Ismét magyar Nobel-díjas kapta a BME és a Neumann Társaság által alapított Neumann Professzori címet: Krausz Ferenc fizikus az ultragyors lézertudomány területén elért tudományos teljesítményéért részesült a kitüntetésben. A fizikus által megalapozott tudomány a mikrochipgyártástól kezdve a daganatos betegségek diagnosztizálásáig számos területen hozott forradalmi változást. A kitüntetésre május 11-én került sor a MĹąegyetem Ünnepi Szenátusi Ülésén, ahol a díjat a BME rektora és a Neumann Társaság elnöke adta át.

Idén is magyar Nobel-díjas tudós munkáját ismerték el a Neumann Professzori címmel: 2024-ben Krausz Ferenc, Németországban élő magyar fizikus kapta a Budapesti MĹąszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) 2017-ben alapított elismerését. 

A professzori címet azon kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanár vagy kutató kaphatja meg, akinek a tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez, és kötődik a BME-hez.

A BME és az NJSZT a kitüntetéssel idén Krausz Ferenc attoszekundumos fizika területén végzett több évtizedes munkáját ismerte el. A fizikus kutatócsoportjával 2001-ben állította elő és mérte a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel megalapozva az ultragyors lézertudományt. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része, az ilyen időtartományban mĹąködő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat is lehet vizsgálni, amiket eddig nem tudtunk, mint például az elektron útját az atom belsejében. 

Krausz Ferenc Dr. Beck György, az NJSZT elnöke és Czigány Tibor professzor, a BME rektora között. Fotó: BME

Az attoszekundumos lézereket többek között a félvezetőiparban, mikrochipek gyártásában használják a gyakorlatban, Magyarországon jelenleg a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban is végeznek ultragyors impulzusú lézeres kutatásokat. Számos súlyos betegség az elektronok bizonyos mozgásával kezdődik, ebből adódóan Krausz Ferenc kutatócsoportja jelenleg az attoszekundumos technológiát felhasználva a betegségek korai stádiumban történő előrejelzésén dolgozik. Vérminták elemzésével és az összetételük apró változásainak kimutatásával vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy a daganatos betegségeket egyértelmĹąen diagnosztizálják már a kezdeti szakaszban.

A díjat 2024. május 11-én, a MĹąegyetem Ünnepi Szenátusi Ülésén adta át a BME rektora és a Neumann Társaság elnöke.

“Akár az adattárolás, akár az adattovábbítás területeit vizsgáljuk, a lézertechnológia fejlődése nélkül az infokommunikációs ipar nem tarthatna jelenlegi kimagasló fejlettségi szintjénél. Az idei Neumann Professzori Díjjal az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén betöltött úttörő szerepéért szeretnénk elismerni Krausz Ferenc munkásságát, amelynek eredményeit többek közt a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetben is hasznosítják” – kommentálta az idei díj átadását dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.

Czigány Tibor, a MĹąegyetem rektora hangsúlyozta: „két meghatározó személyiséget köszöntünk ma, akik a nemzetközi kapcsolatok erősítését is kiemelten fontosnak tekintették pályájuk során.” A rektor beszédében kiemelte azokat, akik teljesítményükkel az elmúlt 242 évben hozzájárultak a MĹąegyetem világhíréhez: a Nobel-díjasokat, a mĹąegyetemi olimpikonokat, az 1956-os hősöket, valamint az intézmény díszpolgárait, akiknek kiemelkedő életpályája meghatározó volt a MĹąegyetem és egész Magyarország számára.

A cím korábbi kitüntetettjei: Lovász László és Szemerédi Endre Abel-díjas, illetve Székelyhidi László Leibnitz-díjas matematikusok, Sztipanovits János villamosmérnök, a Vanderbilt Egyetem professzora, Dan Schechtman Nobel-díjas vegyész és Konsztantyin Novoszelov Nobel-díjas fizikus, 2023-ban pedig Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus.