Öt különböző mesterségesintelligencia-modell kapta meg egy képzeletbeli ország politikai pártjainak irányítását, döntéseiket pedig 12 éven át vizsgálták a kutatók. A 186 szimulációt felölelő magyar kutatás arra jutott, hogy a modellek idővel egyre kevésbé ragaszkodtak az eredeti pártprogramokhoz, döntéseiket pedig az is jelentősen befolyásolta, milyen formában kapták meg a híreket. A kísérlet most a nyilvánosság előtt folytatódik, így bárki részt vehet a virtuális ország jövőjének alakításában.

Mi történne, ha egy ország parlamentjében nem emberek, hanem mesterséges intelligenciák döntenének a törvényekről? Ezt a kérdést vizsgálták a Kreatív Kontroll kutatói, akik létrehozták Árkádia nevĹą virtuális országot. A százfős parlamentben öt, eltérő politikai nézeteket képviselő párt versengett egymással.

A pártok élére nyelvi modelleket állítottak, amelyek törvényjavaslatokat dolgoztak ki, vitákban vettek részt, koalíciókat alakítottak és szavaztak. A kutatás során 146, mesterséges intelligenciával végzett szimulációt és 40 kontrollfutást elemeztek, amelyekben nem használtak ilyen modelleket. Minden futás 12 virtuális évet, két parlamenti választást és 48 ülésszakot foglalt magában. A kísérletben az Anthropic, az OpenAI, a Google, a DeepSeek és a Mistral egy-egy modellje vett részt.

Az eredmények azt mutatták, hogy azonos politikai és gazdasági kiindulófeltételek mellett is jelentősen eltérő eredmények születtek attól függően, melyik mesterségesintelligencia-modell irányította a pártokat.

„Ma már sok politikus nyelvi modellel írja a beszédét. Árkádiában megmutattuk, hogy a modell nem semleges írnok: saját hajlamai vannak, és aki a háttéranyagot írja neki, az irányítja a döntését. Ez nem a jövő kérdése, hanem a máé. Ha a demokráciát komolyan vesszük, tudnunk kell, ki ül valójában a beszédíró székében” – mondta Sipos Zoltán AI-kutató, a vizsgálatot végző Kreatív Kontroll vezetője.

Sipos ZoltĂĄn

Ugyanazokból a feltételekből eltérő politikai eredmények születtek

Árkádia parlamentjében öt párt küzdött a hatalomért: a zöld-liberális Ligetkör, a baloldali Közös Asztal, a piacpárti Nyitott Piac Szövetség, a tekintélyelvĹą-nemzeti Bástya és a regionalista Tájak Uniója. Az ország gazdasági folyamatait matematikai modell szimulálta, így a parlamentben meghozott döntések a gazdasági mutatók alakulására is hatással voltak.

A kutatók statisztikailag is igazolható eltéréseket fedeztek fel az egyes nyelvi modellek döntései között. Az eredmények szerint két különböző modell mĹąködése között nagyobb különbség mutatkozott, mint ugyanazon modell két, egymástól független futása során.

Különösen érdekes eredményeket hozott a gazdaságpolitika vizsgálata. A korábbi kérdőíves kutatások alapján a szakemberek arra számítottak, hogy a modellek inkább baloldali gazdaságpolitikai irányba mozdulnak majd el. Ez az első parlamenti ciklusban valóban megfigyelhető volt, a 12 éves időszak végére azonban egyik modell sem eredményezett a kontrollfutásnál baloldalibb gazdasági helyzetet. Három modell esetében kifejezetten jobboldalibb irányú elmozdulást mértek.

A folyamatban a választási rendszernek is szerepe lehetett. A szimulált választók a válságok után rendszeresen a hivatalban lévő pártok ellen fordultak, így a harmadik ciklusban gyakran a piacpárti politikai erő került hatalomra. A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a virtuális választók előre meghatározott matematikai szabályok szerint mĹąködtek, ezért viselkedésükből nem lehet közvetlen következtetéseket levonni a valódi választók döntéseire vonatkozóan.

A modellek idővel saját pártprogramjuktól is eltávolodtak

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a mesterséges intelligenciák politikai következetessége az idő előrehaladtával csökkent. Mind az öt modell egyre gyakrabban hozott olyan döntéseket, amelyek nem feleltek meg az általa képviselt párt eredeti programjának. A leggyengébben teljesítő modell a harmadik ciklusra szinte teljesen elveszítette a programhoz való hĹąségét.

Az utólagos elemzés alapján a modellek sok esetben inkább az aktuális politikai szerepükhöz igazították a viselkedésüket. Kormányon hajlamosak voltak támogatni az előterjesztéseket, ellenzékben viszont inkább elutasították azokat – olykor akkor is, ha ezzel saját pártjuk céljaival kerültek ellentmondásba.

