A digitális világ átalakulása a koronavírus-járvány alatt felgyorsult: a mobiltelefon lett a legfontosabb eszköz az internetezéshez, a közösségi média szerepe a kapcsolattartásban tovább erősödött, és az online vásárlás is széles körben elterjedt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új kutatásában a Kantar-Hoffman piackutató intézet elemzései révén mutatja be a hazai digitális és kulturális trendeket az elmúlt tíz évben, valamint a koronavírus hosszú távú hatásait.

A magyarok internetezési szokásai az elmúlt évtizedben gyökeresen megváltoztak: míg 2014-ben még sokan asztali számítógépről böngésztek, 2024-re már nyolc emberből hét mobiltelefonon internetezik. Az okostelefonok elterjedésével a mobilinternet fontossága is megnövekedett, tavaly a megkérdezettek 45%-a mondta, hogy nem tudná nélkülözni.

A tavalyi évben egy átlagos magyar napi három órát töltött az interneten, és a válaszadók egyharmada ezt tartotta legkedvesebb időtöltésének. Az online tér mindennapjaink részévé vált, és már minden második magyar úgy érzi, túl sok időt tölt ott. A legfiatalabbak közül a 16-39 évesek érzik leginkább az időpazarlást, míg az idősebbek, 55 év felett, céltudatosabban használják az internetet.

A közösségi média egyre fontosabb szerepet játszik a baráti kapcsolatok fenntartásában: míg tíz éve csupán kétszer annyian tartották jelentősnek, ma már négyszer annyian említik. Emellett az online jelenlétük is fontosabbá vált: 2014-ben még a válaszadók harmada figyelt oda a közösségi profiljára, 2024-ben már a felük.

Freepik

Az internet mint információforrás is jelentősen megerősödött: míg 2014-ben még csak 50%-a használta elsődleges információforrásként, addig 2024-ben már 80%-a. Érdekes változás, hogy a pandémia alatt a hagyományos médiumok szerepe is felértékelődött, mivel hiteles, érthető információkat nyújtottak, míg az online felületek, sok esetben álhírekkel, átmenetileg elvesztették presztízsüket.

A digitális vásárlás az utóbbi évtizedben robbanásszerĹąen nőtt: a pandémia alatt minden korosztály megszerezte az online vásárláshoz szükséges tapasztalatokat, ezáltal növelve a webáruházak népszerĹąségét.

A járvány alatt a sportolásra és kulturális programokra fordított idő csökkent, de 2024-re ez visszatért a lezárások előtti szintre: egyre többen járnak színházba, koncertre, és sportolni is többen kezdtek újra.

Bár az élet a lezárások után visszatért a normális kerékvágásba, a stressz és kimerültség növekedett. Az elmúlt tíz évben több mint 10%-kal nőtt azok száma, akik rendszeresen kimerültnek érzik magukat. A stressz főleg a fiatalokat sújtja, különösen a huszonéveseket.

Az NMHH figyelmeztet arra, hogy a digitalizáció gyors terjedésével fontos, hogy tudatosan és kiegyensúlyozottan használjuk az internetet, hogy az online jelenlét ne menjen a személyes kapcsolataink, mentális egészségünk és életmódunk rovására.

Az alábbi videóban Gulyás Benjámin, az NMHH mĹąsorelemző munkatársa ismerteti a tanulmány legfontosabb megállapításait:

English summary

The digitalization accelerated during the COVID-19 pandemic, with mobile phones becoming the primary device for internet access, social media playing a larger role in communication, and online shopping gaining widespread popularity. A recent study by the National Media and Infocommunications Authority (NMHH) reveals key trends over the past decade, showing significant changes in internet usage habits, the rise of mobile internet, and shifts in information consumption. Despite returning to normalcy post-pandemic, stress and exhaustion have increased, especially among younger generations, highlighting the need for mindful and balanced internet use.