A villamosenergia-hálózat összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások alkalmazása az energiahatékonyság növelésére, valamint az ágazatok közötti szoros együttmĹąködés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa elkerülje a mesterséges intelligencia (MI) növekvő energiaigénye miatti potenciális energiaválságot. 

A Schneider Electric legfrissebb „AI & Energy in Europe” elemzése négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogyan befolyásolhatják a különböző szabályozási intézkedések és stratégiák az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen.

Jelenleg az európai országok jelentősen eltérő helyzetből indulnak az MI energiaigényének kezelésében. Azok az országok, ahol már most nagy a megújuló energiaforrások aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, az MI térhódítását minimális kibocsátásnövekedéssel tudják kezelni. Ezzel szemben a fosszilis energiahordozóktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is növeli a kibocsátást.

A tanulmány négy lehetséges forgatókönyvet vizsgál az adatközponti kapacitás bővülésére és az energiaigény alakulására vonatkozóan, a különböző szabályozási gyakorlatok tükrében. Ebből kiderül, hogy az Európa által választott stratégia alapvetően meghatározza az MI energiafogyasztását: szigorú szabályozás mellett 2030-ra 45 TWh-ra tehető, összehangolt, fenntartható fejlesztés esetén akár 90 TWh-ra is nőhet, míg kontrollálatlan fejlődés esetén 145 TWh-ig emelkedhet, vagy volatilis, ingadozó pályát követhet.

A fenntartható MI-fejlődés érdekében az európai országoknak három területen kell koordináltan cselekedniük:

1. Az infrastruktúra fejlesztése a várható keresletet meghaladó mértékben, rugalmas kapacitások biztosítása, valamint modern és ellenálló villamosenergia-rendszerek gyors bevezetése.

2. A szabályozás adaptálása a változó körülményekhez.

3. A villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.

„Európa egyedülálló lehetőséget kapott, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5%-a található itt, ami jóval elmarad az EU globális GDP-részesedésétől. A kutatás egyértelmĹąen mutatja, hogy az MI teljes potenciálja kiaknázható úgy, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is” – mondta Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az MI energiafelhasználásának alakulása nem előre meghatározott, hanem azon múlik, milyen döntéseket hozunk most a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra területén. A kutatás rávilágít, mennyire fontos az MI fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és az adaptív szabályozással. Fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel; tudatos, kontinensre kiterjedő lépések hiányában az elérhető időkeret rövidül” – tette hozzá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.

A Schneider Electric köszönetét fejezi Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, digitális jog és fenntarthatósági politika területén nyújtott szakértelmét, valamint társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense, aki a forgatókönyvek kidolgozásában és a rendszerdinamikai modellezésben nyújtott támogatást, valamint Somya Joshi-nak, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatójának, aki a kormányzási és ágazatokon átívelő megközelítések terén nyújtott szakmai tanácsokkal segítette a tanulmány elkészítését.

English Summary

Europe faces a critical moment in managing the rising energy demands of artificial intelligence (AI). The Schneider Electric report “AI & Energy in Europe” outlines four scenarios showing how regulatory choices and coordinated strategies can shape the continent’s AI energy consumption by 2030, ranging from 45 TWh under strict control to 145 TWh if growth is unregulated. Countries with high renewable energy shares and flexible resources can integrate AI with minimal emissions, while fossil-fuel-dependent nations may see significant increases even under efficiency standards. Achieving sustainable AI growth requires coordinated action on three fronts: infrastructure expansion, adaptive regulation, and accelerated decarbonization of the electricity grid. With careful planning, Europe can harness AI’s potential while advancing its climate goals.