A magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók több mint 40 százaléka mutat depresszióra utaló tüneteket – erre is felhívja a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézetének legfrissebb tanulmánykötete. A szerzők szerint a fiatalok sok esetben a közösségi médiában próbálnak menedéket találni a szorongás ellen, ez azonban gyakran tovább mélyíti a problémáikat.

„A média hatása a gyermekek pszichés fejlődésére” címĹą, Nyakas Levente intézetvezető szerkesztésében megjelent kötet a Médiatudományi Könyvtár 61. darabja. A kiadvány egy korábbi tudományos konferencia előadásainak szerkesztett változatait tartalmazza, és több tudományterület szemszögéből vizsgálja a digitális környezet, valamint a gyermekek és fiatalok érzelmi, társadalmi és jogi helyzetének összefüggéseit.

A könyv egyik központi témája a felsőoktatásban tanulók mentális állapota. Tari Annamária kutatásokat ismertető tanulmánya szerint a diákok több mint 40 százaléka tapasztal depresszív tüneteket, és csaknem ugyanennyien számoltak be öngyilkossági gondolatokról is. A fiatalok sokszor a közösségi média túlzott használatával próbálják csökkenteni a szorongásukat, ami hosszabb távon inkább súlyosbítja a lelki problémákat. A szerző arra is rámutat, hogy a Z és az alfa generáció különösen sérülékeny, hiszen a digitális tér már egészen korai életkorban hatással van személyiségfejlődésükre.

Koncz Patrik, Demetrovics Zsolt és Király Orsolya tanulmánya a videojáték-használatot vizsgálja. Eredményeik szerint a magyar tinédzserek közel 72 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal, a fiúk pedig hetente átlagosan több mint 17 órát töltenek ezzel. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a virtuális világba való menekülés gyakran meglévő problémák – például ADHD vagy depresszió – jele lehet, a túlzott játékhasználat pedig komoly társas és iskolai nehézségeket okozhat.

A kötet kitér a káros médiatartalmak pszichés hatásaira is. Hal Melinda szerint a szexualitás és az agresszió együttes megjelenése rendkívül erős hatást gyakorolhat a fejlődő idegrendszerre. Jantek Gyöngyvér arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatalok ma átlagosan 11–12 éves korban találkoznak először pornográf tartalmakkal, amelyek jelentősen alakíthatják szexuális önképüket és irreális elvárásokat alakíthatnak ki bennük.

A szociológiai fejezetekben Székely Levente mutatja be a „behuzalozott” generáció mindennapjait: a fiatalok 97 százaléka napi szinten internetezik, míg 43 százalékuk gyakorlatilag folyamatosan online jelen van. Guld Ádám a „TikTok-hadviselés” jelenségét elemezve arra világít rá, hogy a Z generáció számára az influenszerek egyre inkább elsődleges információforrássá válnak például az orosz–ukrán háború kapcsán, ami összemossa a hiteles tájékoztatás és a személyes vélemény határait.

A kötet utolsó része a jogi kérdéseket tárgyalja. Nyakas Levente szerint ellentmondásos helyzetet teremt, hogy míg a fizikai adathordozókon terjesztett filmekre szigorú hazai gyermekvédelmi szabályok vonatkoznak, addig a streamingplatformok esetében sokszor a szolgáltató országának enyhébb szabályozása érvényesül. Sorbán Kinga az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a DSA hatásait elemzi, Monori Zsuzsanna Éva pedig az NMHH lehetőségeit és korlátait mutatja be a médiatartalmak ellenőrzésében. Fazekas Ildikó tanulmánya a gyermekeket védő nemzetközi reklámszabályozási trendeket tekinti át, kiemelve, hogy a felelős marketing a márkák hosszú távú érdeke is.

A tanulmánykötet célja, hogy a tudományos eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak az oktatásban, a gyermekvédelemben és a szakpolitikai döntéshozatalban. A kiadvány az MTMI gondozásában jelent meg, és digitális formában is elérhető.

English Summary

A recent volume published by the Institute for Media Studies of the National Media and Infocommunications Authority (NMHH) highlights concerning findings about the mental health of university students in Hungary. According to the studies included in the publication, more than 40 percent of higher education students show symptoms associated with depression, and many also report suicidal thoughts. Researchers emphasize that young people often turn to social media as a coping mechanism for anxiety, which can ultimately worsen their psychological condition. The volume also examines digital media use among adolescents, noting high rates of video gaming and extensive daily internet use, particularly among Generation Z. In addition, it discusses the early exposure of young people to harmful online content, such as pornography, and its potential impact on their sexual development and expectations. The book aims to provide a multidisciplinary overview of how the digital environment shapes the emotional, social, and legal conditions of children and young people.