő években a piaci verseny és a költséghatékonyabb gazdálkodás őket is rákényszeríti az outsourcingra. Ezáltal a 2002-es évi 1,3 milliárd dolláros ilyen típusú befektetési állomány 2007-re 24 milliárdra duzzadhat, de ahelyett, hogy a fejlett országokból a fejlődők felé áramlana, inkább a gazdag országokon belüli újraelosztás lesz a jellemző. Így azután Indián kívül kevés szegény ország fog profitálni az outsourcingból, a szakosított ENSZ-szervezet, az UNCTAD szerint Írország, Izrael és Kanada lehet a legnagyobb nyertes.
Jut is, marad is
A Financial Times egyik szeptemberi számában megjelent elemzésben új befektetési irányzatokról – az adott cég európai és Európán kívüli ügyfeleinek szolgáltatási megbízásait teljesítő –, üzleti szolgáltatói központok kihelyezéséről olvasható tanulmány. Ez a korábbi tendenciához, vagyis a kihelyezett gyártóhelyek létrehozásához képest igen gazdaságos befektetési forma: az ott szükséges befektetés törtrészének ellenében akár ezernyi munkahely létrehozásával is járhat, a repülőjegyek kiállításától a banki adatfeldolgozáson át a vállalatok könyveléséig a szolgáltatások igen széles körében. Hogy hová helyeznek ki a bővítés előtti EU-tagállamok, illetve az amerikai cégek, az több tényező függvénye. A lap tavaly májusban az IT-outsourcing egyik célterületeként emlegette Magyarországot.
| CRM-szövetség Októberben a T-Systems és a Siebel Systems közösen jelentette be a németországi, ausztriai, svájci, csehországi, magyarországi, lengyelországi, szlovákiai, horvátországi és oroszországi vállalkozások által 2005 februárjától fix havi és felhasználónkénti áron egyaránt elérhető, hostolt CRM-szolgáltatását. A lehetőséggel élők számára ügyfelek szerzéséhez és megtartásához teljes körű értékesítési, marketing-, szolgáltatási és analitikai funkciójú megoldást bocsát rendelkezésre a T-Systems. A hostolt CRM teljesen önálló megoldásként, de a már meglévő Siebel CRM-megoldással integrálva is használható. |
Az alacsony indiai és kínai béreket például ellensúlyozhatja a európai nyelvek ismerete, de a földrajzi közelség és az azonos időzóna is. A fentiek illusztrálására említi meg a brit Diageo italvállalkozást, amelynek a magyarországi üzleti szolgáltatói központjában dolgozó 270 alkalmazott összesen 21 nyelven beszél. A budapesti központ 7 országban segíti pénzügyi és adminisztratív szolgáltatással a Diageo tevékenységét. Az alapítás éve, 2001 óta a szolgáltatói központ működésének eredményeként gyorsabban teljesített fogyasztói számlák évente 50 millió fontnyi hatékonyságjavulást eredményeznek. A fizetési idő 25 százalékkal csökkent, és a korábbi 50 százalék helyett a beszállítók 90 százaléka időben jut hozzá a pénzéhez.
Az AT Kearney tanácsadócég tavalyi tanulmánya ugyan a termelő jellegű beruházásokhoz már nem tartotta hazánkat elég olcsónak, de képzési rendszerünknek köszönhetően a szellemi pluszt igénylő munkákhoz adottságainkat jónak találta.
Együttes fellépés
A piacvezető pozícióját nemrég elvesztő és azt minőségibb, modernebb szolgáltatások nyújtásával visszaszerezni kívánó EDS októberben bejelentette az EDS Agility Alliance stratégiai szövetség létrejöttét, amely az iparág fejlődését a technológiai és üzleti szolgáltatások új generációjának bevezetésével kívánja biztosítani. A Ciscót, a Dellt, az EMC-t, a Microsoftot, a Sun Microsystemst és a Xeroxot tömörítő szövetség a megnevezett, összesen 150 milliárd dollár éves árbevételű, k+f-re 13,6 milliárd dollárt költő vállalatok forrásait egyesíti. Az együttes fellépés alapvetően új üzletszerzésről szól, ugyanakkor a kutatástól az ügyfelekkel fenntartott üzleti kapcsolatig a teljes üzleti folyamatot célozza, így biztosítva nemcsak az üzleti szolgáltatások javítását, de – a rugalmas technológiai alapnak köszönhetően – az iparág gyorsan változó kihívásaira adott választ is a szolgáltatási spektrum valamennyi területén.
