Ismét inspiráló alkalmazási gyakorlatokkal gazdagodtak a második budapesti NEXT 3D additív gyártás és digitalizálás konferencia látogatói. A szakmai tudásmegosztásra fókuszáló program során két teremben 15 hazai szakember állt színpadra, hogy megosszák magas hozzáadott értékĹą 3D nyomtatási és 3D szkennelési eredményeiket a résztvevőkkel és egymással. Az egyik kiemelt téma a hazai fémnyomtatás volt.

A nemzetközi NEXT 3D konferencia sorozatot 2022-ben Csehországban indította el az Admasys International cégcsoport azzal a céllal, hogy teret adjon a független szakmai tapasztalat megosztásnak az additív gyártás területén. Annak ellenére, hogy a budapesti szervezésért a FreeDee Kft., azaz egy ismert hazai forgalmazó felel, a program idén is megőrizte célját és egyediségét: a NEXT 3D-re az ipar számos területéről érkeztek előadók az alkalmazott eszközeik márkájától, típusától és beszállító partnereiktől függetlenül.

A NEXT 3D konferencia főszereplői

A konferenciát Koperniczky Ferenc, a FreeDee ügyvezetőjének köszöntője és Bod Péter Ákos, közgazdász, volt ipari és kereskedelmi miniszter gazdasági kitekintése nyitotta meg. Ezután a program olyan hazai szakemberek tapasztalataival és eredményeivel folytatódott, akik a saját területükön mind magas szinten alkalmazzák a 3D technológiákat. A látogatók betekintést nyerhettek a maform, a KLS-2000, a National Instruments Hungary, a Knorr-Bremse Vasúti JármĹą Rendszerek, az Ökodome, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a LimesVet, a MouldTech Systems, a Messer Hungarogáz, a TCT Hungary, az ACPS Automotive, a DDD Control és a G3D-Print Hungary mérnökeinek munkájába. Az utóbbi három cég egy külön szekció keretében 3D szkenneléssel támogatott tervezési és automatizálási gyakorlatait mutatta be a jelenlévőknek. A programot kisérő kiállítás során olyan különlegességekkel is találkozhattak a látogatók, mint egy „robotkar barista”, szintén robotkaros, automatizált 3D szkennelés munkafolyamat, 3D nyomtatással fejlesztett mezőgazdasági drón vagy a kifejezetten terepen való bevetésre, honvédelmi célokra tervezett Markforged X7 Field Edition 3D nyomtató.

A konferencia során az is kiderült, hogy a résztvevők közel 40%-a leginkább végtermékek vagy beépülő alkatrészek előállításához támaszkodik az additív gyártásra. Ezt követve 36%-uk a prototípus gyártást, míg 15%-uk a gyártástámogatást és karbantartást jelölte meg fő alkalmazási területeként. Ami a 3D szkennereket illeti, a jelenlévők harmadának nem kapcsolódott a munkájához, azonban a fennmaradó 66% már alkalmazta a technológiát vagy épp a bevezetését tervezte. 

Fémnyomtatás trendek, kihívások és lehetőségek Magyarországon

A 2024-es NEXT 3D egyik fókusztémája a fémnyomtatás volt. Nagy Ábel, a Knorr-Bremse Vasúti JármĹą Rendszerek Hungária Kft. 3D fémnyomtatás applikációs mérnöke átfogó prezentációban mutatta be, hogyan jutottak el a házon belüli fémnyomtatás bevezetésétől az ügyfeleik által elfogadott, validált végtermékekig. Kiállításra kerültek porágy fúziós, energia-lerakásos és kötött fémporos eljárással készült fémnyomtatás alkalmazások. Emellett egy kerekasztal beszélgetés keretében Halász Gábor (Messer Hungarogáz), Fendrik Ármin (Mouldtech Systems), Nagy Ábel (Knorr-Bremse) és Töttösi Ákos (TCT Hungary) járták körbe a fémnyomtatás hazai és nemzetközi trendjeit.

A NEXT 3D látogatói az árcsökkenés mellett főként a gyártási sebesség és mérettartomány, azaz, ahogy a panelbeszélgetés során Nagy Ábel összefoglalta, a termelékenység növekedésére számítanak a jövőben. „Fontos a produktivitás növelése, például a minél erősebb lézer, ami minél vastagabb réteget át tud olvasztani nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fémnyomtatás szolgáltatók versenyképesebb árakat tudjanak ajánlani.” Halász Gábor a Messer Hungarogáz EWE/IWE hegesztő szakmérnöke hozzátette, hogy egyre több köbméteres munkaterĹą és akár több tucat lézerrel dolgozó fémnyomtató óriás jelenik meg a nemzetközi piacon. 

A magyar valóságra terelve a szót, Töttösi Ákos a fémnyomtatás hazai húzóágazataiként a fröccsöntést, a jármĹąipart és a versenysportokat jelölte meg, emellett a fogtechnika is felmerült. A kerekasztal résztvevői a terület fő kihívásainak a kevés elérhető szakmai tudásanyagot és adatot jelölték meg, ami nehezíti a végeredmények precíz előrejelzését. Emellett a fémszerszámok additív gyártása még viszonylag drágának számít, így kevesen szánják rá a forrást, annak ellenére, hogy például egy formakövető hĹątőfuratokkal gyártott szerszámmal mennyivel produktívabb folyamatokat, jobb ciklusidőket lehetne elérni.

A jövő lehetőségei felé fordulva többen hangsúlyozták, hogy a nyomtatott fémalkatrészek szilárdsága kiemelkedő, ami bizonyos területeken fontos lehet. Fendrik Ármin tapasztalatai alapján az acélok nyomtatása viszonylag egyszerĹą, miközben fajlagos szilárdságuk a titánéval vetekszik. Jelentős potenciált rejt a területen zajló intenzív K+F tevékenység is, fejlődnek az alapanyagok és a lézerek teljesítménye is egyre növekszik. Halász Gábor azt is hozzátette, hogy az additív technológiák széndioxid lábnyoma kisebb, mint a hagyományos gyártástechnológiáknak. Ez a jelenlegi trendek alapján fontos érv lehet az eljárás bevezetése mellett a jövőben. Előnyt jelenthet EU-s pályázatokban, illetve az ügyfelek megnyerésében is. Konklúzióként elhangzott, hogy míg a jelenben egyelőre inkább a kis darabszámú, szerszám beruházás nélküli gyártás lehetőségeit aknázzák ki a fémnyomtatás alkalmazói, addig a jövő az additív gyártásra optimalizált alkatrészek sorozatgyártásáé lehet. A legnagyobb hozzáadott értéket ugyanis ott lehetne elérni.