Nos, néhányan úgy találták, hogy a jelenére sem: a lengyel delegáció a köd miatt visszafordult Prága repülőtere felett. Így a meglehetősen szűk körű konferencián körülbelül 25 újságíró és cégszakember vett részt Ausztriából, Csehországból, Magyarországról, Szlovákiából, Szlovéniából. A téma izgalmas és általános volt: erőforrásokat kellene fordítani a tudományos jövőkutatásra, mégpedig az eredmények gyakorlati haszna érdekében. Bennünk, közép-kelet-európaiakban némi emlékek ébrednek, amikor a jövő tudományos igényű feltárására vállalkoznak cégek és szervezetek, s eredményeiket a gyakorlatba akarják átültetni. Az azonban kétségtelen, hogy az ipar, a piac szűkebb érdeke is a nem túl rövid távú prognózis. Vannak-e olyan törvények, amelyek túlmutatnak a technológiai fejlődés rövid távon is megrendítő tempóján? Nyilván merészség és invencióval párosuló komoly tudományos energia kell ahhoz, hogy negyed évszázadra merészeljen prognózist adni egy cég, amely ebből ráadásul meg is akar élni. Hiszen egyetlen emberöltőn belül szembesül számításai és jóslatai sorsával.

Mégis növekvő presztízsnek örvendenek a jövőkutató intézmények. Az ipari érdek pedig hajlandó beszállni a támogatásukba: a Unisys számítástechnikai világcég a kultúra támogatására fordítható erőforrásaiból egyebek mellett éppen a GFF létrejöttét kezdeményezte.

A GFF mindamellett független társaság - tagjai akadémikusok, jövőkutatók és üzleti guruk -, amelyet csatlakozó szervezetek aurája vesz körül. Közvetlen célja, hogy folyamatosan segítsen a vállalatoknak a jövőre való felkészülésben. Rendszeresen kikéri a tagok véleményét, sőt meghatározott kutatási projekteket indítva ki is tágítja ezt a kört, és erre támaszkodva alakít ki úgynevezett példahelyzeteket, azaz a jövő folyamatainak lehetséges változatait, elsősorban a cégek és kormányzatok szemszögéből tekintve. Kialakulóban van a tudásbázis és egy módszertan, amellyel a vállalatok a jövőről való gondolkodást beépíthetik stratégiai tervezési eljárásukba. Erre való tekintettel az előrejelzések fő távlata 5-10 év.

Érthető, hogy a számítástechnika miért érdekelt különösképpen a futurológiában. Egyrészt folyamatainak dinamizmusa okán a legjobb kísérleti terep, másrészt a korrekt tudományos jövőkutatás számításigénye erőteljesen növekszik, hiszen a társadalmi folyamatok igen bonyolultak, harmadrészt pedig a folyamatok előre látására gyorsaságuk miatt piacilag különösen érzékenyek ezen a területen a cégek, közvetlenül érzik az effajta befektetés szükségességét.

Végül vessünk futó pillantást néhány GFF-felmérés tanulságaira! Rövid távon döntően meg fog erősödni a szubjektív vásárlói preferencia hatása, amely a vállalatok szellemi imázsát és erőforrásait honorálja. A következő öt évben új fogyasztói mozgalmak várhatók, amelyek a pénzügyi és tőzsdei teljesítmény mellé lépnek a világ kereskedelmi piacának hajtóerejeként. A piaci értékítéleteket ilyesféle szempontok szabják meg lényeges mértékben: a folyamatos és növekvő törődés a környezeti problémákkal, a tudatos takarékosság felmutatása, a "tisztesség", illetve az életminőség szempontjának súlya a vállalati attitűdben.

Mindez a hagyományos piaci erőviszonyokat és a cégeket új versenyhelyzetek s kihívások elé állítja. Csökken a hagyományos imázs értéke, a vállalatok rövid távon súlyos alkalmazkodási kényszernek lesznek kitéve, a vezetésüknek pedig alapvetően demokratizálódnia kell. A cégvezetők több mint fele ma úgy gondolja, hogy radikális változások nem várhatók, s hogy ez jó, mert a szervezetük nem is volna képes gyökeres megújulásra (mindegy, milyen okkal magyarázva). A GFF pedig ehhez kapcsolódó felmérései alapján is úgy véli, hogy a vállalatok nagy része tragikusan felkészületlen még a legközelebbi jövőt illetőleg is.