Lemaradunk, ha nem tanuljuk meg használni a mesterséges intelligenciát
2024. június 21.
Megállíthatatlan a mesterséges intelligencia (MI) térhódítása a magyar iskolákban: a tanárok közel 40 százaléka és a diákok harmada rendszeresen használja a technológiát, amely tízből kilenc pedagógus szerint 2-3 éven belül át fogja alakítani az oktatást.
A 16-24 éves fiatalok 35 százaléka szerint akár teljesen át is veheti a jövőben a tanárok szerepét az MI – derül ki az OTP Fáy Alapítvány megbízásából az Impetus Research kutatócég által végzett országos felmérésből, amely 800 fiatal és 100 pedagógus bevonásával vizsgálta az MI használatát, megítélését és oktatásra gyakorolt hatását Magyarországon.
A megkérdezettek döntő többsége (a tanárok háromnegyede és a fiatalok 60 százaléka) szerint kritikus fontosságú lesz, és bekerül a nélkülözhetetlen alapkészségek közé az MI használata, amelyre így mielőbb fel kell készíteni mind a tanulókat, mind a pedagógusokat. „Magyarország le fog maradni, ha nem tanuljuk meg használni a mesterséges intelligenciát” – véli tízből legalább nyolc tanár és hét fiatal. A technológia jobb megismeréséhez előbbiek szívesen vennének részt különböző továbbképzéseken, előadásokon, míg utóbbiak leginkább a közösségi médiából (pl. TikTok videókból) tájékozódnak a legújabb trendekről és lehetőségekről.
A kutatás szerint már a fiatalok harmada és a pedagógusok közel 40 százaléka használja a mesterséges intelligenciát hetente legalább egyszer, leginkább az oktatással kapcsolatos feladatokra, mint például információgyűjtés, gyakorló- vagy vizsgafeladatlapok generálása és megoldása, de emellett ügyintézésre, információgyűjtésre, vagy szórakozási céllal is. A fiatal felhasználók között többségben vannak a fiúk, valamint a 16-18 éves, magasabb jövedelmű, középiskolás vagy egyetemista, nagyvárosi fiatalok, a pedagógusok közül pedig a 40 évesnél fiatalabbak, illetve a középiskolában vagy felsőoktatásban dolgozók aknázzák ki leginkább az MI nyújtotta előnyöket. Mindezek mellett a fiatalok 10 százaléka egyáltalán nem hallott még a mesterséges intelligenciáról. Ők jellemzően vidékiek, alacsony iskolai végzettségűek és jövedelműek, inaktívak, és a technikai újdonságokra kevéssé nyitottak. Ez azt a veszélyt vetíti előre, hogy ezen a területen is nyílik az olló a társadalmi státusz szerint.
A válaszadók többsége a tanulást, tanítást megkönnyítő, hasznos eszköznek tartja az MI-t (így vélekedik a fiatalok 68 százaléka és a tanárok 71 százaléka). Az MI alkalmazását a pedagógusok háromnegyede elsősorban a közép- és felsőoktatásban tudja elképzelni, azonban némileg alacsonyabb arányban (56 százalékban) az általános iskolákban is hasznosítható eszköznek tartják. A népszerű MI-, illetve MI-t használó alkalmazások köre megegyezik a fiatalok és a tanárok körében: legkedveltebb az ingyenesen is elérhető Chat GPT, továbbá dobogós a Duolingo és a Kahoot, amelyeket a Google Classroom, valamint a magyar fejlesztésű – és az OTP Fáy Alapítvány Oktatási Innovációs Díjával is kitüntetett – Redmenta, illetve a Magic School követ a népszerűségi rangsorban.
Sokan vannak azonban, akik inkább negatívumként, sőt, akár veszélyként tekintenek az MI terjedésére. Felmerültek aggályok a megbízhatósággal, a hitelességgel kapcsolatban, továbbá sokan említették a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásokat, valamint a jogi és etikai kockázatokat. A fiatalok ötöde és a pedagógusok közel egyharmada leginkább veszélyeket társít az MI-hez. Utóbbiak szerint az elsődleges kockázatok, hogy az „MI csökkenti az emberekben az önálló gondolkodás képességét” és „elveszi az emberek munkáját”. Minden negyedik pedagógus számít arra, hogy a mesterséges intelligencia előbb-utóbb akár ki is szoríthatja a tanárokat az oktatásból. Ez az arány még magasabb a fiatalok körében: 35 százalékuk véli úgy, hogy az MI miatt nem lesz szükség tanárokra a későbbiekben.
Az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője, Csejtei Ildikó szerint a tanárok munkája a jövőben is nélkülözhetetlen marad. „Noha az MI megkönnyíthet bizonyos tanári részfeladatokat, és csökkentheti az adminisztratív terheket, a tanuláshoz elengedhetetlenül szükség van a tanárok és a diákok közötti interakcióra. Az iskola közege, ahol a tanulók hozzáértő pedagógusok vezetésével, más diákokkal együttműködve fejleszthetik a képességeiket, szociális kompetenciáikat, várhatóan a jövőben is a tanítás és a tanulás egyik legfontosabb színtere lesz. A mesterséges intelligencia hatékonyabbá, kreatívabbá teszi ezt a folyamatot, de nem helyettesíti a tanári jelenlétet” – mondja a szakértő.
A mesterséges intelligencia világméretű és széles körű terjedésével összhangban a magyar pedagógusok több mint 70 százaléka és a diákok közel 60 százaléka arra készül, hogy a jövőben gyakrabban és sokrétűbben fogja használni ezt a technológiát. Ötből négy fiatal el tudja képzelni, hogy chatbot segítségével gyakoroljon, és ugyanennyien vizsgáznának szívesen ilyen módszerrel. Tízből kilenc tanár szerint az MI már két-három éven belül megváltoztatja az oktatást – közülük minden második úgy véli, hogy ez a hatás jelentős lesz. A változásra számítók döntő többsége (80 százaléka) szerint a folyamat pozitív irányú lesz.
Kapcsolódó cikkek
- Gyorsan halad az AI elfogadása, de a szervezeti változás kulcsfontosságú a skálázáshoz
- Használni már sokan tudják, de az adatvédelem szintjén csak kevesen értenek az AI-hoz
- K&H: Adatvédelem szintjén csak kevesen értenek az AI-hoz
- Az AI már a konyhaajtón kopogtat
- SmartThings mint a 21. századi háztartás mozgatórugója
- Az AWS és a SAP mesterséges intelligenciával fejleszti a vállalati erőforrásgazdálkodását
- Mesterséges intelligencia a pénzügyeinkben: 2024-ben fordulópont következhet
- Az ABB Robotics és a koreai Pulmuone az MI-alapú automatizálás alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja
- Minden cloud termékét AI képességekkel ruházza fel az SAP, és vezető AI-cégekkel épít együttműködést
- Teljesítmény, sebesség és tartósság egy dinamikus autóversenyt idéző bemutatóban