Az online kommunikáció térnyerése új, izgalmas jogi kérdéseket vet fel, különösen a felhasználók és a közösségi média platformokat mĹąködtető szolgáltatók kapcsolatát illetően. Egyre gyakoribb kérdés, hogy ha egy szolgáltató eltávolít egy jogsértőnek minősített bejegyzést, vagy akár véglegesen törli egy felhasználó fiókját, van-e jogi lehetőség e döntés megtámadására. Gass István, az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a joggyakorlatot. 

Elvárható-e, hogy a platform fellépjen a jogsértő tartalommal szemben?

Igen, ez jogilag és társadalmilag is elvárható. A közösségi oldalak nemcsak jogosultak, hanem kötelesek is megakadályozni a jogsértő tartalmak terjedését, mert csak így előzhető meg a jogsérelmek bekövetkezése. Mivel a jogi szankciók általában utólagosak, a szolgáltatók szerepe kulcsfontosságú a megelőző jogvédelemben. Ezt szolgálja például a „notice and takedown” rendszer is, amely a tárhelyszolgáltatók felelősségét is szabályozza.

Jogvita egy törölt felhasználói fiók ügyében – magyar bírósági döntés

Egy magyar ügyben a közösségi média szolgáltató – többszöri figyelmeztetés után – véglegesen törölte egy felhasználó fiókját, mert az több bejegyzésével megsértette a gyĹąlöletbeszédre vonatkozó szabályokat. A felhasználó polgári pert indított, kérve fiókja visszaállítását, azzal az indokkal, hogy ezzel megsértették a véleménynyilvánításhoz és kapcsolattartáshoz fĹąződő személyiségi jogait.

Freepik

A bíróságok döntése: szerződéses kérdés, nem alapjogi

A Szegedi Törvényszék és az ítélőtábla is elutasította a keresetet. Indoklásuk szerint a felek között szerződés jött létre, melynek feltételeit a felhasználó regisztrációkor elfogadta. Ennek alapján a szolgáltató maga határozhatja meg, milyen tartalmakat engedélyez, és jogszerĹąen törölheti a szabályokat sértő fiókokat.

A Kúria végső, precedens értékĹą döntése is megerősítette: az ilyen esetek szerződéses jogvitának minősülnek, nem pedig alapjogi kérdésnek. A platform által meghatározott tartalmi szabályokat kell vizsgálni, nem pedig a felhasználó véleményének jogszerĹąségét. A szolgáltató tehát a felhasználási feltételek alapján jogosult dönteni a tartalmak törléséről.

A jövőben változhat a gyakorlat?

– A közösségi oldalak egyre aktívabban ellenőrzik a tartalmakat, a felhasználói panaszok pedig növekvő tendenciát mutatnak. Ez alapján a jövőben újabb ügyek és bírósági döntések várhatók, amelyek árnyalhatják a jelenlegi, szigorúan szerződéses megközelítést – mondta Gass István, az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.

English Summary

The rapid growth of communication via social media platforms raises important legal questions, particularly concerning the relationship between users and service providers. A recent Hungarian court case addressed whether a user can legally challenge the deletion of their account after posting content deemed as hate speech. The courts, including the Curia (Supreme Court), ruled that the platform acted within its contractual rights, as users accept the terms and content rules upon registration. Therefore, the matter was treated purely as a contractual dispute, not a violation of fundamental rights like freedom of expression. This decision highlights the strong legal position of platforms and the limits of users' legal recourse in such cases.