Linux-kaland (IV.)
Mindennapi kenyerünk
2003. február 9.
Kezdjük talán az internettel: a netezők döntő többsége ideje nagy részét e-mailezéssel és weboldalak látogatásával tölti. Amikor életemben először láttam valakit Linuxon levelet írni, teljesen elborzadtam: az illető a magamfajta grafikus felhasználó számára tökéletesen áttekinthetetlen, fekete alapon fehér betűs felület előtt ült, s egy bűvész ügyességével és fürgeségével zongorázott a billentyűkön. Sehol egy mappa, egy szűrő, egy gomb vagy bármilyen ismerős támpont. Ez volt a Pine, a Linux-guruk legkedveltebb levelezőprogramja, amelyben természetesen éppúgy vannak mappák, szűrők és gombok, mint az Outlook Expressben, csak másképp... (Amúgy nem jön rosszul némi jártasság a Pine kezelésében, ha az ember a saját gépétől távol akarja megnézni a leveleit, mert egy bármilyen karakteres konzolról, tökéletesen platformfüggetlenül bejelentkezve tudja megtenni - de most ebbe tényleg ne menjünk bele.) Ezért ne kérjen az ember Linux-guruktól tanácsot, ők a Pine-t fogják javasolni, ami teljesen érthető - az ő szempontjukból. De mi nyilván a megszokott környezetre vágyunk, ezért ne próbálkozzunk a Pine-nal, hanem válasszunk magunknak a grafikus programok bőséges kínálatából. A SuSE Linux-csomag több lehetőséget is tartalmaz, ezekből most csak kettőt emelnék ki. Az egyik a KDE részét képező (tehát bármely más disztribúcióban is megtalálható) K-Mail. Nagyon egyszerű, kis erőforrást igénylő alkalmazás, amelyben a legfontosabb funkciók - több postafiók, szűrők, mappák - könnyű kezelhetőséggel, jó áttekinthetoséggel párosulnak. Van hozzá egy Import Tool nevű segédprogram is, amellyel régi leveleinket, címjegyzékünket tudjuk konvertálni - némi macerával (de épp ez benne az izgalmas).
Bár minden lényeges dolgot tud a K-Mail, mégsem olyan szerteágazó és - nem pejoratív értelemben - "csicsás", mint a legtöbbünk által használt Outlook Express. Ennek pótlására a magyarul is elérhető, komplett internetes alkalmazás, a Mozilla a legalkalmasabb. A Mozilla a Netscape nyílt forráskódú leszármazottja, mindent megtudhatunk róla a mozilla.fsf.hu oldalon, ahonnan természetesen le is lehet tölteni a legújabb verziókat (mellesleg nemcsak Linux, hanem Windows alá is). A SuSE 8.0-s csomagja még csak egy 0.9.8 verziószámú Mozillát tartalmaz, így a bátrabbaknak mindenképpen azt javaslom, hogy az internetről letölthető legfrissebb (jelenleg az 1.2.1-es) verziót tegyék fel. (A Mozillának egyébként még az az előnye is megvan a Netscape-pel szemben, hogy tud magyarul.) A program telepítése ugyanúgy történik, mint a Windows esetében: a letöltött fájlunk (mozilla-i686-pc-linux-gnu-1.2.1-huHU.tar.gz) tömörítve tartalmazza a telepítőkészletet, de nem a megszokott Zip formátumban, hanem annak linuxos megfelelőjében, a tar.gz fájlban, amely a Konqueror fájlkezelőben kattintásra megnyílik. Ebben találjuk a mozilla-installer mappát, amelyben az azonos nevű fájlra kattintva indul meg a telepítés. (A Readmeben magyar nyelvű telepítési segédlet olvasható, mely a parancssoros telepítést tartalmazza; ha esetleg nem megy kattintással, akkor alkalmazzuk az ott leírtakat.) Ne feledkezzünk meg róla, hogy mindehhez rootként kell bejelentkeznünk, de erre a kézikönyv is többször felhívja a figyelmet. Általában is igaz: ha valami nem sikerül, nem szabad csüggedni, tessék csak emlékezni, hogy kezdetben a Windowsról is meg kellett tanulnunk sok mindent! A SuSE-csomaghoz kapott kézikönyvek a legtöbb kérdésünkre megadják a választ, csak rá kell lelni.
A Mozilla sikeres telepítése után kezdhetjük a program birtokba vételét: a levelezőbe az Outlookból egyelőre nem tudjuk konvertálni régi leveleinket (legalábbis én nem találtam erre utaló nyomot), sem beállításainkat - mivel eleve más a program logikája -, viszont címeinket importálhatjuk a CSV-fájlból (az Outlook Express képes előtte létrehozni a szükséges exportfájlt, a részleteket lásd a program fájlmenüjében az import/export alatt). A böngésző is könnyedén importálja a HTML-fájlból a könyvjelzőinket (az Internet Explorer pedig képes HTML-be exportálni). Mindez alig egy órát vesz igénybe, azaz rövid idő alatt felépíthetjük megszokott környezetünket a kényelmes internetezéshez. A Mozilla néhány megoldása, egyes szerkezeti elemei, menüpontjai ugyan eltérnek az Explorertől és az Outlooktól, de összességében nincsenek nagy különbségek, néhány nap alatt könynyedén beletanulhatunk. Van viszont egy fontos különbség: a Mozilla alaphelyzetben nem tartalmazza az Explorerbe beépített plug-ineket (pl. Macromedia Flash, Java, QuickTime), de az első alkalommal, amikor olyan weboldalon járunk, ahol szükség lenne valamelyikre, felajánlja automatikus telepítésüket. (Aki ezt nem szeretné kivárni, a böngésző súgójában a Verzióinformáció menüpont alatt eléri a szükséges oldalakat.)
Már van böngészőnk, levelezőnk, de még nem szóltunk az internetkapcsolat beállításáról. Ennek oka, hogy jó esetben már az operációs rendszer telepítésekor megtörténik, ugyanis ha a telepítési folyamat alatt modem csatlakozik a gépünkhöz, a YaST automatikusan felismeri, és rákérdez a hálózati beállításokra. Utólag pedig bármikor megtehetjük ezt a YaST-vezérlőközpont használatával - erre megint csak nem vesztegetek több szót, hiszen a kézikönyvek megfelelő segítséget nyújtanak. Ha pedig már az interneten vagyunk, és történetesen IRC-zni is akarunk, a Mozillán belül IRC-klienst is találunk. Az internetezés során felmerülő egyéb szükségletekről - biztonság, tűzfal, vírusok, ICQ stb. - pedig majd egy későbbi cikkben szólunk, illetve itt ismét segítséget nyújthatnak a kézikönyvek és a különböző linuxos weboldalak.
A mindennapi munkához számomra az internetezésen kívül még a dokumentumkezelés és a képszerkesztés tartozik hozzá, és ezzel el is érkeztünk az egyik legkényesebb területhez. Hogyan fogok MS Office-dokumentumokat megnyitni, módosítani Linux alatt? Sok Linux-ellenzőnek ez az egyik legnagyobb problémája, de én azt szoktam ilyenkor visszakérdezni: "Miért, Windows alatt nincs problémád az MS Office-dokumentumokkal?" Mert nekem bizony van! Ugyanis nem vagyok krőzus, hogy évente százezreket adjak ki az MS Office legújabb verzióiért: a mai napig a sok éve vásárolt MS Office for Windows 95 nevű programot használom, amelyben ugyan nincsenek kutyulik és kiscicák, nem is foglal el 800 MB-ot, és "fél giga" RAM sem kell hozzá, de bizony képtelen megnyitni akár az MS Office 97 által készített fájlokat is, hogy az újabb verziókat ne is említsük! (Mellesleg nem elhanyagolható különbség: egy átlagos egyoldalas dokumentum Office 95-tel elmentve 12 kB, Office 97-tel 40 kB, Office XP-vel pedig a jó ég tudja, mekkora.) Eleinte még mindenkit, aki számomra olvashatatlan fájlokat küldözgetett, udvariasan figyelmeztettem, hogy az interneten továbbított dokumentumok esetében illik pl. RTF-ben menteni Doc helyett (már csak a maroknyi MacOS-felhasználó miatt is), de később rájöttem, hogy van egyszerűbb megoldás is: a neve OpenOffice.org (mindenki csak egyszerűen OpenOffice-ként emlegeti). Ez a Windowshoz és Linuxhoz egyaránt ingyenesen beszerezhető irodai programcsomag - amely a StarOffice nyílt forráskódú továbbélése - bármely verziójú dokumentumot, Excel-táblát vagy Power Point-bemutatót képes kezelni, bár igaz, valószínűleg közel sem akkora tudású, mint óriás testvére. Megkockáztatom: az OpenOffice windowsos verziója még csak nem is olyan stabil, és nem is annyira mutatós, mint az MS Office. Óva intem tehát az MS Office elhagyásától azon olvasóimat, akiknek például gyémántbányájuk van, és iszonyatosan bonyolult bevételi kimutatásokat kell készíteniük, továbbá rendszeresen tartanak előadásokat, amelyekhez hipermédiás bemutatókat szerkesztenek, és mindezek tetejébe csak úgy tudják elképzelni az életüket, hogy egy édes kiskutya mondja meg nekik, mikor melyik gombot kell megnyomni ahhoz, hogy a legújabb rakomány gyémántról rendelkező adásvételi szerződés címe három dimenzióban forogjon, és háromezer színátmenetet tartalmazzon. Aki viszont beéri ennél valamivel kevesebbel is, az nyugodtan próbálkozzon meg az OpenOffice-szal, akár Windows alatt is.
