Világszerte a vállalatok közel 90%-a használ valamilyen mesterséges intelligencia-alapú megoldást legalább egy üzleti funkcióban, ugyanakkor az induló projektek csupán mintegy tizede jut túl a kísérleti szakaszon és épül be a napi folyamatokba. Az AI-robbanást övező eufória lecsengésével hazai és nemzetközi szinten is egyre világosabbá válik: nem a technológia jelenti a szĹąk keresztmetszetet, hanem a mĹąködési keretek hiánya – hívja fel a figyelmet Laczkó Gábor, a Stylers Group alapító tulajdonosa, AI stratégiai tanácsadója.

Miközben a vállalatok világszerte rekordösszegeket fordítanak mesterséges intelligenciára – a globális AI-költés 2026-ban várhatóan meghaladja a 2,5 billió dollárt, ami közel 44%-os éves növekedést jelent a tavalyi évhez képest –, az üzleti eredmények már nem olyan biztatóak. Az MIT riportja szerint a generatív AI-eszközökbe fektetett erőforrások mindössze 5%-a hoz mérhető eredményeket, az összes mesterséges intelligencia-alapú projekt kétharmada pedig nem jut el a skálázásig. 

A globális és hazai tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy az AI-projektek jelentős része megreked a kísérleti fázisban, vagy ami még rosszabb: láthatatlanul égeti a vállalat erőforrásait, miközben nem hoz üzleti értéket. Még egy érdekesség: a pénzügyi megtérülés háromnegyede az AI-fejlesztéseket megvalósító cégek 20%-ánál koncentrálódik – vagyis ők valamit nagyon jól csinálnak. De mégis mit?

„Azok a szervezetek, amelyek kiforrott AI-stratégia mentén építkeznek, akár kétszer nagyobb arányban képesek sikeres projekteket megvalósítani, mint azok, amelyek ad hoc módon vezetnek be megoldásokat, nem terjesztik ki az egész szervezetre a fejlesztéseket és nem vonják be a munkavállalókat már az első lépésektől kezdve. A legtöbb vállalat ott hibázik, hogy az AI-t csupán egy újabb eszközként kezeli, nem pedig mĹąködési képességként. Egy pilot projektet viszonylag könnyĹą elindítani, de valódi üzleti hatást csak akkor lehet elérni, ha az AI beépül a napi döntésekbe és folyamatokba is. Az AI így ma már nem technológiai kérdés, hanem szervezeti képesség” – mondja Laczkó Gábor, a Stylers Group egyik alapító tulajdonosa. Hozzáteszi: a következő évek nyertesei azok a cégek lesznek, amelyek nemcsak alkalmazzák, hanem mĹąködésük szerves részévé is teszik az AI-t.

Hol csúsznak el a vállalatok? – 5 kritikus hiba

A vállalatok többsége stratégia nélkül vág bele az AI-fejlesztésekbe, nem a valóban releváns üzleti problémákra alkalmazza az eszközöket, és a munkavállalókat sem készíti fel a szükséges szemléletváltásra - így az ígéretes kezdeményezések gyakran nem jutnak el a valódi értékteremtésig. A Stylers Group szakértői egy gyakorlati szemléletĹą, ingyenes ebookban mutatják be, melyek azok a leggyakoribb csapdák, amelyek mentén a cégek észrevétlenül égetik a költségvetésüket, és milyen lépésekkel kerülhetők el ezek. A kiadvány öt visszatérő, rendszerszintĹą hibát azonosít, amelyek alapvetően akadályozzák az AI üzleti hasznosulását:

1. Elakadás chat-szinten – a kognitív workflow hiánya

Sok szervezet az AI használatát az egyszerĹą promptolás szintjén ragadja meg, például szövegírásra vagy gyors válaszok generálására. Bár ezek hasznosak lehetnek, önmagukban nem teremtenek üzleti értéket. A valódi előrelépéshez az AI-t strukturált, több lépésből álló folyamatokba kell beépíteni, ahol komplex feladatokat támogat, nem csak egy-egy kérdésre ad választ. 

