A jövő sikeres egészségügyi szervezetei nem pusztán digitális megoldásokat építenek be meglévő folyamataikba, hanem újragondolják az ellátás teljes mĹąködési modelljét. Az elszigetelt, epizodikus ellátást egyre inkább integrált betegutak válthatják fel, amelyek a megelőzéstől és a diagnózistól kezdve a kezelésen át egészen az utánkövetésig összefüggő rendszert alkotnak.

A társadalmi elvárások is ebbe az irányba mutatnak. A PwC kutatása szerint a válaszadók 65%-a olyan egészségügyi rendszert szeretne, amely a betegségek kezelésénél nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre. Ugyanakkor mindössze 26% elégedett a digitális egészségügyi szolgáltatások jelenlegi alapjaival, ami egyértelmĹąen jelzi a betegutak és az ellátási modellek fejlesztésének szükségességét.

„Az egészségügy jövője nem a rendelőben kezdődik, hanem az otthonokban, a munkahelyeken, a viselhető eszközökön keresztül és az adatok által formálódik. Az intézményközpontú szemléletet fokozatosan felváltja az emberközpontú, folyamatos és előrejelző mĹąködés” – hangsúlyozta dr. Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi szakértője.

A mesterséges intelligencia mint az egészségügy új infrastruktúrája

A mesterséges intelligencia szerepe az egészségügyben ma már jóval túlmutat az adminisztratív folyamatok támogatásán. Egyre fontosabb feladatot kap a kockázatok azonosításában, az állapotromlás korai felismerésében, a betegutak optimalizálásában és a megelőző beavatkozások támogatásában.

Az MI valódi értékét egyre inkább az alapján mérik, hogy milyen hatással van a betegkimenetelekre és az egészségügyi rendszer teljesítményére. Ehhez azonban megfelelő adatkezelési, informatikai és biztonsági háttérre van szükség, amely számos egészségügyi rendszerben még fejlesztésre szorul.

A technológiai fejlődés következtében a rutinszerĹą és adminisztratív feladatok egy része automatizálhatóvá válik, így az egészségügyi szakemberek nagyobb hangsúlyt helyezhetnek a komplex döntések meghozatalára, a szakmai validációra és a betegkommunikációra. Az egészségügyi kapacitás fogalma is átalakul: a jövőben nem csupán az orvosok, ápolók vagy kórházi ágyak száma határozza meg a rendszer teljesítményét, hanem az adatok gyors és hatékony feldolgozásának képessége, az úgynevezett algoritmikus kapacitás is.

„A legerősebb egészségügyi rendszerek nem feltétlenül azok lesznek, amelyek a legtöbb adatot gyĹąjtik, hanem azok, amelyek a rendelkezésre álló információkat a leggyorsabban és legbiztonságosabban képesek jobb döntésekké alakítani. Az adatok stratégiai erőforrássá válnak, de csak akkor teremtenek valódi értéket, ha kezelésük átlátható és biztonságos. A digitális egészségügy sikere ezért nem csupán technológiai, hanem bizalmi kérdés is” – tette hozzá a szakértő.

Forrás: PwC

Az ellátás új helyszínei

A páciensek ma már ugyanazt az egyszerĹą, gyors és személyre szabott szolgáltatási élményt várják el az egészségügyben, amelyet más ágazatokban megszoktak. Ennek megfelelően a rendelő és a kórház fokozatosan elveszíti kizárólagos szerepét az ellátásban.

Bár a válaszadók 72%-a az elmúlt évben még hagyományos rendelőben kapott egészségügyi szolgáltatást, mindössze 34% tekintené ezt a jövőben elsődleges ellátási helyszínnek. A rutinszerĹą kontrollok, a krónikus betegek gondozása és a megelőző ellátások egyre inkább otthonközeli, közösségi, virtuális vagy hibrid formában valósulhatnak meg, míg a kórházak szerepe a komplex, akut és nagy erőforrásigényĹą beavatkozásokra koncentrálódik.

A betegút kerül a középpontba

A jövő egészségügyi rendszereiben a betegút válik a szervezés alapegységévé. Az ellátást a megelőzéstől a diagnózison és a kezelésen át az utánkövetésig egységes folyamatként kezelik, ami különösen fontos az idősödő társadalmak, a krónikus betegségek terjedése és a több betegséggel együtt élő páciensek számának növekedése miatt.

