Informatikai milliárdok: ahogy a Kehi látja

Ahogy a Kehi látja

11/ 11 oldal
[fsimage 1 left]A fokozott érdeklődésre való tekintettel a Miniszterelnöki Hivatal honlapján közzétették a mostanában sokat emlegetett, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által készített jelentést, mely súlyos megállapításokat tartalmaz az Orbán-kormány idején megalakított Informatikai Kormánybiztossággal kapcsolatban. Ismeretes, hogy a Kehi-jelentésbe való betekintés után a kormány feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a rendőrségen.


"Az informatikai beruházások végrehajtásának ellenőrzése során tapasztaltak alapján a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a Kormány a központi informatikai fejlesztés célját rögzítette ugyan, de nem fogalmazta meg a feladat megvalósítás módját és az eljárási szabályokat.

A helyszíni vizsgálatba bevont költségvetési szerveknél az informatikai fejlesztésnek nem volt egyszemélyi felelőse, és a fejlesztések nem rendszer- szemléletben történtek. A feladat- és hatáskörök egyértelmű kialakítása nem történt meg. Az egyes szervezeti egységek a kialakult szokásokhoz igazodva végzik az informatikai beruházásokhoz kapcsolódó feladatok ellátását.
Nehezen követhető nyomon az informatikai témakörben lefolytatott valamennyi beszerzési eljárás és a szerződéses értékek alakulása. A feladat- és hatáskörök pontos meghatározásának hiánya megnehezíti a felelősség érvényesítését is.

Az IKB – 2000. május 23-ai – létrehozásával az ágazati informatikai szakterületet kivették a MeH illetékes helyettes államtitkár felügyelete alól, az egyes feladatok ellátásáról azonban – közbeszerzési feladatok összehangolása, szervező munkák irányítása, informatikai biztonság, stb. – nem gondoskodtak.

Az IKB által kezdeményezett informatikai közbeszerzési eljárásokban az MKGI szerepe csupán a technikai lebonyolításra korlátozódott. Az informatikai beruházások bonyolításának sokszereplős rendszerében a feladat- ellátás felelősségét egyetlen szervezeti egység sem érezte teljesen magáénak.

A központi költségvetési szervek az informatikai beruházások tervezésére, végrehajtására, nyilvántartására nem fordítottak megfelelő figyelmet, a beruházások helyzetéről teljes körű információval nem rendelkeztek. Az ellenőrzés részére szolgáltatott adatok pontatlanok és hiányosak voltak. A legnagyobb informatikai kockázatot a biztonsági szabályzatok, illetve a biztonságért felelősök kijelölésének a hiánya jelenti.

Az informatikával kapcsolatos stratégiák és végrehajtási szabályzatok hiányosak, az informatikai beruházásokkal kapcsolatos éves, illetve középtávú tervek nem készültek.

A Széchenyi Terv keretében meghirdetett és benyújtott pályázatok kiírásánál, elbírálásánál, a döntéshozatalnál és a támogatási szerződések megkötésénél az IKB a legtöbb esetben a jogszabályokat megsértve járt el.

A pályázati eljárások során bekövetkezett mulasztások – a döntés előkészítés, pályázatok értékelése, elbírálása, bíráló bizottság létrehozására területén – alapvetően a jogszabályban foglaltak figyelmen kívül hagyásából adódtak.

A pályázatok bonyolításában közreműködő szervezeteket indokolatlan gazdasági előnyhöz juttatták, amikor a teljesítés előtt biztosították részükre az ellenérték kifizetését.

A belső kontroll mechanizmusának hiányosságai, valamint az a nagyfokú bizonytalanság, amely az ellenőrzött szerveket jellemezte az egyes feladat- és hatásköröket illetően, nagymértékben hozzájárult a jogszabálysértések elkövetéséhez.

A vizsgálati tapasztalatok alapján legsürgetőbb feladatnak látszik az informatikai stratégia elkészítése, valamint a széttagolt felelősségi rendszer újraszabályozása."
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció