Közép-Európában már minden harmadik szervezetnek közvetlen tapasztalata van a generatív mesterséges intelligenciával, és mindössze a vállalatok négy százaléka várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést. A régióban négyből három pénzügyi vezető (73%) véli úgy, hogy az AI fontos a vállalatuk stratégiája szempontjából. A Deloitte legfrissebb CFO felmérése szerint a megkérdezett pénzügyi vezetők fele költségcsökkentést vár a mesterséges intelligencia bevezetésétől. 

A Deloitte Central Europe legfrissebb, Getting ready for the GenAI journey? címĹą CFO felmérése közel 500, a 15 közép-európai piacon mĹąködő szervezetet képviselő pénzügyi vezető véleményét rögzíti arról, melyek a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének legfontosabb előnyei és kihívásai. A pénzügyi vezetők véleményének legpontosabb mérője a régióban a gazdasági és üzleti szempontokat, és a vállalatok növekedési kilátásait is bemutatja, a Pénzügyi mĹąveletek címĹą kiegészítés pedig betekintést nyújt a pénzügyi osztályok jelenlegi mĹąködésébe.

A felmérés válaszadóinak túlnyomó többsége (73%) úgy véli, hogy összességében a generatív AI fontos az üzleti stratégiájuk szempontjából. A régiós pénzügyi vezetők ötöde (22%) szerint a mesterséges intelligencia határozottan fontos vagy fontos az üzleti stratégia végrehajtása szempontjából, míg minden negyedik (27%) CFO szerint kevésbé. A régiós lebontást figyelembe véve a lengyel és román CFO-k gondolják legnagyobb mértékben fontosnak (80%) az üzleti stratégia szempontjából a mesterséges intelligenciát. A legalacsonyabb értéket Csehországban és Szlovákiában mérték, ahol a pénzügyi vezetők 53%-a tartja fontosnak.

Az ágazatokat figyelembe véve a technológia, média, telekommunikáció, a fogyasztói szegmens, valamint az üzleti és szakmai szolgáltatások esetén látják a CFO-k leginkább fontosnak az AI-t, 38% illetve 33% tartja fontosnak, vagy határozottan fontosnak. A pénzügyi szolgáltatások szintén magasan szerepelnek a listán 27%-kal.

LĂĄng BĂĄlint

"A generatív mesterséges intelligencia fokozatos bevezetését tapasztaljuk a közép-európai vállalatok körében. Ahogyan más technológiák esetében is, az AI segítségével a vállalatok olyan piacok tapasztalatait hasznosíthatják, amelyek korábban már sikeresen vezettek be új megoldásokat. A technológia értékének valódi kiaknázásához azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatok zökkenőmentesen integrálják a mesterséges intelligenciát a szélesebb körĹą üzleti stratégiába, és amennyiben szükséges, az üzleti modellek és a vállalat mĹąködésének mélyrehatóbb átalakításával." – mondta Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programjának vezetője.

Végrehajtás helyett inkább kísérletezés 

A felmérés szerint a közép-európai pénzügyi vezetők 11%-a már beépítette a generatív AI-t stratégiájába, a közép-európai országok közül Csehország és Szlovákia jár az élen (20%-uknál már folyamatban van az AI beépítése, 22%-uk pedig kísérletezik vele). A megkérdezett szervezetek további 26%-a egyelőre ismerkedik a technológiával, míg harmaduk (32%) szerint még túl korai a bevezetés. Ugyan a válaszokból egyértelmĹąen kiderül, hogy a legtöbb vállalatnak nincs egyértelmĹą elképzelése arról, hogyan induljon el a mesterséges intelligencia útján, viszont alacsony részük, mindössze 4 százalékuk várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést. 

Lengyelország és a közép-európai régió déli része minősül a legbizonytalanabbnak a következő lépésekkel kapcsolatban, míg Szlovákia és Csehország jóval az átlag előtt jár az AI stratégiába való beépítésében. A generatív AI-megoldásokat leginkább a következő iparágak alkalmazzák: TMT-szektor (21%), élettudományok (20%), valamint üzleti és szakmai szolgáltatások (17%).

Minél generatívabb az AI, annál olcsóbb és hatékonyabb

RusznyĂĄk AndrĂĄs

„A fő előny, amelyet minden második közép-európai pénzügyi vezető (49%) vár a generatív mesterséges intelligencia bevezetésétől, az a költségcsökkentés, a második helyen pedig az előrejelzések pontosságának növekedése áll (43%). Fontos szempontok még a termelékenység és a hatékonyság, melyek a közép-európai válaszadók 34%-a szerint kulcsfontosságú az AI bevezetésénél, azonban a legnagyobb stratégiai értéket az új technológia innovációra való felhasználása jelenti majd” – mondta Rusznyák András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Minden harmadik válaszadó (36%) látja úgy, hogy a mesterséges intelligencia fontos tényező lehet az új képességek, szolgáltatások vagy termékek kifejlesztésében – az átlagnál kicsit magasabb arányban Csehország (40%) és Románia (42%) ismeri fel leginkább az innovációs potenciált. 

A költségcsökkentésre elsődleges előnyként különösen a leginkább tőkeigényes ágazatokban hivatkoznak, ilyen az energiaipar, közmĹąvek, bányászat (egyenként 58%) és az építőipar (54%). A szakmai és üzleti szolgáltatások ágazatában a pénzügyi igazgatók ügyfélközpontúak: az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése, valamint az ügyfelek elégedettségének növelése szerintük az AI bevezetésének elsődleges előnye (47%). A megnövekedett előrejelzési, modellezési és forgatókönyv-tervezési pontosságot a fogyasztói üzleti szektorban értékelik leginkább (50%). Eközben a technológia, média- és kommunikációs iparág az új képességek, termékek és szolgáltatások fejlesztését tartja a legfontosabbnak (49%), amit a költségcsökkentés követ (47%).

HR – a pénzügyi vezetők legnagyobb kihívása

A válaszadók több mint fele (59%) számára a technológia bevezetésének legnagyobb kihívása a megfelelő munkatársak, erőforrások és kompetenciák megtalálása. 

CsĂŠpai Martin

„A szĹąkös munkaerőpiacon ajánlott a technológiával és a munkaerővel kapcsolatos beruházásokat együttesen tervezni, és mindkettőre úgy tekinteni, mint kritikus sikertényezőkre. A technológia bevezetése alapvető fontosságú, azonban szükséges megérteni az emberekre gyakorolt hatását is. Enélkül nehéz megnyerni a munkatársak támogatását, amely elengedhetetlen az eredményes implementációhoz” – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

Második helyen kihívásként az adatforrások és a technológia kérdését jelölték meg a válaszadók, 51%-uk gondolja így régiós szinten. Ezt a kihívást a lengyel és román pénzügyi vezetők jelölték meg leggyakrabban (58%, illetve 53%). Harmadik kihívásként a generatív AI-ba való befektetés költségei szerepelnek, a CFO-k közel fele (48%) hivatkozott erre. A közép-európai válaszadók túlnyomó többsége (67%) a költségvetésének kevesebb mint egy százalékát kívánja mesterséges intelligenciát érintő beruházásra fordítani.

A generatív mesterséges intelligencia bevezetésének első három akadálya között mindössze csak a lengyel pénzügyi vezetők említettek adatvédelmi és biztonsági kérdéseket. Ennek az a legfőbb oka, hogy a lengyel jogrendszerben mĹąködő vállalkozások számára régóta kihívást jelent a változó jogi szabályozásoknak való megfelelés. 

A felmérés szerint a képzett munkavállalók rendelkezésre állása a legfőbb kihívás a fogyasztói vállalkozások (66%), a feldolgozóipar (62%), a technológia, média, telekommunikáció (62%) és a pénzügyi szolgáltatások (56%) szektorában, míg az építőipar (67%) és az üzleti és szakmai szolgáltatások (60%) esetében az adat- és technológiai erőforrások jelentik továbbra is a legfőbb gondot.

Dr. Barta Gergő

„A generatív mesterséges intelligencia bevezetése során szilárd alapokat szükséges teremteni a digitális és AI képességek terén. Ez magában foglalja a technológiai infrastruktúrát, amely biztosítja a mesterséges intelligencia hatékony mĹąködéséhez szükséges rugalmasságot és számítási teljesítményt, az adatkezelést a szervezet digitális rendszereinek az AI-modellekbe való integrálásához, valamint a változásmenedzsmentet, amely magában foglalja a képzést, a kulturális változást és az új mĹąködési módokhoz való igazodást és az ehhez szükséges átszervezést. Emellett az adatvédelemmel, a biztonsággal, a bizalommal és a megfelelőséggel kapcsolatos aggályok kezelése az átalakulási folyamat alapvető szempontjává válik.” – mondta Dr. Barta Gergő a Deloitte vezető Mesterséges Intelligencia szakértője.

A tanulmányról

A felmérésre 2023 októbere és decembere között került sor, és ez a közép-európai CFO-felmérés tizenhatodik kiadása. A CFO-knak olyan kérdéseket tettünk fel, melyek célja, hogy áttekintést adjanak válaszadóink jövőre vonatkozó terveiről és aggodalmairól, valamint az általuk azonosított legfontosabb fenyegetésekről, lehetőségekről és prioritásokról, kockázati hajlandóságukról és a sikerhez elengedhetetlenül fontosnak tartott tényezőkről. A felmérésben részt vevő országok között volt: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia. 

A teljes CFO Survey ide kattintva érhető el, a tanulmány GenAI mellékletét pedig ide kattintva tudja megtekinteni.