A feladat jóval komplexebb volt, mint amikor korábban a Mozilla internetes böngésző magyarra történő átültetésén dolgoztak, és nehezebb volt az OpenOffice.org menüjének korábbi fordításánál is, mert ezúttal néhol bonyolult, összefüggő szövegek szöveghű fordítása zajlott, és mindezt többen, egy időben végezték. Ehhez egy különleges fejlesztői rendszert is kellett alakítaniuk.

A megszállott magyar honosító csapat online és offline is dolgozott a fordításon, ez azt jelenti, hogy egy, a támogatását felajánló fővárosi művelődési házban személyesen, illetve az internet segítségével akár a távolból is be lehetett kapcsolódni a társadalmi munkába.

Fejlesztésük eredményeképpen egyébként a nemrégiben bejegyzett FSF alapítvány oldalán már elérhető az OpenOffice.org súgójának magyar, egyelőre lektorálás és hibajavítás alatt álló fordítófájlja is, amit az alábbi címen lehet megtalálni: http://www.fsf.hu/index.php/OpenOfficeHelp

Emlékeztetőül: az Openoffice.org egy nyílt forráskódú program, mely számos operációs rendszeren (Windowson, Linuxon és Solarison) futtatható, teljesen ingyenesen. Eric Raymond, az OSI (Open Source Initiative) nevű szabadszoftver-kezdeményezés egyik alapítója szerint az OpenOffice.org lehet az egyetlen reménye azoknak, akik a Microsoft - szerinte - túlzott monopóliumával fel kívánják venni a versenyt.

Különlegessége az is, hogy több nyelvre is lefordították, így a honi felhasználóknak nem kell kétségbe esniük, ha nem beszélnek idegen nyelveket. A menürendszerét egy évvel ezelőtt hasonló maratoni akcióban már átültették magyarra, és immáron a súgója is magyarul kommunikál a felhasználóval.

Úgy tudjuk, az OpenOffice.org már jóval több mint 25 nyelven érhető el, és olyan fontos funkciókkal is bír, mint például a legismertebb rivális, a Microsoft Office. Ez alatt az alábbi szolgáltatások értendőek: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő és rajzolóprogram.

"Széchenyi István 1842. november 27-én az Akadémián mint másodelnök mondott megnyitó beszédet. Beszédében a hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte. Mivel Széchenyit a nemzetet fenyegető katasztrófa előérzete töltötte el, balsejtelmeiben egyedüli reménye: a nyelv megőrzése, és ezért ragaszkodik egyik legnagyobb művének, az Akadémiának nyelvművelő feladatához" - idézi a Magyar Tudományos Akadémia történetéről szóló írást az FSF, ezzel is utalva arra, hogy komoly céljaik vannak a programok honosításával.