A közéleti kérdésekben megszólalóknak még a szélsőséges kritikát is el kell viselniük, ugyanakkor a gyakorlatban nem mindig egyértelmĹą, ki számít közszereplőnek, mi tekinthető közügynek, illetve meddig terjed a szólásszabadság védelme. Ezekben a kérdésekben segít eligazodni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcast-sorozatának legújabb epizódja, amelyben Koltay András, az NMHH elnöke és Péntek Zoltán ügyvéd beszélgetnek.

A közéletben gyakran hangzanak el sértő kifejezések, mint például „féreg”, „hazaáruló”, „tolvaj” vagy „pszichopata”, sőt sok esetben még durvább megnyilvánulások is. Mára ezek a megnyilvánulások jellemzően nem a hagyományos médiában jelennek meg, hanem a közösségi média felületein, ahol bárki szabadon, szerkesztői kontroll nélkül fejtheti ki véleményét. Mivel a közügyek szabad megvitatása a demokrácia alapvető eleme, az ilyen megszólalások fokozott védelem alatt állnak. Ez azt is jelenti, hogy a közérdekĹą témák tárgyalásakor a keményebb, sarkosabb megfogalmazások is elfogadottak, és a közszereplőknek ezeket is tĹąrniük kell. Ilyen esetekben a jó hírnévhez és becsülethez fĹąződő jog háttérbe szorul – de felmerül a kérdés: meddig tart ez a tĹąrési kötelezettség? Hol húzódik a határ közügy és magánügy, közszereplő és magánszemély, illetve véleménynyilvánítás és sértegetés között? És vajon védelmet élvezhet-e az, aki saját maga hozza nyilvánosságra magánéletének részleteit? Továbbá: elegendő-e, ha valaki közszereplőnek nevezi magát a közösségi médiában, illetve ide sorolhatók-e az influenszerek és celebek?

Koltay András szerint az influenszerek egyértelmĹąen közéleti szereplők, hiszen nemcsak képesek befolyásolni a közvéleményt, hanem gyakran ez a tevékenységük célja is. Úgy véli, a magyar jogrendszer helyes irányba mozdult el azzal, hogy a közügyek vitájában széles körben biztosítja a szólásszabadságot.

Péntek Zoltán arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábban a kereskedelmi televíziókban megjelenő, sokakat megbotránkoztató tartalmak mára nagyrészt az internetre költöztek. Így azok számára, akik ilyen jellegĹą tartalmat keresnek, az online tér könnyen hozzáférhetővé teszi ezeket, ami egyúttal csökkentette a televíziók jelentőségét ezen a téren.

Mindkét szakértő hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelően szankcionálhatók legyenek a jogsértő megnyilvánulások. Kérdés azonban, hogy a bíróságok által megítélt sérelemdíjak és a médiahatósági bírságok valóban elrettentő hatásúak-e, illetve képesek-e helyreállítani a megsértett jó hírnevet és emberi méltóságot, vagy megelőzni a hasonló eseteket a jövőben. Ezekre a dilemmákra is választ ad a podcast legújabb epizódja.

A sorozat – a korábbi részekhez hasonlóan – elérhető az NMHH YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáin. A mĹąsor házigazdája Exterde Tibor.

English Summary

The latest episode of the NMHH podcast explores the complex boundaries of freedom of speech in public discourse. While public figures are expected to tolerate even harsh criticism, it is often unclear who qualifies as a public figure and what counts as a matter of public interest. The discussion also addresses the growing role of social media, where unfiltered and often offensive opinions are widely shared without editorial oversight. Experts highlight that although strong expressions are generally protected in debates on public issues, there are still legal limits when it comes to protecting reputation, dignity, and private life. The episode further examines whether current legal sanctions are effective in deterring harmful speech and repairing reputational damage.