Ez a szemléletváltás a finanszírozási modellek átalakulását is magával hozza. Az értékalapú egészségügyi rendszerek térnyerésével a hangsúly a beavatkozások mennyiségéről a beteg számára elért eredményekre helyeződik át. A jövőben nem az lesz a legfontosabb mutató, hogy hány vizsgálat, vizit vagy kórházi nap történt, hanem az, hogy sikerült-e javítani a beteg állapotát, megelőzni az egészségromlást és hosszú távon fenntartani az elért egészségnyereséget.

Az adat mint döntéstámogató erőforrás

A PwC Global Health Report szerint a megelőzésközpontú és MI-alapú egészségügyi mĹąködés egyik alapfeltétele az adatlikviditás, vagyis az egészségügyi adatok biztonságos, szabványos és értelmezhető áramlása.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a klinikai dokumentációkban, képalkotó rendszerekben, biztosítói adatbázisokban, viselhető eszközökben és otthoni monitorozó megoldásokban keletkező információk összekapcsolhatók, és közvetlenül beépíthetők az ellátási folyamatokba.

Ezzel párhuzamosan egyre inkább elmosódik a határ az egészségügyi és a jólléti szolgáltatások között. A digitális technológiák lehetővé teszik, hogy az emberek az ellátórendszeren kívül is aktívan nyomon kövessék és formálják saját egészségi állapotukat.

Az életminőség kerül előtérbe

A PwC szakértői szerint a globális trendek egyértelmĹą irányt mutatnak a magyar egészségügyi ökoszisztéma számára is. Az adatalapú ellátásszervezés, a digitális betegutak, az otthonközeli ellátási modellek és a prevenció jelentősége Magyarországon is tovább erősödik.

A következő évek egyik legfontosabb kihívása az lesz, hogyan lehet a rendelkezésre álló erőforrásokat úgy szervezni, hogy a betegek gyorsabban, egyszerĹąbben és személyre szabottabb módon juthassanak megfelelő ellátáshoz.

Az egészségügy végső célja pedig egyre kevésbé a puszta élethossz növelése, és egyre inkább az egészségben eltöltött évek számának gyarapítása. A WHO adataira épülő elemzések szerint az emberek átlagosan közel tíz évet élnek valamilyen betegség vagy funkcionális korlátozottság mellett. Ezért a hangsúly a jövőben az önállóság, a funkcionalitás, a társadalmi aktivitás és a munkaképesség minél hosszabb megőrzésére helyeződik.

Ebben kiemelt szerepet kapnak az otthoni és közösségi ellátási formák, az asszisztív technológiák, a rehabilitációs szolgáltatások, a digitális monitorozási rendszerek, valamint a többgenerációs közösségi modellek, amelyek együttesen járulhatnak hozzá a jobb életminőséghez és az egészségben eltöltött évek számának növeléséhez.

Módszertan

A PwC Global Health Report a PwC globális szakértőinek elemzésére, iparági adatokra és több nemzetközi PwC-felmérés eredményeire épül. A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon az egészségügyi ágazatot 2026-tól meghatározó strukturális trendekről. Az elemzés az adatalapú egészségügy, a mesterséges intelligencia, a fogyasztói elvárások változása, az értékalapú ellátási modellek és a hosszabb, egészségesebb életet támogató rendszerszintĹą megoldások összefüggéseit vizsgálja, és ezek stratégiai hatásait értékeli az egészségügyi szereplők számára.

English Summary

The future of healthcare is increasingly shifting beyond hospitals and clinics into people’s everyday lives, supported by digital technologies, wearable devices, and virtual care services. According to the PwC Global Health Report, 70% of respondents use some form of health technology on a monthly basis, highlighting the growing demand for more accessible and personalized care. Healthcare systems are moving from treatment-focused models toward prevention, prediction, and continuous patient engagement, enabled by data and artificial intelligence. AI is expected to play a key role in identifying health risks, supporting clinical decision-making, and improving patient outcomes, while secure and effective data management becomes a strategic priority. At the same time, care delivery is expanding into homes, communities, and hybrid environments, reducing reliance on traditional healthcare facilities. Ultimately, the sector’s focus is shifting from simply extending lifespan to increasing the number of years people live in good health and maintain their quality of life.