2. A mindset-gát – „az AI majd megcsinálja helyettem”

Gyakori tévhit, hogy az AI önállóan képes megoldani üzleti problémákat. Ez a hozzáállás passzív használathoz vezet, ahol a felhasználók nem fejlesztik ki a hatékony együttmĹąködéshez szükséges készségeket. A sikeres alkalmazás ezzel szemben aktív, tudatos használatot igényel, ahol az ember és a technológia kiegészítik egymást. 

3. A „siló-AI” – amikor a szervezeti egységek nem kommunikálnak

Sok vállalatnál az AI-eszközök elszigetelten, különböző részlegeken jelennek meg: ez párhuzamos fejlesztésekhez, duplikációhoz és széttöredezett tudáshoz vezet. Az igazi érték akkor keletkezik, ha az AI-megoldások szervezeti szinten összehangoltan mĹąködnek és támogatják a különböző vállalati területek közötti együttmĹąködést. 

4. A „shadow AI” kockázata – hazárdjáték a vállalatnak

Az alkalmazottak gyakran saját eszközökkel, nem kontrollált módon kezdenek AI-t használni a munkájuk során. Ez rövid távon növelheti a hatékonyságot, hosszabb távon azonban komoly adatbiztonsági és megfelelőségi kockázatokat jelenthet. A vállalatoknak ezért nem tiltaniuk, hanem szabályozott keretek közé kell terelniük az AI-használatot. 

5. Az AI-transzformáció félreértelmezése – nem csak technológiai projekt

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az AI bevezetését tisztán IT-projektként kezelik. Valójában azonban ez szervezeti átalakulást igényel, amely érinti a folyamatokat, a döntéshozatalt és a vállalati kultúrát is. Azok a cégek, amelyek ezt felismerik, sokkal nagyobb eséllyel képesek valódi üzleti értéket teremteni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy önmagában egy AI-eszköz bevezetése ritkán hoz eredményt. Egy onboardingot támogató AI-asszisztens például nem csökkenti érdemben a terhelést, ha nem naprakész belső anyagokra épül és nincs beillesztve a meglévő betanulási folyamatba, míg egy jól kialakított megoldás rövid idő alatt is kézzelfogható hatékonyságnövekedést hozhat. „A különbséget tehát nem a technológia, hanem annak használati módja adja. A tapasztalatok szerint egyébként a szervezetek többsége jelenleg AI-stratégiai tanácsadást és képzéseket keres, ami teljesen összhangban van a piaci trendekkel – vagyis egyáltalán nincs lemaradva, aki még csak most indul el ezen az úton. Úgy látjuk, ez a fajta alulról építkezés vezet leginkább sikerre, hiszen ez teremti meg az alapot a releváns use case-ek azonosításához és az eredményes megvalósításhoz” – hangsúlyozza Laczkó Gábor.

A Stylers Group ebookja ezekre a kihívásokra kínál gyakorlati megközelítést, bemutatva, hogyan lehet az AI-t a kísérleti szintről valódi üzleti értéket teremtő eszközzé fejleszteni. A kiadvány célja, hogy segítsen a vállalatoknak elkerülni a leggyakoribb csapdákat és tudatosabban építeni AI-stratégiájukat.

English Summary

Most companies worldwide are experimenting with AI, yet only a small fraction of projects move beyond the pilot phase and deliver measurable business value. The core issue is not the technology itself, but the lack of structured operating models, clear strategy, and organizational alignment. Research shows that only a minority of AI investments generate tangible results, while most initiatives stall before scaling. Common pitfalls include treating AI as a simple tool rather than a core capability, fragmented implementation across departments, and insufficient employee engagement and training. Companies that succeed approach AI strategically, embed it into workflows, and foster active human–AI collaboration. Ultimately, real impact comes not from adopting AI, but from integrating it deeply into decision-making and everyday operations.