Az egyetlen versenyképes szereplő a Mozilla.org webfejlesztő csoport lehet, melyet az AOL-Time Warner is támogat. A Mozillánál több böngészőt fejlesztenek egyszerre, Windowson kivül két GNOME és három Apple variánst. Habár független és nonprofit szervezet, fejlesztőik jelentős százaléka Netscape alkalmazott. Az elemzők véleménye jelentősen eltér szerepük megitélésében, mert ugyan a nyíltforrású böngészők fontos szerepet játszanak például a Linuxos területen, addig a nagyvállalatok nem alkalmazzák azokat.

A böngészőfejlesztések ingyenességük ellenére persze nem csak viszik a pénzt, jelentős összegeket kapnak a cégek a kidolgozott technológiák liszenszelésével, jelenleg elsősorban ez a drótnélküli területre igaz. A terület jóval problémásabb, mint az asztali piac, mivel ott a Mosaic lefektette a szabványokat, amit minden később megjelent böngésző követett, de a mobil platformon mindenkinek más elképzelése van. Az Openwave például technológiájának árát telefononként számlázza az azt beépítő cég felé, de az üzleti sikertelenség miatt a Microsoft már nem ezt a megoldást követi. A Microsoft Pocket Internet Explorer szoftvere nem tartozik a legjobbak közé, szakértők szerint az Opera renderelése jobb, persze ezen a területen még hosszú harc várható, főként azért, mert még kevés a drótnélküli böngészőt használni tudó eszköz.

A böngészők nagyon fontosak vállalati környezetben is, de megbizhatóságuk még mindig alacsony. Teljesen mindegy, hogy Mozillát, Explorert vagy más társukat használjuk, előbb vagy utóbb lesz olyan hibás weblap, amibe beletörik a foguk. Az évek során a Mozilla és a Konqueror szerű projectek profi csoportokká fejlődtek, integrálva a böngésző számtalan komponensét külön-külön fejlesztő csapatokat. De a végeredmény az informatika egyéb területeit nézve még mindig szegényes, egyik alkalmazás sem bír olyan hibamentes felépítéssel, mely számos operációs rendszer vagy adatbázisszoftver sajátja. Ez főként amiatt gond, hogy a böngészők hamar a modern üzleti alkalmazások központjává váltak.

A hőskorban a fejlesztés főként az egyre újabb képességek beépítéséről szólt, havonta jelentek meg újabb és újabb verziók, melyek elődjükhöz képest számtalan új dolgot tudtak. Napjainkban a Mozilla, OmniWeb és más vállalkozások egyértelmű fejlesztési célja a hibajavítás és a problémamegoldás. A nagy formátumháborúk, például a dinamikus HTML terén már mögöttünk vannak, az új dolgok beépítése sokkal inkább elvi vitákat generáló (szükség van e rá, és ha igen, hogyan?) mint technikai kérdés.

De megbizhatóság még igen messze van, így egy rossz Javascript megzavarhatja bármelyiket, és akár az összes megnyitott böngészőablakot becsukhatja. A webes formok korrekt, egységes kezelése sem megoldott, és ezek használata igen gyakori, gondoljunk csak a webes levelezőprogramokra, vagy bármilyen regisztrálást, adatközlést érintő dologra.

A böngészők önazonossága sem egységes, a Mozilla böngésző és levelezőprogram, a Konqueror fájlkezelő, böngésző, PDF nézegető stb., míg az Explorer pusztán böngésző. Ez persze nem lenne baj, ha a fejlesztők eltérő elképzelései termékükről nem akadályozná a teljes piac fejlődését is. A nyomás nagy, a .NET szolgáltatások, a Java alkalmazások és más webes szolgáltató programok révén a szoftverfejlesztés következő bázisa a böngészőtechnológiák lesznek. Idő kérdése, hogy böngészők támogassák a valódi, feladatkritikus alkalmazásokat is. A szolgáltatások hármas egységének egyikénél erősen kilóg a lóláb, mert míg a webszerver és az annak hátterében lévő adatbázis, illetve tartalomszolgáltatás stabilnak mondható, addig az ezeket kezelő kliens, maga a böngésző nem megbizható.

Szerencsére a változás jelei már megjelentek, a Mozilla projekt Phoenix böngészőjének javított teljesítménye és egyszerűbb kódja biztatónak tűnik, és az Opera is lépéseket tett ebbe az irányba. A böngészőháborúnak úgytűnik vége, az Explorernek az új csatákat már új frontokon kell megvivnia, mint a drótnélküli szolgáltatások adaptálása, kikövezve az utat a tenyérgépeken történő netezés előtt. A húzóerőt már nem az új képességek, hanem a szabványokon alapuló technológiák (XML, RDF, stb.) jelentik.