Június utolsó hetében előzmények nélkül, derült égből villámcsapásként sújtott le az újabb salátatörvény keretében érkező módosítási csomag a hazai kriptoeszköz-szolgáltatókra és felhasználókra. Hiába tĹąnt úgy, hogy a hosszú éveken át tárgyalt MiCA rendelet egységes szabályozást hoz az Unió minden tagállamába, Magyarországon most újabb kérdések gördültek a kriptopiaci mĹąködés elé. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda összefoglalójából kiderülnek a részletek.

A MiCA szabályozási keretrendszere

A MiCA önálló ökoszisztémát alakított ki a kriptoeszközök és a kriptoeszköz-szolgáltatók regulációjára. Továbbra is vita tárgya lehet természetesen, hogy a sebesen változó digitális iparágakat mennyiben lehet lassan mozgó, gigantikus jogszabályokkal időálló formában szabályozni. Az viszont egyértelmĹąen kimondható, hogy a rendelet körüli hosszas vitafolyamat végére sikerült azonos megértésre jutnia az uniós jogalkotónak a kriptopiaci szereplőkkel. Kikristályosodtak az alapvető elvárások és felállt a pénzügyi eszközök, tevékenységek világából már jól ismert rendszer: léteznek különböző kategóriájú kriptoeszközök, kijelölésre került a felügyeletet gyakorló hatóság, kötelező a MiCA engedély megszerzése, mĹąködhetnek az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók. Átlátható kritériumok a belső piacon, ahogy azt a nagykönyvben megírták.

Új fogalmak és jogi fordulatok

Hirtelen azonban mégsem ennyire egyértelmĹą a helyzet. A semmiből most olyan, a piaci szakértők számára egyelőre nehezen elhelyezhető jogi fordulatokkal kell megismerkedni, mint a „kriptoeszközzel visszaélés”, a „kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás” vagy a „kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató”. Az eredetileg kizárólag a MiCA végrehajtását segítő magyar Kriptotv. bővelkedik az ilyen és ehhez hasonló újdonságokban, de a változásokkal összhangban módosultak a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a Btk.) és a 2021. évi XXXII. törvény a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról (az SZTFH tv.) rendelkezései is.

Gere Zsombor

„Kiindulópontként kiemelendő, hogy a magyar jogalkotó egy a MiCA mellett párhuzamosan futó, azzal minimálisan összehangolt fogalmi keretrendszert, validálói/validálási struktúrát és engedélyezési eljárást hozott létre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá betagolva” – mondja Gere Zsombor, az Oppenheim részéről. Kriptoeszközt innentől csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani. Kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató pedig kizárólag az e tevékenység végzésére az SZTFH engedélyével rendelkező jogi személy lehet. A kriptoeszköz-átváltás validálásának célja az ügyfél és az ügylet törvényben foglaltak szerinti azonosításának eredményes elvégzése.

Az új szabályozás indokoltságának kérdései

Nehezíti a módosítások mögött meghúzódó cél megértését, hogy ugyan az SZTFH által utólagosan kiadott tájékoztatóban indokként hivatkozott, pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról szóló 2023/1113 (EU) rendelet jelentősen szigorította a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfél és ügylet azonosítási, adatgyĹąjtési kötelezettségeit, arra vonatkozó követelményt nem fogalmazott meg, hogy a felsoroltak teljesítésének ellenőrzésére – tagállami szinten kiépített – engedélyezési és validálási rendszerek létrehozása szükséges. A rendelet értelmében a kriptoeszköz-szolgáltatóknak maguknak kell biztosítaniuk a megfelelő azonosítási rendszerek, folyamatok kiépítését a kriptoeszköz-átruházások monitoringjára és ezzel összhangban megvalósítaniuk a hatóságokkal történő együttmĹąködést (hasonlóan a pénzügyi intézményekhez pénzátutalások tekintetében). Kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközre való átváltására még csak nem is irányulnak a szóban forgó kötelezettségek, hanem kizárólag a kriptoeszköz-átruházásokra, mikor is egy adott kriptoeszköz mozog számlák, címek vagy tárcák között váltás nélkül. Ezzel szemben a Kriptotv. módosítása beiktat egy eddig teljesen ismeretlen engedélyezési, validálási réteget a kriptoeszközök váltására vonatkozólag, amely jelen formájában és a részletszabályok ismeretének hiányában rendkívül ködös képet mutat és egy újabb többletkötelezettséggel nehezíti a Magyarországon tevékenységet végző kriptoeszköz-szolgáltatók helyzetét. A módosításokra érkezett első reakciók alapján a piaci szereplők arra sem kaptak kielégítő magyarázatot, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét egyébként ellátó MNB mellé miért kerül bevonásra az SZTFH, mint az általa engedélyezett „validálók” felügyeletét ellátó hatóság.

