Magyarországon a bérek felzárkózása gyorsabban halad, mint a termelékenységé, miközben a foglalkoztatás növelésére építő növekedés nem fenntartható – figyelmeztet a McKinsey & Company frissen megjelent tanulmánya. A McKinsey elemzése szerint a mesterséges intelligencia lehet a kitörési pont, de csak akkor, ha a vállalatok egyszerĹą technológiai eszköz helyett a mĹąködésük újragondolásának motorjaként tekintenek rá.

A magyar reálbérek 2008 óta több mint 50 százalékkal nőttek, miközben a foglalkoztatottság ma már meghaladja a 80 százalékot – derül ki a McKinsey & Company Prompt Magyarország – A mesterséges intelligencia hatása a gazdaság versenyképességére címĹą, júniusban megjelent tanulmányából. A McKinsey elemzői szerint azonban a további bérfelzárkózásunk, és vele a hazai gazdaság eddigi növekedési modellje kemény korlátba ütközik: a magyar vállalatok egységnyi munkaerőköltsége az elmúlt évtizedben jóval gyorsabban emelkedett, mint a termelékenységük. A tanulmány szerint – miután a növekedés extenzív forrásai mára kifulladtak – a magyar gazdaságban termelékenységi fordulatot kell végrehajtani. A váltás legfontosabb eszköze a mesterséges intelligencia – ennek alkalmazhatóságáról, gazdasági szektoronkénti hatásáról szól a részletes, adatokkal sĹąrĹąn alátámasztott és vállalatvezetői interjúkat is tartalmazó tanulmány.

A McKinsey Global Institute becslése szerint a magyar gazdaságban az MI-vel elméletileg kiváltható munkafeladatok értéke nagyságrendileg 15 milliárd euróra tehető, ami a magyar GDP 6-7%-ának felel meg, és összemérhető a kormány tárgyalásai nyomán most felhasználhatóvá váló uniós támogatások teljes összegével. 

Ahhoz azonban, hogy ez a potenciál megvalósuljon, mind a magán-, mind az állami szektorban szemléletváltásra és a munkafolyamatok újraszervezésére van szükség. A tanulmány rámutat azokra a hiányosságokra, amelyek korlátozzák az MI hatásainak érvényesülését – mint például a gazdasági szerkezet egyenlőtlensége, a gyakran változó szabályozási környezet vagy a szétaprózott fejlesztési források. Felsorolja ugyanakkor a meglévő előnyöket is, mint a digitális infrastruktúra és az e-közigazgatás fejlettsége – ezek alapozhatják meg az MI-re épülő termelékenységi fordulatot. A megvalósítás sikere három alapfeltételen múlik: a munkavállalói kompetenciákon, a mĹąködési modellen, valamint az adat- és technológiai alapokon. 

Magyarország számára öt olyan stratégiai terület rajzolódik ki, ahol az MI viszonylag gyorsan kézzelfogható termelékenységi hatást hozhat: a kkv-k felzárkóztatásában, az oktatásban és átképzésben, az ágazati MI-bajnokok felépítésében, az államigazgatásban, valamint az egészségügyben. 

„A magyar gazdaság lépéselőnybe kerülhet, ha minél hamarabb kihasználja az MI-ben rejlő lehetőségeket” – mondta Havas András, a McKinsey partnere. „Most esély nyílhat olyan képességek megszerzésére is, amelyek korábban – a tőke vagy megfelelő háttérinfrastruktúra hiányában – csak a hagyományosan előnyt élvező, nagy és fejlett gazdaságok számára voltak hozzáférhetők. Az MI kitörési pont lehet Magyarország és a régió számára, ugyanakkor ennek feltételeit nem annyira magában a technológiában kell keresni, mint inkább az alkalmazás átgondoltságában és kifinomultságában.”

„Az MI a gazdaság minden szegmensét érinti, és átalakítja a munka természetét, ezért állítjuk azt, hogy átfogó modellváltásra van szükség” – mondja Matécsa Márta, a McKinsey partnere. „Épp a sokszínĹą felhasználási módjai, a könnyĹą hozzáférhetősége és költséghatékonysága miatt, az MI felébresztheti a kkv-kban szunnyadó innovációs potenciált, ami fontos motorja lehet a jövő gazdasági növekedésének.”

A McKinsey tanulmánya egyértelmĹą kitörési pontként azonosítja az MI-t, azonban azt is kiemeli, hogy önmagában nem oldja meg Magyarország termelékenységi problémáit. Lényeges, hogy az emberek, az állam és a vállalatok az átalakítás motorjaként használják a mesterséges intelligenciát.

English Summary

A recent McKinsey & Company study warns that Hungary’s wage growth has been outpacing productivity gains, creating an unsustainable economic model. While employment has reached over 80%, further convergence in wages is increasingly constrained by weak productivity growth. The report argues that Hungary must shift from an extensive growth model based on expanding labor supply to one driven by productivity improvements.

Artificial intelligence is identified as the key potential catalyst for this transformation. McKinsey estimates that AI could unlock tasks worth around €15 billion in the Hungarian economy, equivalent to 6–7% of GDP. However, realizing this potential requires more than adopting new technology; it demands a fundamental redesign of business operations and workflows.

The study highlights several barriers, including structural inequalities in the economy, frequent regulatory changes, and fragmented development funding. At the same time, it points to strengths such as relatively advanced digital infrastructure and e-government systems. Success will depend on improving workforce skills, modernizing operating models, and strengthening data and technology foundations.

The report identifies five key areas where AI could quickly boost productivity: SMEs, education and retraining, building sector-specific AI leaders, public administration, and healthcare. Overall, McKinsey concludes that AI alone will not solve Hungary’s competitiveness challenges, but it can become a powerful driver of a broader economic transformation if applied strategically.