A SuSE-csomag tartalmazza az OpenOffice magyar nyelvű verzióját magyar helyesírás-ellenőrzővel. Ha a Linux telepítésekor nem választottuk ki, utólag is feltehetjük a YaST-vezérlőközponttal, éppúgy, mint bármely más programot. Kezelésénél - kicsit hasonlóan ahhoz, ahogy az Outlook Express és az Explorer megfelelőit a Mozillánál egy alkalmazáson belül találtuk meg - itt is azt kell megtanulnunk, hogy a program nem külön szövegszerkesztőből, táblázatkezelőből és bemutatókészítőből áll. Mindezt egy alkalmazáson belül tartalmazza, és aszerint, hogy milyen fájlra kattintunk rá, nyitja meg a hozzá tartozó alkalmazástípust, illetve új fájl készítésénél a fájlmenü Új pontja alatt választhatjuk ki, hogy mit szeretnénk létrehozni: szöveges dokumentumot, munkafüzetet, bemutatót, rajzot, HTML-oldalt stb. Próbaképpen megnyitottam többféle Word-, Excel- és Power Point-fájlt, s az OpenOffice mindegyiket kezelni tudta, függetlenül attól, hogy azok az MS Office mely verziójával készültek. Megpróbáltam ugyanezt fordítva is: az OpenOffice-szal készült .doc és .xls kiterjesztésű fájlok mindegyike működőképes volt a mentéskor kiválasztott formátumnak megfelelő MS Office-alkalmazással. Más kérdés, hogy a dokumentumok formázásai nem teljesen ugyanúgy jelennek meg: elsősorban a klasszikus ékezetproblémával találkoztam, azaz azok a magyar ékezetek - ugye emlékszünk még az előző számból az "árvízturő tükörfúrógép"-re? -, amelyek az egyik alkalmazásban még jól látszottak, a másikban néhány betűtípusnál az ismert hullámvonalra vagy kalapra változtak. Ezenkívül a bekezdések, felsorolások, fej- és láblécek, címsorok, lábjegyzetek stb. megjelenésében is tapasztalhatunk eltéréseket, de ezek összességében nem befolyásolják a dokumentum használhatóságát. Megnyitottam például egy szakdolgozatot, amelyben tartalom- és irodalomjegyzék, lábjegyzetek, ábrák, valamint grafikonok egyaránt szerepeltek, és nem tapasztaltam különösebb problémát. (Például olyan típusú eltérés volt, hogy a címsorszámozásnál a szám és a szöveg közötti távolság kisebb lett az eredetinél.)
Bár ezt a cikket már OpenOffice-szal írom, egyelőre még kevés a tapasztalatom. Mivel nem tartozom a gyémántbánya-tulajdonosok közé, viszonylag ritkán kell nagyon bonyolult dokumentumokat létrehoznom, de a program lehetőségeit megvizsgálva úgy látom, hogy nem szenvedek majd hiányt semmiben. A menükben majdnem minden funkciót a szokott helyen találtam meg, az összes szükséges formázási lehetőség elérhető, és itt is lehet sablonokat létrehozni egy-egy bevált stílus mentésére, ismételt alkalmazására. Még egy "segítő" is rendelkezésünkre áll - amit persze ki lehet kapcsolni -, és ismerve a linuxos társadalom önfejlesztő (és egyúttal talán önsorsrontó) készségét, valószínűleg előbb-utóbb a mostani elkenődött sárga folt helyett (azt hiszem, villogó villanykörtét ábrázol) kiskutyát vagy kismacskát, esetleg mosolygó gemkapcsot is lehet majd választani.
Linuxra való áttérésem végső tesztje e cikk útja a publikációig: most mentem a dokumentumot RTF-ben, majd elküldöm a kiadónak e-mail csatolmányként a Mozilla segítségével. Ha ezt most olvassa valaki, és olvasható is, akkor feltehetőleg sikerült...
*
Magyarországi Linux-címek:
mlf.linux.rulez.org/mlf/forrasok.html
www.gnu.ai.mit.edu/home.hu.html
Ismertebb disztribúciók:
Kapcsolódó cikkek
- Linux-kaland (V.)
- Bejegyezték a Szabad Szoftver Alapítványt
- Egy év után ismét OpenOffice.org honosító hétvége
- Terjed a Linux a mobilokon
- Ha lassan is, de feljövőben a Linux
- A Microsoft megjelenik a Linux-platformon?
- Linux-kaland (III.)
- eWeek, új színfolt a ZDneten
- Linux-kaland (II.)
- Torvalds: Jövő júniusra várható a következő Linux verzió