Büntetőjogi újítások a kriptoeszközök piacán

Nagy port kavart a közvéleményben a Btk. kapcsolódó kiegészítése. Önmagában nem lett volna különös meglepetés, ha a jogosulatlanul végzett más pénzügyi tevékenységekhez hasonlóan a jogalkotó kriminalizálja a MiCA engedély hiányában végzett kriptoeszköz-szolgáltatást. Elegendő lett volna a Btk. 408. § (1) bekezdését kiegészíteni a jogosulatlanul végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra is bővítve, a lépés nagy valószínĹąséggel a piacot sem érte volna váratlanul. Ehhez képest azonban két teljesen új tényállás került bevezetésre, a „jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” és a „kriptoeszközzel visszaélés”.

Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltás és validálás hiánya

Előbbi a salátatörvénnyel újonnan bevezetett, mĹąködő struktúrával egyelőre nem rendelkező, részletszabályokkal nem tisztázott, Kriptotv. szerinti validálási kötelezettség megsértésével jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenység nyújtását rendeli büntetni. Hiába hatályos 2025. július 1. napjától a módosítás, a validálási kötelezettségre és a validáló szolgáltatókra vonatkozó részletszabályokat az SZTFH elnökének rendelete fogja konkretizálni, így az ágazati szabályok hatálybalépéséig az új tényállások szerinti bĹąncselekmények megvalósításának lehetősége kétséges. A rengeteg nyitott kérdés mellett azonnal szembetĹąnik, hogy a jogalkotó a fentebb leírtakkal összhangban mintha elmulasztotta volna a közvetlenül alkalmazandó MiCA szerinti kriptoeszköz-szolgáltatás jogosulatlan nyújtásának kriminalizálását. A tényállás kizárólag a Kriptotv. által meghatározott validálás megkerülésével nyújtott szolgáltatást nevesíti. Bár a törvénymódosítás indokolása megkísérli egyértelmĹąsíteni, hogy az elkövetés nem csak a validálás elmaradásával, hanem önmagában az engedély nélküli szolgáltatásnyújtással is megvalósulhat, a megfogalmazás így is jelentősen nehezítheti a pontos értelmezést és alkalmazást.

Felhasználói büntetőjogi felelősség és lehetséges következmények

Utóbbi, vagyis a kriptoeszközzel visszaélés tényállása szerint büntetendő az a magánszemély vagy jogi személy, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékĹą kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált. A Btk. büntetni rendeli tehát azt a felhasználót, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesz igénybe, hiába nem követ el egyébként más bĹąncselekményt. A pénzügyi tevékenységekkel összefüggésben ritkaságszámba megy, hogy egy szolgáltatás igénybevétele már önmagában bĹąncselekményt valósíthat meg a felhasználó oldalán. Fogyasztóvédelmi szempontból aggályos, hogy egy szolgáltatást igénybe vevő miként kerülhet abba a helyzetbe, hogy a szolgáltatói jogosultságot – akár hosszú távon, akár ügyletenként – vizsgálnia kelljen. A szövegezés további kérdéseket vet fel. A megfelelő MiCA engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók elméletileg szabadon végezhetnek ilyen tevékenységet az Unió területén, a tényállás szempontjából mégis úgy tĹąnik, hogy a validálásra vonatkozó újabb – és egyelőre kidolgozatlan – kötelezettségeknek való megfelelés hiányában, önmagában ez nem elegendő a váltásra is kiterjedő, jogszerĹą szolgáltatásnyújtáshoz Magyarországon. Még akár az is előfordulhat, hogy az uniós szintĹą MiCA előírásainak megfelelően engedélyezett, de a magyar validálási rendszerrel nem összehangoltan mĹąködő kriptoeszköz-szolgáltató szolgáltatásaink igénybevétele jogellenesnek minősül és büntetőjogi következményeket vonhat maga után a felhasználó oldalán. Ez a megközelítés teljesen szembemegy a MiCA azon céljával, hogy a szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségeket egységesítse a tagállamokban.

Bizonytalanságok és várakozások

„Miközben a Bitcoin árfolyama történelmi csúcsokat ér el, az Egyesült Államok elnöke pedig a nemrég írta alá a dollár dominanciáját erősíteni kívánó stablecoin törvényt és sorra érkeznek a hírek a MiCA engedélyek megszerzéséről más tagállamokban, a magyarországi kriptoeszköz-szolgáltatók és -felhasználók feszülten figyelik a hazai piac lépéseit és reménykedve várják a változások értelmezését segítő további fejleményeket a szabályozók oldaláról” – zárja az Oppenheim szakértője.

English Summary

In late June, a sudden legislative amendment shook Hungary’s crypto market, introducing new compliance layers alongside the EU’s MiCA framework. The changes establish a unique “validation” system, requiring licensed entities to authorize crypto-to-crypto or crypto-to-fiat exchanges. These rules, combined with new criminal liabilities for both unlicensed service providers and even users, have sparked confusion and concern among industry players. Critics argue that the parallel Hungarian system undermines MiCA’s goal of unified EU regulation and creates significant legal uncertainty. Market participants are now awaiting further clarification from regulators to understand how these rules will be applied in practice.