Az online kihívások gyorsan elterjednek a közösségi médiaplatformokon. A kutatások szerint a gyermekek 57%-a már 10-11 éves korában találkozik veszélyes online kihívásokkal, pedig ebben a korban még nem is használhatnák a közösségi médiát. Erre hívja fel a figyelmet dr. Varga Árpád kriminológus, az NMHH MédiamĹąveltségi Programok Osztályának vezetője az 5. adásban. Beszélgetőpartnere, Majsai László pszichopedagógus és terapeuta arra is rámutat, hogy mindig fel kell tárni azt a motivációt, amely a gyermeket arra ösztönzi, hogy részt vegyen egy online kihívásban.

A videójátékokhoz kapcsolódó problémák az online térben különösen kiemelkednek, de ezek hátterében gyakran szülő-gyerek kapcsolati problémák állnak – állítja dr. Fromann Richárd szociológus, a Játékoslét Kutatóközpont alapító ügyvezetője a 6. epizódban. Lajtos Ádám pedagógus, médiaértés-szakértő pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a legkárosabb online játékok azok, amelyeknek nincs történetük és csak reflexekre építenek, míg a csoportos játékok számos készséget fejlesztenek.

nmhh.hu

A 7. epizód a TikTok népszerĹąségével járó problémákat tárgyalja, hangsúlyozva, hogy a közösségi médiaplatformok negatív hatásai nem kizárólag a TikTok számlájára írhatók. Az érzelemszabályozási zavarok előfordulása már a TikTok megjelenése előtt is emelkedett a fiatal felnőttek körében. Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója egy brit kutatásra hivatkozva arról beszél, hogy az egyetemisták körében az elmúlt tíz évben ötszörösére nőtt a mentális zavarok előfordulása.

A szakirodalom a közösségi médiaplatformok által alkalmazott, felhasználók figyelmét manipuláló megoldásokat „sötét mintázatoknak” nevezi. Ilyen sötét megoldás például, hogy a hírfolyam soha nem ér véget – mondja dr. Papp János Tamás, az NMHH kutatási szakértője. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a közösségi médiafelületek látszólag ingyenesek, valójában azonban adatainkkal fizetünk a használatukért.