Igazságosabb ítéletek algoritmussal? Úttörő kutatás az SZTE-n
2026. február 1.
Alkalmazható-e a mesterséges intelligencia (MI) a büntetőeljárásokban a bírói döntések támogatására, és ha igen, milyen módon járulhat hozzá az ítélkezési munkához? E kérdésekre keres választ a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatócsoportja. Az SZTE Innovációs Díjával is elismert projekt hosszú távú célja egy olyan algoritmikus döntéstámogató rendszer kidolgozása, amely elősegítheti a bírósági büntetéskiszabás átláthatóságát, egységességét és igazságosságát.
A Szegedi Tudományegyetemen Prof. Dr. Karsai Krisztina, az Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője irányításával indult el az az úttörő kutatási program, amely akár a magyar, sőt az európai igazságszolgáltatásban is technológiai újítást hozhat. Az öttagú kutatócsoport – Dr. habil. Kovács Péter, Prof. Dr. Fantoly Zsanett, Dr. Gál Andor és Dr. Kelemen Bálint részvételével – 2023 második felében kezdte meg munkáját. Kutatásuk során elsőként alkalmaznak párhuzamosan gépi tanuláson alapuló (neurális hálókat használó) és szabályalapú mesterségesintelligencia-megoldásokat a büntetéskiszabás támogatására.
A projekt célja egy olyan MI-modell létrehozása, amely képes meghatározott büntetőügyekben a bírói döntések előrejelzésére. Noha a bírói döntéselemzés és a peres analitika a nemzetközi legaltech szektor egyik legdinamikusabban fejlődő területe, az eddigi fejlesztések többsége elsősorban polgári és kereskedelmi ügyekre koncentrált, és nem tartalmaz kifejezetten büntetőjogra szabott megoldásokat. Éppen ezért különösen jelentős az SZTE kutatóinak munkája, akik kiindulópontként az embercsempészés bűncselekménytípusát választották.
„A döntésünket részben az indokolta, hogy ezekben az ügyekben viszonylag kevés releváns tényezőt kell mérlegelni a megalapozott döntéshozatalhoz, továbbá az esetek nagyfokú hasonlóságot mutatnak, és jellemzően ismétlődő mintázatokkal bírnak. Az úgynevezett ‘kemény adatok’ száma korlátozott, akárcsak a büntetéskiszabást befolyásoló körülményeké. Modellünk a Szegedi Járásbíróság 541 embercsempészési ügyének elemzésére épül. A projekt jelenlegi szakaszában már lezártuk az alapkutatást: feltártuk az elméleti hátteret, elvégeztük az aktakutatást, és az eredmények alapján már kirajzolódik egy lehetséges technológiai megoldás” – fogalmazott Prof. Dr. Karsai Krisztina.
A kutatócsoport jelenleg az algoritmus működésének elméleti megalapozásán dolgozik, amely a tervek szerint még az idei évben elkészül. Ezt követően az algoritmus feldolgozza az elemzett ügyeket, és mindegyikhez javaslatot tesz a kiszabandó büntetésre, amelyet összevetnek a ténylegesen meghozott bírói döntésekkel. A munka további járásbíróságok eseteinek bevonásával és az algoritmus finomhangolásával folytatódik.
„A kutatás egyik legfontosabb hozadéka az lesz, hogy meg tudjuk határozni azokat az általános kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, mely büntetőügy-típusok alkalmasak algoritmikus döntéstámogatásra. Jelenlegi tapasztalataink szerint az embercsempészet mellett bizonyos vagyon elleni, valamint egyes közlekedési bűncselekmények esetében is jól alkalmazható lehet ez a megközelítés. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a várhatóan 2027 elejére gyakorlati szinten is használhatóvá váló algoritmus – megfelelő engedélyek birtokában – kizárólag az ítélkezés támogatását szolgálja. Célja nem a bírói döntéshozatal kiváltása, hanem annak segítése annak érdekében, hogy a büntetéskiszabási gyakorlat átláthatóbbá, egységesebbé és igazságosabbá váljon. Belátható időn belül nem kell attól tartani, hogy egy algoritmus dönt majd arról, ki mennyi időt tölt börtönben – ezt a hatályos jogszabályok sem teszik lehetővé” – emelte ki a kutatócsoport vezetője.
A fejlesztéshez kapcsolódóan egy dinamikus online platform létrehozását is tervezik, amely lehetőséget adhat a jogkereső állampolgároknak az összesített ítélkezési adatok lekérdezésére. Ezáltal nemcsak a szakemberek, hanem a laikus érdeklődők is átfogóbb képet kaphatnak a büntető igazságszolgáltatás működéséről, ami hozzájárulhat a transzparencia és a társadalmi bizalom erősítéséhez.
A Prof. Dr. Karsai Krisztina vezette „Algoritmikus büntetéskiszabás (embercsempészés)” című projekt a múlt év végén elnyerte az SZTE Innovációs Díját a „Leginnovatívabb kutatómunka a humán- vagy társadalomtudományok területén” kategóriában. A kutatók az IKIKK Digitális Társadalom Kompetenciaközpont „Mesterséges intelligencia és a jogrend” kutatócsoportjának tagjai.
English Summary
Researchers at the University of Szeged (SZTE) are exploring how artificial intelligence (AI) can support judicial decision-making in criminal cases. Led by Prof. Dr. Krisztina Karsai, the team is developing an algorithmic system aimed at making sentencing more transparent, consistent, and fair. Their pilot project focuses on human trafficking cases, using both machine learning and rule-based AI to analyze past court decisions. The AI suggests potential sentences, which are then compared with actual judicial rulings to refine the system. The long-term goal is to create a tool that aids judges without replacing their authority, while also providing the public with insights into sentencing practices.
Kapcsolódó cikkek
- MI-képzés indul szeptembertől Debrecenben
- A generatív MI felerősíti a szoftverfejlesztők közti különbségeket
- Közös energia‑technológiai innovációt szorgalmaz a Schneider Electric Davosban
- Az AI már stratégiai alapfeltétel a magyar pénzügyi szektorban
- Az MI, ami forradalmasítja az épületek működését
- AI vagy ember? Új magyar fejlesztés hoz áttörést a szövegfelismerésben
- Új koalíció gyorsítja az energiahatékonysági innovációkat
- A Schneider Electric új platformja forradalmasítja az energiahálózatokat
- Az MI-korszak kapujában: új alapokra kell helyezni az oktatást
- Decembertől élesben ellenőrzik a mesterséges intelligenciát használó cégeket