Piaci részesedés
Az IDC 2004 közepén elvégzett, az IT-szolgáltatások alakulására vonatkozó felmérése szerint az egyik fontos felvevő piac a számítástechnikai kiadásaikat várhatóan évente 7 százalékkal növelő, 1000 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok csoportja lehet. Az előrejelzés szerint ezek a cégek a fenti kiadások jelentős részét fordítják majd outsourcingra. Szolgáltatóválasztásuk során a megbízhatóság és a minőség lesz a döntő.
| IT-szolgáltatástípusok fejlődéstörténetük sorrendjében (a kihelyezett infrastruktúra aránya a fejlődés irányában folyamatosan nő) Belépőszintű szolgáltatások: – hardvertámogatás – szoftvertámogatás – tároló- és biztonsági szolgáltatások Komplex szolgáltatások (nagyobb hozzáadott érték): – szolgáltatáscsomagok (két vagy több belépőszintű szolgáltatás) – managed services (rugalmas kihelyezés) – BPO |
A téma kapcsán októberben megrendezett magyarországi konferencián elhangzott adatok alapján Európában az outsourcing északkeletről délnyugat irányába terjed, s a 90-es évek végére a teljes IT-outsourcing vált dominánssá. Az új évezred első évtizedére az IDC kutatásai szerint már a BPO és az off-shore alkalmazásüzemeltetés-kihelyezés veszi át a vezetést. A tavalyi év vizsgálata alapján 2003-ban a közép-kelet-európai IT-szolgáltatási piac 5119,36 millió dolláros bevételének 12,1 százaléka származott outsourcingból. A telepítés és támogatás 30,8 százalékkal vitte a prímet, ezt a hálózat- és rendszerintegráció (26,6 százalék) követte, majd a sort 19,2 százalékkal az alkalmazásfejlesztés és -testreszabás zárta. A hazai 635,78 millió dolláros bevételből 30,2 százalékot hasított ki a telepítés és támogatás, 19,7 százalékkal a második helyen osztozott az alkalmazásfejlesztés és - telepítés, valamint az outsourcing, míg a hálózat- és rendszerintegráció 18,9 százaléka csak a harmadik helyre volt elég. A közép-kelet-európai outsourcing-piacon az összbevételből (618,78 millió dollár) Magyarország (20 százalék) – Csehországot (18 százalék) és Lengyelországot (17,2 százalék) is megelőzve – az első helyen álló Oroszországot (32,2 százalék) követi. Ezen a piacon a bevételek 36,2 százaléka teljes IT-, 21,8 százaléka hálózat- és desktopkihelyezésből származik, s csaknem egyenlő mértékű – 20,3 illetve 20,1 százalék – a rendszerinfrastruktúra-szolgáltatások (SISP), illetve az alkalmazásüzemeltetések kihelyezésének aránya. A legkisebb szeletet (2,6 százalék), ahogy már korábban is, az ASP hasítja ki.
| Gartner: gyorsuló folyamat A Gartner az IT-szolgáltatások piacának tavalyi bővülését – elsősorban az outsourcing felfutásának köszönhetően – 6,8 százalékra, azaz 569 milliárd dollárra teszi. Ebből az észak-amerikai székhelyű vállalkozások által megszerzett csaknem 60 százalékos részesedés mellett Indiának ugyan mindössze 1,4 százalék jutott, de 29 százalékos árbevétel-növekedése – szemben az amerikai 4 százalékkal – mindenképpen a folyamat gyorsulására utal. Legsikeresebb IT-szolgáltatóként a Gartner az IBM, az EDS, a Fujitsu és a Computer Sciences mellett a Hewlett-Packardot, az Accenture-t és a Hitachit emelte ki. |
Magyarországon az összbevétel (123,53 millió dollár) 52,2 százaléka származik teljes IT-kihelyezésből, a rendszerinfrastruktúra-szolgáltatások 11,1 százalékos aránya csupán valamivel több mint fele a közép-kelet-európai piac egészében tapasztaltnak, de az alkalmazásüzemeltetés kihelyezése (15,6 százalék) sem hozza az ottani arányt, ám a hálózat- és desktop-outsourcing (19,5 százalék) és az ASP (2,6 százalék) megközelíti az ottani jellemzőket. Az IDC Közép-Kelet-Európára vonatkozó előrejelzése szerint 2008-ra gyakorlatilag minden szolgáltatásfajtában minimum megduplázódnak a bevételek.
Legutóbb november elején kaptunk hírt új hazai szolgáltatóközpont megnyitásáról. A Getronics Budapesten hozta létre támogatási, rendszerfelügyeleti, valamint outsourcing-szolgáltatást nyújtó európai szolgáltatói központját.