Különösen szembetĹąnő volt a rendpárti Bástya esete: a pártprogram követésének mértéke mind az öt modellnél jelentősen visszaesett.

Az eredmények arra utalnak, hogy a politikai szerepkörbe helyezett nyelvi modellek hosszabb távon eltávolodhatnak az eredetileg meghatározott értékektől és céloktól. Ez komoly kérdéseket vet fel, ha a technológiát tartósan politikai döntések előkészítésére vagy támogatására használják.

A hírek megfogalmazása is megváltoztathatta a döntéseket

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, mennyire befolyásolhatók a modellek a kapott információk tálalásával. Ennek vizsgálatához ugyanazokat az eseményeket kétféle formában mutatták be nekik: részletes hírszövegként, illetve rövid, semleges leírásként. Ezután összehasonlították a modellek döntéseit.

A két modellcsaládot érintő kiegészítő vizsgálatban a hírek bemutatási módjának megváltoztatása még az egyik fő eredmény irányát is megfordította. Ezzel szemben az alaputasítások átfogalmazása nem eredményezett a véletlenszerĹą ingadozásnál jelentősebb eltérést.

Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csupán az számít, milyen információkhoz jut hozzá egy mesterséges intelligencia, hanem az is, hogyan fogalmazzák meg és rendezik el ezeket az információkat. Ha a nyelvi modelleket politikai folyamatokban alkalmazzák, az információkat előkészítő személyeknek és szervezeteknek is jelentős befolyásuk lehet a döntésekre.

„A pápa láthatatlan infrastruktúrának nevezte azt, amit a modellek építői beleírnak a gépbe. Mi ezt az infrastruktúrát tettük láthatóvá: egy egész ország tizenkét évnyi döntésén át mértük meg, merre húznak a modellek, és ki tudja őket elhúzni. Az eredmény nem megnyugtató. A választó a pártot látja, a modellt nem, pedig a modell is ott ül a teremben” – fogalmazott Sipos Zoltán, a Kreatív Kontroll vezetője.

A kutatás különösen aktuális annak fényében, hogy a nyelvi modellek már a politikai kommunikációban és a döntés-előkészítésben is megjelentek. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Árkádia egy szimulált környezet, így az eredmények nem tekinthetők a valós politikai folyamatok közvetlen előrejelzésének. Elsősorban arra világítanak rá, milyen lehetőségeket és kockázatokat rejthet a mesterséges intelligencia politikai alkalmazása.

A nyilvánosság előtt folytatódik Árkádia kísérlete

A kutatás következő szakaszában a virtuális ország parlamentje már a nyilvánosság bevonásával mĹąködik tovább. A tervek szerint Árkádia újabb 12 virtuális éve mindössze egy hét alatt telik majd el, naponta hét parlamenti ülésszakkal, híradókkal és újságokkal kiegészítve.

Az új évadban a vezető fejlesztőcégek modelljei irányítják majd a pártokat. A modellek és a politikai szervezetek párosításáról nyilvános sorsolás dönt, a választásokat követően pedig újraosztják a szerepeket.

A korábbi szimulációkban a modelleknek többek között energiaválságra, pusztító erdőtĹązre és a korrupcióellenes hivatal függetlenségével kapcsolatos kérdésekre kellett reagálniuk. Az erdőtĹąz például jól szemléltette a modellek közötti különbségeket: ugyanazt a rendpárti programot követve mind az öt modell más-más törvényjavaslatot dolgozott ki.

Az érdeklődők az aiparlament.hu oldalon regisztrálhatnak Árkádia állampolgáraként. A résztvevők az évad fontos fordulópontjain szavazhatnak arról, milyen rendkívüli eseményekkel kelljen szembenéznie a virtuális országnak.

A kísérlet végére az is kiderül, hogy az öt mesterségesintelligencia-modell által vezetett párt közül melyik kerül ki győztesen, és melyik adja majd Árkádia miniszterelnökét.

English Summary

A Hungarian research project called Arcadia examined how five AI models governed political parties in a simulated country over 12 virtual years and 186 simulations. The findings revealed significant differences in political and economic decisions across models, even when they started under identical conditions. All five models gradually became less loyal to their assigned party platforms, often prioritizing their roles in government or opposition over their original political principles. The study also found that the way news was presented could substantially influence the models’ decisions, highlighting the potential impact of information framing on AI-driven political processes. Although the results cannot be directly applied to real-world elections, they raise important questions about transparency, accountability, and the use of AI in political decision-making. The experiment is now opening to the public, allowing participants to register as citizens of Arcadia and vote on events shaping the country’s virtual future.