Csak remélhető, hogy az alkalmazók is létrehozzák majd végre az olyan érdekérvényesítő szervezeteiket, mint a szoftvergyártók (Shareware Alliance, Business Software Alliance) vagy a zenekiadók (RIAA és társai). A Távközlési Érdekegyeztető Fórumhoz (TÉF) hasonlóan. És el kell kezdeni megkérdezni, mire föl kérnek annyit a portékáikért a gyártók és a kereskedők, a digitális világteret eddig eluraló szállítók. Miközben a vevőiket a korlátlanul fejhető tehén sorsra kárhoztatják, a tőkeerő aránytalanul nagy lerablásával akadályozzák a fejlett technológia terjedését a világ fejletlenebb régióiba, tovább rontva az esélyegyenlőséget. A licencjogokat pedig de-fakto a posványba taszították a kapzsiságukkal. Kevesebb több lett volna! Tehát kisebb haszonréssel.

A sok elszigetelt alkalmazó egyébként csak nehezen tud egyesülni. Létrehozásához állami segédlet is kellene, akár a TÉF-nél történt. Mind itthon, mind az EU-ban, mind világszinten (netán ENSZ-fennhatósággal). Különben nem lesz béke soha a témában.

A most 1 éves IT-Business hetilapunk egyik cikke egyébként pont a szoftver minőségének az objektív méréséről szól, bár nem éppen az árképzés szempontjából (Schopp Attila: Mérhető fejlesztés - Gyimóthy Tibor, SZOTE, kutatásairól - csak papíron!). A szoftver (és más digitális korszakbeli termék) tisztességes árképzéséhez azonban az ott definiált metrika legalább valami támpontot nyújthatna. Be kellene vinni legalább valamelyik európai uniós érdekvédelmi fórumba.